Az ELTE hallgatói magazinja
„Hatalmas megtiszteltetés, hogy az én filmem nyithatja a 20. Cinefestet” – mondta Henrik Martin Dahlsbakken a film előtti felvezető beszédében. Habár hazánkban kevés hasonló háborús dráma készül, a történelmi, közelmúltba helyezett dilemmák – a két nagyhatalom közé zártság, a nehéz helyzetben meghozott helyes döntés és jó döntés különbsége, a kétpólusú működés diszfunkcionalitása viszont közkedvelt témák idehaza, ezért is kerülhetett a program elejére a norvég rendező filmje.
Nagy és Kemény. 2.0. E szavak hallatán gyűlt egybe a Keleti Károly utca művészetkedvelő közönsége a Képező Galéria hatalmas üvegablakai előtt 2024. szeptember 5-én csütörtök este, hogy megcsodálhassa a kortárs hazai képzőművészet két kiemelkedő alakjának fényben ragyogó alkotásait. A tárlat fő érdeme azonban az, hogy nem merült ki Kemény György (1936–) és Nagy Bernadette „Nade” (1953–) munkásságának közös nevezőre hozásában, hanem jóval túlmutatva az alkotói-művészeti, valamint a kurátor által megálmodott egység megvalósításán, egyfajta szellemi kirándulásra hívja nézőit a színek és árnyalatok világába. Ahogy Dr. Mészáros Flóra művészettörténész fogalmazta meg nyitóbeszédben, az alternatív cím – Találkozások – talán sokkal többet mond a látottakról, mint azt elsőre gondolnánk, így képzettársításainkra és a lélek színekre rezonáló rezdüléseire hivatkozva mi is körbejártuk a budai galéria szeptemberi kiállítását.
Korábbi cikkünkben egy olyan különleges közösségről olvashattatok, amely hitéletének szerves része a tevékeny társadalmi szerepvállalás; alappilléreik a „három p” – preghiera, poveri, pace (prayer, poor, peace) –, az ima mellett a szegényekkel való barátság és a háborúk sújtotta országok helyzetének enyhítése és a folyamatos munkálkodás a békéért. Az 1968-ban alapított Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség világszerte, így hazánkban is jelen van, itthon több központtal is rendelkezik, és a mai napig aktívan dolgozik az alapító, Andrea Riccardi által megkezdett – vagyis valójában az evangélium és Assisi Szent Ferenc nyomán folytatott – szellemiségben a perifériákon élők szolgálatán. A Sant’Egidio célkitűzései a jelenben is egyértelműek és aktuálisak, munkájuk a jelenlegi háborús helyzetek és válságok árnyékában kiemelten fontos, történetük árnyaltabb képet festhet a hit és a kereszténység a XXI. századi ember életében betöltött szerepéről, a vallási közösségek pozícióiról és lehetőségeiről, valamint a békének egy olyan perspektíváját is megmutathatja, amellyel a közbeszédben ritkábban találkozni. Ezúttal a közösség két fiatal tagját, Károlyi Nikolettát és Szűcs Adélt kérdeztük személyes tapasztalataikról, a Sant’Egidio alapelveiről, feladatairól, magyarországi és nemzetközi működéséről, időtlen céljairól.
Korábbi cikkünkben egy olyan különleges közösségről olvashattatok, amely hitéletének szerves része a tevékeny társadalmi szerepvállalás; alappilléreik a „három p” – preghiera, poveri, pace (prayer, poor, peace) –, az ima mellett a szegényekkel való barátság és a háborúk sújtotta országok helyzetének enyhítése és a folyamatos munkálkodás a békéért. Az 1968-ban alapított Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség világszerte, így hazánkban is jelen van, itthon több központtal is rendelkezik, és a mai napig aktívan dolgozik az alapító, Andrea Riccardi által megkezdett – vagyis valójában az evangélium és Assisi Szent Ferenc nyomán folytatott – szellemiségben a perifériákon élők szolgálatán. A Sant’Egidio célkitűzései a jelenben is egyértelműek és aktuálisak, munkájuk a jelenlegi háborús helyzetek és válságok árnyékában kiemelten fontos, történetük árnyaltabb képet festhet a hit és a kereszténység a XXI. századi ember életében betöltött szerepéről, a vallási közösségek pozícióiról és lehetőségeiről, valamint a békének egy olyan perspektíváját is megmutathatja, amellyel a közbeszédben ritkábban találkozni. Ezúttal a közösség két fiatal tagját, Károlyi Nikolettát és Szűcs Adélt kérdeztük személyes tapasztalataikról, a Sant’Egidio alapelveiről, feladatairól, magyarországi és nemzetközi működéséről, időtlen céljairól.
2024. szeptember 14-én mutatták be Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját a Centrál Színházban, Puskás Tamás rendezésében. Az előadás elröpít minket egy olasz kastélyba, ahol részesei lehetünk egy szenvedélyes drámának, amely sziporkázó humorral oldja az élet nehéz kérdéseit. Zelena Bianka cikke.
Az Európa-szerte megrendezett Kutatók Éjszakáján ezúttal is változatos előadásokkal, kísérletekkel, laborbejárásokkal és játékos programokkal várják az érdeklődőket, szeptember 27–28-án. Az ELTE-karok által szervezett programokban bárki találhat számára is érdekes témát – a hipnózistól az űridőjárásig, a mesterséges intelligenciától az eutanáziáig „minden is” terítékre kerül.
Jelentkezz, és legyél Te is az ország legnagyobb egyetemének hallgatói magazinja, az ELTE Online szerkesztőségének tagja! Szerezz valódi szakmai tapasztalatot az újságírás, a fotózás vagy …
1919 július eleje. Károlyi Mihály, ex-miniszterelnök és -köztársasági elnök egy krumplival megrakott szekéren hagyta el az országot a családjával, és ezzel megkezdődött huszonhét évig tartó száműzetése. Útja ezután Olaszországon, Jugoszlávián, Anglián, Franciaországon, Mexikón és az Egyesült Államokon át vezetett – sőt, a Szovjetuniót is meglátogatta –, és csak 1946-ban térhetett ismét haza. Jelen cikk az emigráns Károlyi szerencsétlenségeinek sorozatát mutatja be.
Immár 5. alkalommal hirdeti meg „Az én ELTE-s történetem” című prózaíró pályázatát a volt és jelen hallgatók számára az ELTE Online, az ELTE Alumni Központ és az ELTE Alumni Alapítvány.
A Celluloidra Revolverrel egy alulról szerveződő tudományos és művészeti platform; első fesztiváljukra közel 50 országból érkeztek a megpályázott alkotások, melyekből hétórányi filmanyagot vetítenek majd le az esztergomi Kaleidoszkóp Házban, egybekötve különböző filmes műhelyekkel, szakmai konferenciával, performanszokkal és kísérleti dj szettekkel.