Tömő Ákos – Havas kalandozások a Dunántúlról
Noha Magyarország aligha sorolható a nagy sínemzetek sorába, az alpesi síelés így is másfél évszázados múltra tekint vissza a Kárpát-medencében. A lejtőkön való csúszkálás generációkon át közkedvelt téli mozgásformának számított a magyarok körében, és napjainkban is több tízezer honfitársunk kerekedik fel az év leghidegebb évszakában, hogy a „zordon Kárpátok” vagy a „fenséges Alpok” csúcsai alatt töltse havas vakációját. Adódik azonban a kérdés, hogy mi a helyzet a magyar síterepekkel? Mostani cikksorozatunkban az ország három tájegységén fellelhető síterepeket szedtük csokorba, miközben ajánlóinkkal azt is igyekszünk bemutatni, miért tekinthetők e terepek kuriózumnak, illetve ékszerdoboznak országhatárainkon belül.
Hazánk legnagyobb síeléssel foglalkozó portálja, a Síelők.hu adatbázisa szerint Magyarország jelenleg nyolc működő sítereppel rendelkezik. Ha Nyugat-Magyarországra vetjük először pillantásunk, négy helyszín közül választhatunk. A tájat keresztirányban átszelő Bakony mélyén, a „királynék városának” közelében helyezkedik el Eplény terepe, de a Dunakanyar kirándulóinak sem kell lemondania a havas örömökről. A középkorban uralkodói székhelyként ismert Visegrád a Nagyvillám–hegy északi lejtője kínál lehetőséget a téli kikapcsolódásra, míg a harmadik opciót a fővárosiak körében legendás hírű Normafa jelenti. S végül, de nem utolsó sorban ott van a baranyai síélet fellegvára, a déli végek egyetlen alpesi síelésre alkalmas lejtője, a Misina–tető. Az alábbiakban e négy síterepről esik bővebben szó.
Különös egy hely a veszprémi Benedek-hegy. Ha valaki kiáll a kőkereszt mögötti sziklafalra, nyaranta megtapasztalhatja a Balaton felől fújó szelek vakációillatú fuvallatát, telente pedig megneszelheti a Bakony erdeiben surranó sílécek hangját. S ezt nem is olyan nehéz megtenni, lévén mind a „magyar tenger”, mind az ország legnagyobb kiterjedésű pályarendszerével bíró eplényi Síaréna Vibe Park alig karnyújtásnyi távolságra van a megyeszékhelytől. A 82-es jelzésű autóút mentén, a Zirc és Veszprém között elhelyezkedő eplényi Síaréna tíz felvonóval és mintegy tizenhat sípályájával büszkélkedhet, melyek hossza 7,9 kilométert. Ezek közül ráadásul négy kilométer éjszakai kivilágítással is rendelkezik, így az esti síelés szerelmesi sem csalódhatnak az itteni lejtőkben. A síterep dinamikus fejlesztése a 2000-es évek közepén vette kezdetét, s e folyamat mérföldkövét jelentette a 2009-ben átadott Szent Sólyom négyüléses felvonó, amely Magyarország egyetlen ilyen nagy teljesítményű síliftje.
A Bakony-béli Eplényben találjuk hazánk leghosszabb pályarendszerével büszkélkedő síterepét.
Forrás: LikeBalaton
A nyaranta biciklipályaként és túraközpontként Bringaréna néven üzemelő hely további legjei közé tartozik még, hogy itt található Magyarország leghosszabb, megszakítás nélkül síelhető útvonala. A javarészt kezdők számára ajánlott, kék pályák láncolatából álló út összesen 1927 métert tesz ki, így akkor is nagy élményt nyújt, ha a lendületesebb csúszás helyett a tájban gyönyörködő családi síelést preferáljuk. Utóbbit az 506 méteres tengerszintfeletti magasságon lévő Ámos-hegy kilátójából is megtehetjük, ahonnét a Bakony környező hegyláncaira vethetünk pillantást. Eplény azonban a téli sportokon kívül is számos más érdekességgel szolgál. A település határában állt egykoron a Kökényesi Csárda, amely a vadonban bujkáló betyárok körében is népszerű találkozó- és búvóhely volt a 18–19. század folyamán; míg a műszaki bravúrok hívei a Győr–Veszprém vasútvonal nevezetes viaduktjait és alagútjait csodálhatják meg e tájon, amely kiváltképp megejtő élmény a hóborította fák közt.
