Molnár Romina Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszék vezetője és professzora, a mostani felfedezésével beírta magát a világ régészeinek nagykönyvébe, ugyanis legutóbbi iharkúti felfedezése átírhatja az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott eddigi elképzeléseket.
Forrás: Turista Magazin
Ősi Attila paleontológus, geológus 2000 áprilisában kezdte el munkásságát az iharkúti bauxitbánya területén, amely során késő kréta időszakból származó dinoszaurusz maradványokat fedezett fel. Az iharkúti ásatásokat 2018-tól irányítja, és azóta is számos leletet tárt fel kutatómunkája során. A legutóbbi felfedezése azonban a szokásosnál is nagyobb visszhangot kapott, hiszen a nemrég talált lelet új megvilágításba helyezheti a Ceratopsiák csoportjába tartozó Ajkaceratops dinoszauruszokról alkotott elméleteket.
A Ceratopsiák a kréta időszak végén, főleg Észak-Amerika és Ázsia területén élő hatalmas méretű növényevő dinoszauruszok voltak. Fejüket gyakran szarv, nyakukat pedig gallér díszítette, amelyek elsősorban védekezésre szolgáltak. A gallér emellett fontos szerepet játszott az állatok hőszabályozásában és az udvarlásnál is. A Ceratopsiák legismertebb faja a Triceratops, amelynek neve háromszarvú arcot jelent. Az Ajkaceratops azonban nem úgy nézett ki, mint egy tipikus Ceratopsia: nem volt sem szarva, sem gallérja.
Az Ajkaceratops egy 85 millió évvel ezelőtt, a késő kréta időszakban élő növényevő dinoszaurusz volt. Habár ez egy Magyarországon felfedezett faj, amely maradványai az Ajka környéki bauxitbányából kerültek elő, és nevét is innen kapta, a faj legtöbb maradványát Ázsiában és Észak-Amerikában találták meg. Ebből kifolyólag ennek az őshüllőnek az európai jelenléte egészen eddig vitatott volt.
Forrás: Qubit – Illusztráció: Matthew Dempsey
Az Ősi Attila és kutatócsapata által nemrégiben feltárt koponyaleletről számos CT-felvétel és rekonstrukció készült. A faj rendszertani helyét az evolúciós kapcsolatok és az anatómiai jellemzők elemzésével igazolták. A felső állcsont és a fogak mellett, a szemüreg és az orrnyílás között található koponyanyílás egyértelműen alátámasztja, hogy az Ajkaceratops Ceratopsia dinoszaurusz volt. Az eredményekből az is kiderült, hogy más, eddig tévesen kategorizált európai növényevő dinoszaurusz is a Ceratopsiákhoz tartozik. A fogak vizsgálata alapján megállapították, hogy a korábban felfedezett Mochlodon vorosi nevű őshüllő nem egy külön faj, hanem szintén Ajkaceraptops volt.
Forrás: Qubit – Illusztráció: Susannah Maidment et al. (Nature).
Ennek a felfedezésnek az eredményei nem csak azt támasztják alá, hogy Ceratopsia dinoszauruszok éltek a 85 millió évvel ezelőtti Európa területén, hanem új irányt is mutathatnak az északi féltekén élt galléros őshüllők evolúciójának, életmódjának és elterjedésének történetében.
Források
Dabis Balázs Silvius. A magyar dinók nyomában – beszélgetés Ősi Attilával. Tursita Magazin. [2016]. https://www.turistamagazin.hu/hir/a-magyar-dinok-nyomaban-beszelgetes-osi-attilaval
ELTE.hu – Európában is éltek galléros dinoszauruszok. [2026]. https://www.elte.hu/content/europaban-is-eltek-galleros-dinoszauruszok.t.33807
National Geographic – Iharkúti lelet írja át az eurázsiai dinoszauruszok történetét. [2026]. https://ng.24.hu/tudomany/2026/01/08/iharkuti-lelet-eurazsiai-dinoszauruszok/
Tóth András. Szenzációs bakonyi felfedezés írhatja át mindazt, amit eddig az európai dinoszauruszokról gondoltunk. Qubit. [2026]. https://qubit.hu/2026/01/07/szenzacios-bakonyi-felfedezes-irhatja-at-mindazt-amit-eddig-az-europai-dinoszauruszokrol-gondoltunk
Kiemelt kép: Dinosaurtime
