informatikus A tavasz beköszöntével megnyitotta kapuit az ELTE Füvészkertjének egyik leglátogatottabb eseménysorozata, az immár egy évtizedes hagyománynak örvendő Sakura ünnep. Ezen alkalmakon a japán eredetű Hanami-tapasztalatot élhetjük át Budapesten, amelyek keretein belül a tavaszi cseresznyefa-virágzás gyönyörű látványán túl a hagyományos japán kultúra is megelevenedik. Bár a március 28–29-i hétvégén az időjárás nem volt túl kegyes a látogatókhoz, a napsütéses időben is lesz még alkalom megtekinteni a kitelepüléseket, hiszen április 11–12-én ismét várja az érdeklődőket a Sakura ünnep. Mága Zsanett és Szabó Roland cikke.
A Füvészkert 1771-es alapításával az ország legrégebb óta működő botanikus kertje. Természetvédelmi területnek minősül, és számos különleges növénye mellett őshonos fajoknak és madaraknak is otthont ad a nagyváros nyüzsgésében. A Füvészkert különböző területekre van osztva, amelyeket szintén érdemes mind meglátogatni: például az üvegházak a különböző trópusi, szubtrópusi és sivatagi növényeit; a beporzók fontosságáról tudósító ösvényt; a balkáni flórát bemutató zónát; továbbá a tekintélyes fenyőfáktól pompázó és az építészeti szempontból is szemet gyönyörködtető pálmaházat is megéri megtekinteni. És természetesen az ünnep központi szereplőjét se hagyjuk ki, az ázsiai növények kertjét.
A kert ezen részén nemcsak cseresznyefák találhatók, hanem számos más növény is, mint például egy már most is pompásan virágzó magnóliafa (tulipánfa néven is ismert), vagy a titokzatosan susogó bambuszerdő.
Emellett egy nyugodt vizű tó és egy patak is hangulatossá teszi a helyszínt. De azok, akik ellátogattak vagy el fognak látogatni a Füvészkertbe, nemcsak a növényekben gyönyörködhetnek, hanem az egész kert területét felölelő, a japán kultúrához kötődő programokon is részt vehetnek. Ugyan a cseresznyefák maguk még nem virágoztak a hideg időjárás miatt, és a márciusi hétvége igen esős is volt, de ezen körülmények ellenére nagy számban jöttek a kertbe látogatók, akiknek a szokásostól eltérően megengedett volt a piknikezés a kert füvén, ahogy Japánban szokás.
Bár nagy volt a nyüzsgés, nem volt zsúfoltság a kert nagy alapterülete miatt, így a kellemes hangulat végig megmaradt. Sokan megnéztek más látnivalókat is: az Ázsia Kert viszonylag kicsi, ezért érdemes összekötni az ünnep látogatását a kert egészének megtekintésével. A Sakura ünnep a márciusi hétvégén reggel kilenctől este hatig tartott, egyes programok, mint például a kiállítások egész nap látogathatóak voltak, mások pedig bizonyos idősávokban, vagy előzetes regisztrációhoz kötötten. Illetve a kiállításokat megtekinthették egyénileg vagy tárlatvezetéssel is.
Március 28-án is többféle program várta a cseresznyefa-virágzás látogatóit. Egyfelől kulináris élmények vártak rájuk: a Festetics-kastély környékén felállított standok elképesztő illatokkal csábították őket. Természetesen lehetett kóstolni sushit, amit nem kell bemutatni senkinek; emellett volt onigiri, ami egy ragacsos, háromszögletű rizsgombóc; és gyoza, amely pedig egyfajta sült tésztabatyu. És persze lehetett venni japán édességeket, nassolnivalókat és italokat is. A Matcha Tsuki teázó kitelepülésén (amely egyébként BTK-kampusz közelében, a Kálvin téren üzemel) a japán kultúra népszerű zöldtea-italát, a matchát lehetett megkóstolni, amelyet a Sakura ünnep alkalmából rózsaszínre színezett verzióban is árultak. És ami számomra a legjobb és a legérdekesebb élményt nyújtotta, a taiyaki: egy hal alakú gofri édes töltelékkel.
Az ételek és italok végigkóstolása mellett volt lehetőség vásárolni is: lehetett venni animés termékeket, mangákat (vagyis japán képregényeket), sőt még kézműves árukat, kerámiákat és nyakláncokat is.
A fogyasztáson túl is számos program várta az érdeklődőket, ahol lehetőségük nyílt a kreatív alkotásra, vagy valami új tanulására. Ilyen volt például a go és a shogi (stratégiai társasjátékok) oktatása, a japán nyelv alapozó kurzus és az origamizás is.
Ezek mellett hashiokit (evőpálcika-tartót) és a sashiko japán öltésworkshopon virágmintát készíthettek, de kipróbálhatták a sumi-e, kínai eredetű tintafestés-technikát is. Azok, akik az alkotás helyett inkább csak a nézelődést választották, utóbbi két technikával készült alkotásokból egy gazdag kiállítást is megtekinthettek – az építészetét és történetét tekintve szintén nagyon különleges – Festetics-kastély földszinti termében. Emellett Árpa Karolina Walking on Flowers Like Everything’s Fine című képzőművészeti kiállítását is meg lehetett nézni, ami a virágzás szimbolikáját tette a festmények központi témájává. Emellett voltak különböző harcművészeti bemutatók, mint a japán íjászat és a kendo. Nyílt egy ikebana-kiállítás, (ez a virágkötés egy japán iskolája) és még egy táncot is megtekinthettek az érdeklődők, a bátrabbak pedig ki is próbálhatták. De részt lehetett venni erdőfürdőn is, ez egyfajta meditáció, a természet révén kívánja csökkenteni a stresszt, valamint lehetőség nyílt a japán tájkerteket bemutató sétára is egy ökológus szakértő kommentárja kíséretében.