Tágas lejtőivel és kék pályáival a Síaréna Vibe Park ideális helyszín a síelés alapjainak elsajátításához. Forrás: Eplény környéke
Pécs kitüntetett helyet foglal el a magyar városok sorában. A római kor óta lakott település az UNESCO Világörökség részét képező sírkamráival, középkori székesegyházával, a török kort megidéző dzsámijával, a dualizmus kori építészetet és életérzést tükröző belvárosával és unikális zenei életével egyedülálló atmoszférát áraszt a Mecsek lábánál. Hab a tortán, hogy még egy igazi sítereppel is büszkélkedhet! Baranya vármegye székhelye síközponttá fejlesztése még a második világháború éveiben vette kezdetét, s azt csak kis időre tudták megtörni a világégés pusztításai. A lelkesedés olyan mértékű volt, hogy a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) a Magyar Honvédséggel és a Magyar Síszövetséggel karöltve a negyvenes évek végén ide álmodta meg hazánk legnagyobb síterepét: az eredeti tervek között egy versenyzésre alkalmas síugrósánc és egy majdnem három kilométer hosszúságú, villanyvilágítással ellátott pálya is szerepelt, a grandiózus elképzeléseket azonban elsöpörte a kommunista hatalomátvétel és a Rákosi-korszak hiánygazdasága.
Hajdanán több rangos műlesiklóverseny otthona volt a pécsi Misina-tető.
Forrás: Pécsi Vasutas Sportközpont
A faszerkezetes síugrósánc és egy hatszáz méteres pályaszakasz azonban ennek ellenére is megépült, s ezek jelentették 1958-tól kezdődően a pécsi síterep magvát. Előbbit ma már hiába is keresnénk: a síugrásnak az 1960-as évekre leáldozott a dél-magyarországi lejtőkön, és a sánc egykori betonpillérjeit ma már csak az avatott szemek tudják meglelni a lejtő oldalában. A sípálya valódi fénykorát az 1960–1980-as években élte, amikor kéthelyiséges síházzal, az akkori viszonyok között korszerűnek számító felvonóval fogadta vendégeit az 510 méteres magasságban található Misina-tető. A pécsi sísport hajnalán alapított Pécsi Vasutas Sportkör Sí Szakosztályának jóvoltából számos műlesikló verseny is lebonyolításra került a napjainkban piros (közepes) besorolású pályákon. A rendszerváltozást követően nehéz anyagi, továbbá a globális klímaváltozás miatt az új évezredtől kezdve nehéz természeti körülmények közé került pécsi síterep azonban minden probléma dacára napjainkig is töretlen lelkesedéssel és mintegy ezer méternyi, néhol valódi kihívást jelentő pályával várja a havas sportok kedvelőit. A helyi egyesület által üzemeltetett drótköteles felvonó mellett külön említést érdemel a 2022-ben szépen felújított Bali László Síház, valamint a néhány száz méterrel arrébb emelkedő, a város egyik modernkori jelképének számító TV-torony, amelynek aljában ínycsiklandó forró csokoládé várja a zimankóban áthűlt sportbarátokat.
A Keleti-Mecsekre néző sípályát meredekségéből fakadóan csak gyakorlott sízőknek ajánlják.
Forrás: Síelők.hu
Már a rómaiak is?! Dehogy! Julius Caesar és Nagy Konstantin követői még nem csatoltak lécet a Nagyvillám-hegy oldalában, csupán erődöt emeltek a Kr. utáni 4. században a mai Sibrik-dombon. Később e falak képezték a majdani ispáni vár alapját, ám az államalapítás idejében Szent István király aligha a téli sportokkal foglalatoskodott. A szláv eredetű Visegrád jelentősége innentől kezdve egyre nőtt a középkor folyamán. Az 1335-ös esztendőben itt megejtett királytalálkozó gyakorlatilag Közép-Európa jövőjéről volt hivatott dönteni, azonban a síközpontfejlesztés helyett ekkor még dinasztikus tervekről szőttek álmokat koronás főink. A 16. század során Hunyadi Mátyás a reneszánsz életérzést hozta el a Dunakanyarba, eme életszemléletnek azonban még nem képezte szerves részét a síbakancs húzása, ahogy a török félhold sem iparkodott kihasználni a Nagyvillám-hegyben rejlő lehetőségeket. Rákanyarodva a modern korra, a Visegrádra telepedő Csipkerózsika-álmot felváltotta a csendes gyarapodás időszaka, valamint a természeti és turisztikai értékek felkarolása, azonban eleinte még ebbe sem igazán tartozott bele az alpesi síelés. Mígnem aztán az 1970-es években megfogant egy gondolat…
A Visegrád-Nagyvillám sípálya térképe.
Forrás: Síelők.hu
A napjainkban 1700 méter hosszúságú Visegrád–Nagyvillám sípálya első nyomvonala 1977-ben épült az alig 370 méter magasságú Nagyvillám-hegy északi oldalában. A ma látható „pályarendszer” 1986-ban nyerte el végleges formáját és azóta is szépen karbantartott, tágas lejtőkkel várja a síelni vágyókat. Az éjszakai kivilágítással és kilenc kötélpályával büszkélkedő síterep különlegessége impozáns látványában és a környező túraútvonalak által elérhető nevezetességeiben rejlik. Ha valaki a Fellegvárat és a bobpályát is megkerülő szerpentinút felől közelíti meg a helyet, egyből szembetűnik az eredetileg piros (középszintű) pályának épülő felső sípálya tekintélyt parancsoló meredélye. A hazai viszonylatok között igencsak meredeknek számító, mintegy 250 méter hosszúságú pályarész manapság már nem üzemel, turistautakkal gazdagon behálózott tetejéről azonban télen-nyáron csodálatos körkép tárul fel a méltóságteljesen folyó Duna és a Kisoroszi-szigetcsúcs irányában. A terep többi részét elsősorban a lapályos, és éppen ezért a kezdők számára teljesen ideális kék pályák teszik ki, mely méltán avatta a fővárostól alig egyórányi autóútra lévő Nagyvillámot Budapest környékének legnépszerűbb télisport-központjává.
