Selmeczi Péter 2026. február 23-án az olaszországi Asiago-fennsíkon, Ghertele települése mellett került sor helybéli olaszok és magyar vendégeik részvételével a neves fizikus, Zemplén Győző emlékművének felavatására. Az első világháború olasz frontján, 1916. június 29-én hősi halált halt tudós, egyetemi tanár sok szálon kötődött az egykori alma materéhez, a mai ELTE-hez. Az emlékműavatáson Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke is beszédet mondott; az eseményen részt vett még Zemplén Gábor, a fizikus dédunokája és az ELTE nemzetközi rektorhelyettese, valamint Horváth László, az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója is.
Az 1879-ben Nagykanizsán született Zemplén Győző korának egyik legnevesebb, nemzetközileg is elismert tudósreménysége volt. Postai főtisztviselő apja áthelyezéseivel összefüggésben elemi és középiskolai tanulmányait Fiumében végezte (emiatt diáktársai később viccelődve a „Talján” becenevet aggatták rá). Iskolaévei alatt hamar kitűnt szorgalmával és tehetségével, egyszersmind életvidám természetével. Figyelme korán a fizika és matematika felé fordult; 1896-ban a budapesti tudományegyetem mellett a Báró Eötvös József Collegiumba is felvételt nyert. Eötvös Loránd egyik legközelebbi tanítványaként a gázelmélettel, a gázok belső súrlódásának vizsgálatával foglalkozott; később a lökéshullámok elméleti kutatásával (nevét viseli az ún. Zemplén-tétel), a relativitáselmélettel és a radioaktivitással összefüggésben is írt. Egyetemi tanár lett a Budapesti Tudományegyetemen és a Műegyetemen is; 1908-ban az MTA is a levelező tagjai közé választotta. Ígéretes pályáját az első világháború kirobbanása szakította félbe: tüzértisztként harcolt a szerbiai, majd az olasz fronton. Egy olasz tüzérségi gránát repeszei sebesítették meg halálosan 1916. június 29-én a Monte Dorole (Monte Dohrbellele) magaslat egyik ütegállásában.
Zemplén halála a korabeli értékelés szerint is a magyar tudományos élet nagy tragédiája volt; a róla írott emlékezések és nekrológok közül Laczkó Gézának a Nyugatban megjelent írása az egyik legmegrendítőbb. Az író-újságíró nem csak egy nagynevű fizikustól, hanem közeli barátjától is búcsúzott:
mély járású elme, derült kedély, szinte fékezhetetlen, néha vadságra, erőszakosságra hajló temperamentum, örökké mozgékony szellem voltak azok a tulajdonságai, amelyeknek csak élei töredeztek, tompultak le az évekkel, de sose változtak. […] Elpusztíthatatlan, le nem fojtható életerő buzgott benne s annyi mindenféle valódi kiválóság, mint Jókai hőseiben elképzelt. Aki őt ismerte, az – mondjuk – a fekete gyémántos Berend Ivánról is elhitte, hogy élt. (Laczkó Géza, Zemplén Győző, 212 –213.)
Kodály Zoltán 1946-ban a Tudományos Akadémia ülésén így fogalmazott: „Ha Zemplén Győző el nem esik az első világháborúban, ma bizonyára egy harmadik Nobel-díjassal dicsekedhetnénk, Hevesi György és Szent-Györgyi Albert mellett.”(Móra László, Zemplén Géza, 119.)
A most felállított emlékmű kezdeményezése a helyi történészeket tömörítő Museo Siben Alte Komoine egyesülethez, pontosabban egyik tagjához, Dr. Vittorio Polihoz köthető. Ő volt az, aki néhány évvel ezelőtt kutatni kezdte Zemplén életét, és azt, hogy hol található pontosan az a hely, ahol megsebesült. Tavaly nyáron nyújtott be támogatóival egy hivatalos kérelmet Roana önkormányzatához a Canove di Roana-i első világháborús múzeummal együttműködésben a tervezett emlékmű felállításának engedélyezésére. Részben ezzel összefüggésben a magyar tudós alakja – akinek emberi és tudományos tevékenysége Olaszországban sokáig ismeretlen volt – a figyelem középpontjába került. Megkezdődött egyúttal a magyar féllel való kapcsolatfelvétel is.
A 2026. február 23-án megtartott ünnepségen beszédet mondott Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, aki ez alkalomból az emberek közötti béke megőrzésének fontosságát emelte ki, valamint Luigi Martello, Roana község polgármestere. Részt vett az eseményen a Zemplén-család három leszármazottja is: Zemplén Béla, Zemplén Gábor és Gabriella Marta Burkhart; de jelen voltak többek közt Nagykanizsa képviselői, az ELTE Eötvös Collegium részéről Horváth László igazgató; a BME részéről pedig Simon Ferenc egyetemi tanár. Az emlékművet Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg. A ceremónián jelen volt mintegy száz diák a szombathelyi Premontrei Gimnáziumból, valamint a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumból.
Az emlékműavatásról készült képek közlését a Sándor-palota engedélyezte, készítőjük: Bartos Gyula.
Az emlékhely kialakításáról kapott információkat köszönöm a Museo Siben Alte Komoine egyesületnek.
Felhasznált források:
Laczkó Géza, Zemplén Győző, Nyugat, 1916. aug. 16., 212 –213.
Móra László, Zemplén Géza, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995.
Vasárnapi Ujság, 1916. július 9., 535.
Kiemelt kép: Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, és Luigi Martello, Roana község polgármestere közösen felavatják Zemplén Győző emléktábláját 2026. február 26-án. Forrás: Bartos Gyula, Sándor-palota.
