Megjelenítve: 1 -10 / 47 eredményből

Színház a hatalom árnyékában – Három évtized kulturális politikája a kutatók szemével

Az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Művészetelmélet és Médiakutatási Intézet közös Színház és tudomány című konferenciája tizenöt hazai és külföldi intézmény részvételével zajlott 2025. november 13–14-én. A rendezvény célja a színháztudomány történeti, társadalmi és kulturális összefüggéseinek vizsgálata volt, különös tekintettel a szakmai összefogás és szolidaritás erősítésére, valamint a digitális kultúra hatásának elemzésére.

Mi minden fér bele egy kaleidoszkópba? – Beszámoló a Látkép Művészettörténeti Fesztiválról

Az immár az ELTE Humántudományi Kutatóközpontjának részeként működő Művészettörténeti Kutatóintézet szeptember 25 és 27 között második alkalommal rendezte meg a Látkép Művészettörténeti Fesztivált. Az esemény célja az volt, hogy bemutassa a tudomány kaleidoszkópszerű, folyamatosan bővülő és gazdagodó világát. A fesztivál során számos olyan kutató is megismertethette eredményeit, akik az akadémia mindennapjaitól távolabb tevékenykednek. Közel száz előadó mutatkozott be huszonhat szekcióban, ezek közül négy szekcióban meghívott, nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoportok számoltak be eredményeikről.

Múltbeli Modern Magyarország

Minden év őszén az ELTE BTK Modernkori Magyarország Doktori Program hallgatóinak jóvoltából pezsgő élettel telik meg az egyetemi Szekfű Gyula Könyvtár. Nem volt ez idén sem másképp, hisz e falak között tartották meg 2025. október 2-án az immáron hagyománnyá vált MOMA-konferenciát. A tizenöt előadó részvételével megtartott rendezvényen a hallgatóság betekintést nyerhetett a 18–20. századi magyar történelem megannyi érdekfeszítő kérdésébe, miközben újabb és újabb inspirációk születtek, valamint friss ismeretségek kötődtek.

Nem bánok Semmi(t)! – Epizódok a XIX. Nemzetközi Bábfesztiválról

Szinte hagyomány már, hogy minden harmadik évben egy délután erejéig óriásbábok és fúvószenekarok lepik el a „Viharsarok sugárútja”-ként számontartott békéscsabai Andrássy utat és környékét, akik gyermekszíveket igéző és a szülőket fiatalságukba visszaröpítő felvonulásukkal jelzik, hogy kezdetét vette a több, mint fél évszázados múltra visszatekintő Nemzetközi Bábfesztivál. Idén a menet a belvárost keresztező főtérláncolaton átkelve – Békéscsaba szívében ugyanis négy tér olvad egymásba, szépségükkel kihívóan versengve a város „igazi főterének” címéért – jutott el az Élővíz-csatorna zöldellő partjára. Innen a játékos és hömpölygő báb- és emberáradat egy szempillantás alatt a „folyó” túloldalán termett, hogy birtokba vegye a hajdani nemesi lakból modern művészeti központtá alakított Napsugár Bábszínház frissen renovált épületét és annak kertjét: a többnapos rendezvény újdonsült otthonát.

Vers, dalban elbeszélve – Horváth Florencia & Karádi Gergő: Valójában senki

Milyen elveszteni valamit és milyen a hiány, ami utána következik? Milyen az, ha szó szerint ég és föld választ el minket attól, akire szükségünk van? Hová fordulhat az ember, hogyan találja meg a helyét és hogyan definiálja újra önmagát, ha ez a hiány alapállapottá vált? Ezek a fő témái a Horváth Florencia versein alapuló Valójában senki című produkciónak. A művek alapján Karádi Gergő írt dalokat, és a szerzővel közösen, havonta adják elő a performatív elemekre, bejátszókra egyaránt építő estet a Három Hollóban. Az előadást követően mindig van egy vendég, aki a darabot meghatározó valamelyik művészeti terület fontos alkotója. A meghívott legutóbb Sallai László dalszerző volt, a moderátori széket Deák Dóra foglalta el.