Ősi romok és királyi várak oltalmában Magyarország egyik legimpozánsabb síterepét rejti a visegrádi Nagyvillám-hegy. Forrás: Nagyvillám Sípálya
A budapesti 21-es busz végállomásánál gyakorta elhangzó kérdés, hogy pontosan miért is Normafa a Normafa. A budai oldal legendás kirándulóhelye az egykor itt állt Viharbükk nevű fáról kapta a nevét, amelynek oltalmában énekelte el 1840-ben Schodelné Klein Róza a Bellini-operában felcsendülő Norma áriát. A szélben szálló dallamok és a pezsgő művészeti élet hamar magával hozta a sport iránti lázat is, 1895-ben pedig már az első csúszásokra is sor került a mesés panorámájú lejtőkön. Normafa a két világháború közti Magyarország legmodernebb és legjelentősebb síközpontjának számított. Volt itt kiépített síugrósánc, szánkópálya, sífutópálya és kialakításra került hét lesiklópálya is: a Kis-Norma-pálya, a Nagy-Norma-pálya, a Harang-völgyi-pálya, a Kis-Egyetemi-pálya, a Nagy-Egyetemi-pálya és a terepek közötti kapcsolódást biztosító csúszó szakaszok. A mozgásélmény és a komfort fokozására pedig síházak és villák tucatjai épültek ki a környéken, melyek egyszerre tették korszerű és elegáns téli üdülőhellyé a hegyoldalt.
Varázslatos panoráma, mozgástól kipirult mosolygós arcok: a két világháború közötti időszak legmodernebb és legnépszerűbb síterepének számított a fővárosi Normafa.
Forrás: Fortepan/Ebner
A síelés itteni hagyománya a második világháború utáni évtizedekben sem merült feledésbe, s még 1971-ben is történt beruházás új felvonók építésére. Azonban az 1980-as évektől a síterep fokozatosan veszített egykori pompájából, s ebben igen komoly szerepet játszott – a többi hazai sípályához hasonlóan – a rendszerváltással járó bizonytalan gazdasági helyzet és a globális klímaváltozás okozta környezeti átalakulás. E folyamatnak a 2010-es évek fejlesztései parancsoltak megálljt, amikor is megkezdődött a Normafa környékének komplex turisztikai fejlesztése. Megújult a Normafa Síház és a Vasas Síház, a buszvégállomásnál látógatóközpont épült, új vendéglátóipari egységekkel bővült a gasztronómiai kínálat és kialakítottak új sífutópályákat is. 2026 januárjától pedig évtizedes szünet után ismételten lett állandó tányéros felvonó a normafai lejtők oldalában, amely a kicsiny gyermekek és a kezdő síelők szolgálatába szegődött.
Budapest talán egyik legszebb kilátópontja a Normafa – mindamellett történelmi síterep is.
Forrás: Normafa Park
Cikksorozatunk második részében az Északi-középhegység kínálatát fedezzük fel és további négy, a hazai síéletben meghatározó szerepet betöltő helyszínnel ismerkedünk meg.
Felhasznált irodalom:
Síelők.hu, Az eplényi Nordica Síaréna fejlesztésének története, 2012.11.01. (Síelők.hu)
https://sielok.hu/rovat/hirek/cikk/az-eplenyi-nordica-siarena-fejlesztesenek-tortenete/
Eplényi Sípálya Nordica Síaréna (Sípálya.hu), https://sipalya.hu/index.php/magyar-sipalyak/eplenyi-sipalya-siarena
dr. Szegfű László, A település története röviden, (Eplény hivatalos honlapja)
https://epleny.hu/
Eplény (Irány Magyarország!), http://www.iranymagyarorszag.hu/info/epleny/
Fóris Gábor, 60 éves a pécsi sípálya felvonója, 2024.02.02. (Síelők.hu)
https://sielok.hu/rovat/tortenelem/cikk/60-eves-a-pecsi-sipalya-felvonoja/
Fóris Gábor, Az ország legnagyobb síközpontját egykor a Mecsekben tervezték, 2023.02.26. (Síelők.hu) https://sielok.hu/rovat/tortenelem/cikk/az-orszag-legnagyobb-sikozpontjat-egykor-a-mecsekben-terveztek/
Gutbrod Rezső, Visegrád–Nagyvillám Sípálya Fejlesztési Terve, 2004. 11. 29. (Nagyvillám Sípálya) https://www.visegradsipalya.hu/keret_tel.php?oldal=i_fejlesztesi_terv
