Megjelenítve: 1 -10 / 17 eredményből

Életírások, kapcsolódások – József Attila nyomában egy ferencvárosi pincében

József Attila olyan központi, referenciális alak a magyar irodalmi kánonban, hogy mindenki talál értelmezési utat az életmű egyes szakaszaihoz. A Gát utcától nem messze, a Mester galériában olyan szépirodalmi művekről esik szó, melyek valamilyen módon összekapcsolhatók a költővel. A József Attila Körkapcsolás című olvasókör mindenki számára nyitott, nem szükséges a részvételhez egyetlen elkezdett bölcsészkari félév sem. Kéthetente, keddenként zajlanak a beszélgetések, este fél héttől, a helyszín a Mester Galéria és Közösségi Tér (1095 Bp., Mester utca 5.). Rövid művekből áll a tematika, a decemberi alkalmakon például tanulmányokról lesz szó.

Scooter-mise, hajléktalanszolgálat, békegulyás – Barátsággal fordulni a perifériák felé: beszélgetés Károlyi Nikolettával és Szűcs Adéllal, a Sant’Egidio közösség két fiatal tagjával – II. rész

Korábbi cikkünkben egy olyan különleges közösségről olvashattatok, amely hitéletének szerves része a tevékeny társadalmi szerepvállalás; alappilléreik a „három p” – preghiera, poveri, pace (prayer, poor, peace) –, az ima mellett a szegényekkel való barátság és a háborúk sújtotta országok helyzetének enyhítése és a folyamatos munkálkodás a békéért. Az 1968-ban alapított Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség világszerte, így hazánkban is jelen van, itthon több központtal is rendelkezik, és a mai napig aktívan dolgozik az alapító, Andrea Riccardi által megkezdett – vagyis valójában az evangélium és Assisi Szent Ferenc nyomán folytatott – szellemiségben a perifériákon élők szolgálatán. A Sant’Egidio célkitűzései a jelenben is egyértelműek és aktuálisak, munkájuk a jelenlegi háborús helyzetek és válságok árnyékában kiemelten fontos, történetük árnyaltabb képet festhet a hit és a kereszténység a XXI. századi ember életében betöltött szerepéről, a vallási közösségek pozícióiról és lehetőségeiről, valamint a békének egy olyan perspektíváját is megmutathatja, amellyel a közbeszédben ritkábban találkozni. Ezúttal a közösség két fiatal tagját, Károlyi Nikolettát és Szűcs Adélt kérdeztük személyes tapasztalataikról, a Sant’Egidio alapelveiről, feladatairól, magyarországi és nemzetközi működéséről, időtlen céljairól.

Scooter-mise, hajléktalanszolgálat, békegulyás – Barátsággal fordulni a perifériák felé: beszélgetés Károlyi Nikolettával és Szűcs Adéllal, a Sant’Egidio közösség két fiatal tagjával – I. rész

Korábbi cikkünkben egy olyan különleges közösségről olvashattatok, amely hitéletének szerves része a tevékeny társadalmi szerepvállalás; alappilléreik a „három p” – preghiera, poveri, pace (prayer, poor, peace) –, az ima mellett a szegényekkel való barátság és a háborúk sújtotta országok helyzetének enyhítése és a folyamatos munkálkodás a békéért. Az 1968-ban alapított Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség világszerte, így hazánkban is jelen van, itthon több központtal is rendelkezik, és a mai napig aktívan dolgozik az alapító, Andrea Riccardi által megkezdett – vagyis valójában az evangélium és Assisi Szent Ferenc nyomán folytatott – szellemiségben a perifériákon élők szolgálatán. A Sant’Egidio célkitűzései a jelenben is egyértelműek és aktuálisak, munkájuk a jelenlegi háborús helyzetek és válságok árnyékában kiemelten fontos, történetük árnyaltabb képet festhet a hit és a kereszténység a XXI. századi ember életében betöltött szerepéről, a vallási közösségek pozícióiról és lehetőségeiről, valamint a békének egy olyan perspektíváját is megmutathatja, amellyel a közbeszédben ritkábban találkozni. Ezúttal a közösség két fiatal tagját, Károlyi Nikolettát és Szűcs Adélt kérdeztük személyes tapasztalataikról, a Sant’Egidio alapelveiről, feladatairól, magyarországi és nemzetközi működéséről, időtlen céljairól.