Molnár Romina „Hogyan esik az agyad szerelembe? Valamilyen varázslat történik vele, vagy valamiféle biológiai folyamat az, amelynek eredményeként szerelmet érzünk?” – ezekkel a gondolatokkal kezdi Dawn Maslar biológus How your brains fall in love (Hogyan esik az agyad szerelembe) című előadását, amelyben többek között azt magyarázza el, mely hormonok játszanak szerepet abban, hogy szerelmesnek érezzük magukat.
A szerelem nehezen megmagyarázható jelenség, amelynek megfogalmazása már évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget – filozófusok próbálták és próbálják megfejteni és számos költő dalba foglalni, hogy mi is pontosan ez az érzés. A választ azonban egy teljesen más területen is kereshetjük: a természettudományban. A 20–21. században az idegtudomány sokat fejlődött, eredményei pedig segíthetnek választ találni arra a kérdésre, hogy mitől érezzük magunkat szerelmesnek.
Neurotranszmitterek és hormonok
Ha megkérdeznék, hogy érzett-e már szerelmet, a legtöbb ember bizonyára igennel válaszolna. Ám sokan nem tudják, hogy pontosan milyen neurobiológiai folyamatok és enzimreakciók mennek végbe a testükben, amelyek előidézik ezt az érzést. Az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) és a hormonok az idegrendszer „hírvivői”. Ezek befolyásolják a gondolatainkat, érzelmeinket, hangulatunkat és viselkedésünket. Fő feladatuk a jeltovábbítás: az idegsejtek segítségükkel képesek kommunikálni egymással. Emellett szabályozó funkcióval is rendelkeznek, ugyanis lehetővé teszik az ingerület továbbításának gátlását vagy serkentését az idegrendszer szükségleteitől függően. Amikor szerelmesnek érezzük magunkat, akkor egyes ingerületátvivő anyagok és hormonok szintje nő, míg másoké csökken.
Melyek a szerelemérzetért felelős hormonok?
- Szerotonin
A szerotonin egy olyan hormon, amely fontos szerepet játszik többek között a hangulat és az étvágy szabályozásában is. A szerotoninnak a szerelem korai szakaszában csökken a szintje, ennek eredményeképpen étvágytalanságot vagy kialvatlanságot tapasztalhatunk. Ez a hormon emellett mindkét nem esetében fokozza a megszállottság érzését, és hozzájárul ahhoz, hogy túlzott fókuszt helyezzünk a másik személyre.
- Dopamin
A dopamin szintjének emelkedését számos tényező előidézheti, például a csokoládéfogyasztás vagy a szerencsejátékozás, valamint ez a hormon a jutalmazási mechanizmusokban is fontos szerepet játszik. Szintje akkor nő, amikor úgy érezzük, hogy „nyerésre állunk”, és pozitív hatásra vagy valamiféle nyereményre számítunk. A dopamin általában a szerelem korai szakaszában termelődik nagyobb mennyiségben, amikor például randizunk, és a szokásosnál is boldogabbnak vagy izgatottabbnak érezzük magunkat.
- Oxitocin
Az oxitocin a köznyelvben kötődéshormonként vagy bizalomhormonként is ismert. Nagy mennyiségű oxitocin termelődik például a nők szervezetében szülés közben, valamint szülés után az anyákban és újszülöttekben. Ez a hormon segíti a mélyebb érzelmi kötődést kialakulását, valamint fokozza a biztonságérzetet és az empátiát. Emellett csökkenti a stresszt, a szorongást és a fájdalomérzetet, valamint növeli a pszichológiai ellenállóképességet is. Ennek a hormonnak a szintje csókolózás és ölelkezés közben is emelkedik. A kutatások szerint minél több időt töltünk a párunkkal, annál több oxitocin termelődik a szervezetünkben.
- Tesztoszteron
A tesztoszteron szintje a szerelmes nők szervezetében emelkedik, a szerelmes férfiakéban pedig csökken. Ennek a hormonnak az udvarlás időszaka alatt van kiemelt jelentősége, ugyanis fokozza a vágyat, és növeli az önbizalmat. A tesztoszteron azonban gátolja a kötődésért és a bizalomért felelős oxitocin hatását. A kutatások kimutatták, hogy az egyedülálló férfiak tesztoszteronszintje magas, míg a tartós kapcsolatban élőké és a házasoké alacsony.
- Vasopressin / ADH (antidiuretikus hormon)
A vasopressin – vagy más néven ADH – az oxitocinhoz hasonló hormon, amely a tartós kapcsolat fenntartásában játszik fontos szerepet. Csak úgy, mint az oxitocin, a vasopressin is erősíti az elköteleződés és a bizalom érzését. Ezek mellett fontos szerepe van a hűség, a védelmezés és a felelősségvállalás érzésének kialakulásában is. Ugyanakkor ez a hormon felelős azért is, ha a féltékenynek érezzük magunkat. A kötődéshormonok közül míg a nők esetében az oxitocin, addig a férfiaknál a vasopressin van túlsúlyban.
A szerelmes nők szervezetében emelkedik a dopamin és az oxitocin hormonok szintje. A diagram forrása Dawn Maslar How your brain falls in love című előadása (TEDx).
A szerelmes férfiak szervezetében emelkedik a dopamin, az vasopressin és a tesztoszteron hormonok szintje. A diagram forrása Dawn Maslar How your brain falls in love című előadása (TEDx). Látható tehát, hogy sokféle ingerületátvivő anyag játszik szerepet a szerelemérzet kialakulásában és fenntartásában. Az összes itt felsorolt hormon mindkét nemben megtalálható, az egyes hormonok azonban eltérő arányban vannak jelen a nők és a férfiak szervezetében. Míg a nők esetében elsősorban az oxitocin és a dopamin felelős a szerelemérzetért, addig a férfiaknál ezt leginkább a tesztoszteron, a vasopressin és a dopamin váltják ki.
Források
Dawn Maslar. How your brain falls in love. TEDx-előadás. [2016]. https://www.youtube.com/watch?v=eyq2Wo4eUDg
The Sigju Post – Dawn Maslar. How Your Brain Falls In Love at TEDxBocaRaton (Transcript). [2017]. https://singjupost.com/dawn-maslar-how-your-brain-falls-in-love-at-tedxbocaraton-transcript/
Kiemelt kép: ThinkRight