Március 29-én az időjárás-jelentéseket görgetve szintén nem túl sok jóra számíthattunk: egészen este hat óráig esőt jósoltak. Azonban a borús idő nem mosta el a szervezők vagy a látogatók lelkesedését; a programok akadálymentesen zajlottak. Tíz órától már el is kezdődött az átszellemülés a távol-keleti kultúrába, először a szamurájok kardforgatásának világába nyerhettünk betekintést. A harcművészeti bemutatók sorát az Ichi Ryu Kai műhely nyitotta meg. Előadásukon keresztül megismerhettük a laido művészetét, amely a szamurájok ősi kardrántási technikáiból fejlődött modern irányzattá. A „mozgó meditációként” is emlegetett stílus lényege egyetlen összefüggő, dinamikus mozgássor: a kard villanásszerű kirántásától a pontos vágáson át a fegyelmezett nyugalmi állapotba való visszatérésig tart. Délután a Hokushin Itto Ryu Hyoho kardvívóiskola következett, akik autentikus japán páncélzatban mutatták be a kenjutsu-kardvívás lenyűgöző elemeit. A ninjutsu alapjaiba a Bujinkan Yuugen Budapest Dojo szervezete vezette be az érdeklődőket: a stílus alapjai egészen a középkori Japánig nyúlnak vissza. Olyan titkos tekercseken és szóbeli tanításokon alapulnak, amelyeket az utolsó vér szerinti nindzsa, Takamatsu Toshitsugu tanítványai modernizáltak a 21. századi ember számára. Rajtuk kívül még a Kagami-ryú Harcművészeti Egyesület szemléltette a gyakorlataikat az érdeklődőknek.
A közönség láthatta a nuncsaku, a sai villa és a tonfa fegyver alkalmazását a profiktól, de a legnagyobb visszhangot kétségkívül a tameshigiri, vagyis a „vágáspróba” váltotta ki.
A bemutatón egy tatami omotét, magyarul vizes gyékénytekercset vágtak több részre a kardokkal. A gyékényt egy napig áztatják, majd szorosan összetekerik és felkötözik, így az anyag sűrűsége és ellenállása megdöbbentően hasonlít egy emberi végtagéra. Ezzel a kardok hatáskörét és a kardforgató technika eredményességét is felmérik. A látvány egyszerre volt hátborzongató és lenyűgöző, a gyerekek például nagyobb érdeklődéssel figyelték a szétrepülő darabokat, mintsem megijedtek volna tőlük.
Természetesen ezen a napon is volt lehetőség az alkotásra: a kreatív workshopokon a látogatók elsajátíthatták a mizuhiki papírzsinór-kötés technikáját, a furoshiki (tradicionális japán kendő) készítésének fortélyait vagy éppen az üveggyöngyfűzés alapjait. Az utóbbi foglalkozást a Midori Jewelry alapítója, Kubacsny Alexandra tartotta. Alexandra gyerekkora óta érdeklődik a gyöngyfűzési technikák iránt, hat éve pedig komolyabban is elkezdett foglalkozni ezzel a művészeti ággal. Kiemelte, hogy a természethez való kapcsolódása inspirálta a leginkább, emiatt is választotta üzletének a Midori nevet, ami japánul zöldet jelent. Az alkotó ékszereiben ötvözi a természetben megtalálható mintázatokat: a cseresznyevirág mellett olyan motívumok is megjelennek, mint a momiji, a japán juharlevél, valamint a körforgást jelképező ensō szimbólum.
Végül, de nem utolsó sorban, Réthy Orsolya egy miniinterjún keresztül vezette be a látogatókat a kerámiafestés művészetébe. A Gulipán Design megálmodója nemcsak készíti, hanem oktatja is a mesterséget. A kerámiák elkészítéséhez a rakut, vagyis az ősi japán eredetű, gyors égetési technikát alkalmazza, amely a föld, a tűz, a levegő és a víz elemeire épül. Szakmai tudását fazekasiskolában és neves mesterek mellett alapozta meg, ám a tradicionális formák mellett az alternatív megoldások is foglalkoztatják. Standján ezeket az egyedi, kézzel formázott nyomatokat láthattuk a tárgyakon, amelyeket a látogatók maguk festhettek meg. A kerámia Japánban nagy hagyománynak örvend, ezért mintái is jellegzetes japán motívumokat idéznek. A foglalkozás annyira népszerű volt, hogy az előre elkészített kerámiák már a nap vége előtt elfogytak.
Ha most lemaradtál, vagy egyszerűen csak átélnéd a beszámolónk alapján az ünnep varázsát egy sokkal kellemesebb tavaszi időben, április 11–12-én megtekintheted a kiállítást.
További információk az áprilisi programokról és a jegyárakról a Füvészkert honlapján találhatók.
Kiemelt kép: Mága Zsanett fotója.
