Gótikus székesegyházak, opera, futball, divat és… téli olimpia! A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 2019 nyarán meghozott döntés értelmében a XXV. téli olimpia rendezési jogát Milánó …

Az ELTE hallgatói magazinja

Gótikus székesegyházak, opera, futball, divat és… téli olimpia! A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 2019 nyarán meghozott döntés értelmében a XXV. téli olimpia rendezési jogát Milánó …

A világkupák történetének áttekintése, valamint az alpesi síelés szakágainak, illetve legendás helyszíneinek rövid bemutatása után elérkezett végre az idő, hogy bepillantást nyerjünk a téli sportág …

Az alpesi sívilágkupa történetének elmúlt hat évtizede során már megannyi nagy párharc szemtanúi lehettünk. Bernhard Russi és Franz Klammer a világ legjobb lesiklójának titulusáért szálltak …

A világkupák történetének áttekintése, valamint az alpesi síelés szakágainak, illetve legendás helyszíneinek rövid bemutatása után elérkezett végre az idő, hogy bepillantást nyerjünk a téli sportág …

Az alpesi síelés nagy kristálygömbje öt hópihéből tevődik össze: egy pihe jut a lesiklásnak, egy a szlalomnak, egy az óriás-műlesiklásnak, egy a szuper-óriásműlesiklásnak és egy …

Minden év őszén az ELTE BTK Modernkori Magyarország Doktori Program hallgatóinak jóvoltából pezsgő élettel telik meg az egyetemi Szekfű Gyula Könyvtár. Nem volt ez idén sem másképp, hisz e falak között tartották meg 2025. október 2-án az immáron hagyománnyá vált MOMA-konferenciát. A tizenöt előadó részvételével megtartott rendezvényen a hallgatóság betekintést nyerhetett a 18–20. századi magyar történelem megannyi érdekfeszítő kérdésébe, miközben újabb és újabb inspirációk születtek, valamint friss ismeretségek kötődtek.

Tizenkét kilogramm vakítóan csillogó, áttetsző hegyikristály. Ez az a hógömböt formázó trófea, amelyért minden évben októbertől márciusig lécet csatolnak az alpesi síelés legjobbjai. Ám az …

Szinte hagyomány már, hogy minden harmadik évben egy délután erejéig óriásbábok és fúvószenekarok lepik el a „Viharsarok sugárútja”-ként számontartott békéscsabai Andrássy utat és környékét, akik gyermekszíveket igéző és a szülőket fiatalságukba visszaröpítő felvonulásukkal jelzik, hogy kezdetét vette a több, mint fél évszázados múltra visszatekintő Nemzetközi Bábfesztivál. Idén a menet a belvárost keresztező főtérláncolaton átkelve – Békéscsaba szívében ugyanis négy tér olvad egymásba, szépségükkel kihívóan versengve a város „igazi főterének” címéért – jutott el az Élővíz-csatorna zöldellő partjára. Innen a játékos és hömpölygő báb- és emberáradat egy szempillantás alatt a „folyó” túloldalán termett, hogy birtokba vegye a hajdani nemesi lakból modern művészeti központtá alakított Napsugár Bábszínház frissen renovált épületét és annak kertjét: a többnapos rendezvény újdonsült otthonát.

Az Úr születésétől számított 2025. esztendő március havában emberek ezrei ültek a televízióképernyő elé, hogy szemtanúi legyenek a magyar sorozatgyártás valaha volt egyik legnagyobb produkciójának. A tízrészes Hunyadi – A Holló felemelkedése Bán Mór regényciklusa alapján a legendás törökverő vitéz korába kalauzolta vissza a nézőket, amelynek farvizén hallatlanul nagy érdeklődés bontakozott ki a magyar középkor e kései szakasza iránt. Podcast-beszélgetések történészekkel, író-olvasó találkozók és színészi interjúk szegélyezték a Hunyadi-láz terjedésének útját, amelyet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház sajátos módon kívánt erősíteni: 2025 márciusában majdnem a sorozattal párhuzamosan műsorra tűzte A trón című történelmi musicaljét.

Mindig is tudtam, hogy Pécs különleges helyet foglal el a magyar városok sorában. A Mecsek vadregényes lankáitól alig karnyújtásnyira ókeresztény katakombák és királyi temetést is látott templomtornyok vallanak kétezer év múltjáról; itt még eleven kulturális emlék a százötven éves török Hódoltság, ami mellett békében megfér a polgárkori városrész patinája és pompája. E település macskaköveit taposta egykoron Janus Pannonius püspök, valamint innen indult világhódító útjára a Zsolnay-kerámia – és a sor még hosszasan folytatható. A város zenéje országos viszonylatban több mint meghatározó, s úgy látszik ehhez zárkózott fel a divatvilág egy májusi hétvége alkalmával, amikor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jóvoltából megrendezésre került a Tendenciák a divatkutatásban II. konferencia.