Az ELTE hallgatói magazinja
Ödön von Horváth regénye talán épp erről a fent idézett hosszú készülődés-ről tesz tanúságot, s bár az Istentelen ifjúság-nak legfőbb szervezőelve, úgy vélem, a tekintet fenoménje, legalább olyan fontosnak tartom a találkozásokat, párbeszédeket is, a mű többi mozgatórugóját, a szó szoros értelmében vett mozgásban tartóját. Mindenesetre, amint azt a szerző maga jelentette ki, Horváth műveinek középpontjában a tudat leleplezése áll. Székely Tímea írása.
Az emberi evolúció során számos tulajdonságunk átalakult, elsősorban a folyamatosan változó környezeti viszonyok miatt, melyekhez alkalmazkodnunk kellett. Minden egyed fejlődésének célja a minél tovább tartó …
A Magyar Madártani Egyesület (MME) fiatal önkéntesei, látva a tagok korosodását, 2020 végén kezdtek Ifjúsági Tagozatot (IFI) szervezni, és 16–30 év közötti, természetszerető fiatalokat toborozni. …
Vajon az általunk látott világ a legpontosabb leképezése a valóságnak? Milyen látásunk lenne, ha nem éppen emberként születünk? Új sorozatunk az evolúció során elvesztett képességeinket …
Az ELTE-n az Egyetemi Színpadból az évek során kinőtt, intézményesült színháztudományi képzés 2021 óta mesterszak keretében is hallgatható. Ennek idei tájékoztatóján jártunk.
2024 tavaszán jelent meg egyetemünk oktatójának, Ács Pál irodalomtörténésznek Hősök és hősénekek című új monográfiája. A könyv a régi magyar irodalom a Zrínyi előtti korszakban született, ma legismertebb epikus hősalakjait, valamint a róluk szóló hősénekeket vizsgálja.
Az Európa-szerte megrendezett Kutatók Éjszakáján ezúttal is változatos előadásokkal, kísérletekkel, laborbejárásokkal és játékos programokkal várják az érdeklődőket, szeptember 27–28-án. Az ELTE-karok által szervezett programokban bárki találhat számára is érdekes témát – a hipnózistól az űridőjárásig, a mesterséges intelligenciától az eutanáziáig „minden is” terítékre kerül.
Válság. Ezzel a figyelemfelhívó-figyelmeztető címmel rendezték meg a XIII. Esztétika – Mi végre? (EMV) konferenciát az ELTE hallgatói. A hallgatók által szervezett, ám a hallgatói körön kívül is széles érdeklődést kiváltó konferencia arra a tapintható válságjelenségre reagált, amely a mai esztétika- és tudományművelést jellemzi. Az egyetemi oktatók kirívóan alacsony fizetése, a megélhetési gondok miatt pályaelhagyó hallgatók, illetve az állandó forráshiánnyal küzdő tanszékek – ez csupán néhány olyan mérhető eleme annak a válságnak, amelyre válaszként született az idei EMV konferencia. Célja mégsem egy krízishelyzet kikiáltása volt, hanem annak megmutatása, hogy a most felnövő, tudományművelő generáció miként viszonyul a válság fogalmához, illetve hogy milyen kortárs vagy történeti jelenségekben keresi rá válaszait.
Az ELTE Esztétika tanszék hallgatói által 13. alkalommal megszervezett konferencián BA, MA, illetve PHD hallgatók kapnak lehetőséget arra, hogy az esztétikai és művészetfilozófiai kutatásaikat bemutathassák. Az először két napos konferencián idén három egyetem (az ELTE, a PTE és a MOME) 22 diákjának az előadásaira számíthatunk. Az idei konferencia hívószava a válság: legyen az a klíma, gazdasági vagy politikai válság, esetleg a globális háborús eszkaláció veszélye, a krízis élménye meghatározó eleme kortárs világunk mindennapjainak.
2024. április 17-én következő állomásához érkezik az ELTE Alumni Központ rendezvénysorozata. Ezúttal Erdei Anna Széchenyi- és Prima-díjas immunológus, egyetemünk egykori hallgatója járja körül az immunrendszer, a Covid-19 pandémia és a világjárványok kérdéseit.