tudósítás

Megjelenítve: 1 -10 / 42 eredményből
Updated on Kultúra

Mi minden fér bele egy kaleidoszkópba? – Beszámoló a Látkép Művészettörténeti Fesztiválról

Az immár az ELTE Humántudományi Kutatóközpontjának részeként működő Művészettörténeti Kutatóintézet szeptember 25 és 27 között második alkalommal rendezte meg a Látkép Művészettörténeti Fesztivált. Az esemény célja az volt, hogy bemutassa a tudomány kaleidoszkópszerű, folyamatosan bővülő és gazdagodó világát. A fesztivál során számos olyan kutató is megismertethette eredményeit, akik az akadémia mindennapjaitól távolabb tevékenykednek. Közel száz előadó mutatkozott be huszonhat szekcióban, ezek közül négy szekcióban meghívott, nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoportok számoltak be eredményeikről.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Múltbeli Modern Magyarország

Minden év őszén az ELTE BTK Modernkori Magyarország Doktori Program hallgatóinak jóvoltából pezsgő élettel telik meg az egyetemi Szekfű Gyula Könyvtár. Nem volt ez idén sem másképp, hisz e falak között tartották meg 2025. október 2-án az immáron hagyománnyá vált MOMA-konferenciát. A tizenöt előadó részvételével megtartott rendezvényen a hallgatóság betekintést nyerhetett a 18–20. századi magyar történelem megannyi érdekfeszítő kérdésébe, miközben újabb és újabb inspirációk születtek, valamint friss ismeretségek kötődtek.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Nem bánok Semmi(t)! – Epizódok a XIX. Nemzetközi Bábfesztiválról

Szinte hagyomány már, hogy minden harmadik évben egy délután erejéig óriásbábok és fúvószenekarok lepik el a „Viharsarok sugárútja”-ként számontartott békéscsabai Andrássy utat és környékét, akik gyermekszíveket igéző és a szülőket fiatalságukba visszaröpítő felvonulásukkal jelzik, hogy kezdetét vette a több, mint fél évszázados múltra visszatekintő Nemzetközi Bábfesztivál. Idén a menet a belvárost keresztező főtérláncolaton átkelve – Békéscsaba szívében ugyanis négy tér olvad egymásba, szépségükkel kihívóan versengve a város „igazi főterének” címéért – jutott el az Élővíz-csatorna zöldellő partjára. Innen a játékos és hömpölygő báb- és emberáradat egy szempillantás alatt a „folyó” túloldalán termett, hogy birtokba vegye a hajdani nemesi lakból modern művészeti központtá alakított Napsugár Bábszínház frissen renovált épületét és annak kertjét: a többnapos rendezvény újdonsült otthonát.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Vers, dalban elbeszélve – Horváth Florencia & Karádi Gergő: Valójában senki

Milyen elveszteni valamit és milyen a hiány, ami utána következik? Milyen az, ha szó szerint ég és föld választ el minket attól, akire szükségünk van? Hová fordulhat az ember, hogyan találja meg a helyét és hogyan definiálja újra önmagát, ha ez a hiány alapállapottá vált? Ezek a fő témái a Horváth Florencia versein alapuló Valójában senki című produkciónak. A művek alapján Karádi Gergő írt dalokat, és a szerzővel közösen, havonta adják elő a performatív elemekre, bejátszókra egyaránt építő estet a Három Hollóban. Az előadást követően mindig van egy vendég, aki a darabot meghatározó valamelyik művészeti terület fontos alkotója. A meghívott legutóbb Sallai László dalszerző volt, a moderátori széket Deák Dóra foglalta el.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Tendenciák a divatkutatásban

Mindig is tudtam, hogy Pécs különleges helyet foglal el a magyar városok sorában. A Mecsek vadregényes lankáitól alig karnyújtásnyira ókeresztény katakombák és királyi temetést is látott templomtornyok vallanak kétezer év múltjáról; itt még eleven kulturális emlék a százötven éves török Hódoltság, ami mellett békében megfér a polgárkori városrész patinája és pompája. E település macskaköveit taposta egykoron Janus Pannonius püspök, valamint innen indult világhódító útjára a Zsolnay-kerámia – és a sor még hosszasan folytatható. A város zenéje országos viszonylatban több mint meghatározó, s úgy látszik ehhez zárkózott fel a divatvilág egy májusi hétvége alkalmával, amikor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jóvoltából megrendezésre került a Tendenciák a divatkutatásban II. konferencia. 

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Divatlabor a Bercsényi utcában

Az idei év áprilisában sajátos divatlaborrá változik át az újbudai Adaptér. A kreatív technológiai tudásbázisként működő helyiség és közösség azonban korántsem csak divatbemutatókkal vagy szimpla műhelyfoglalkozásokkal készül a látogatónak, hanem a fenntarthatóság és a harmonikus jövő figyelembevételével igyekeznek szemléletet formálni, valamint eszmét cserélni a változások előtt álló és megújulásra törekvő divat- és textilipar témakörében. Esik majd szó a mesterséges intelligencia és a divat bimbózó kapcsolatáról, lehetőség nyílik babagardrób készítésére az újrahasznosítás jegyében, de lesz még színtanácsadás és fiatal és feltörekvő hazai tervezőkkel szervezett találkozók is. Mi ezúttal a programsorozat nyitóesemény, az összművészeti találkozónak is beillő Waste-Data – A fenntartható divathónap kiállításán jártunk.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Silvia Federici: A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig

A középkori Európáról könnyen asszociálhatunk a boszorkányperekre és a boszorkányégetésekre. De van-e a sötét borzalmak és a nők ma is fennálló strukturális elnyomása között összefüggés? És hogyan kapcsolódik ide a kapitalizmus? December elején a Gólyában mutatták be Silvia Federici A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című könyvének magyar fordítását a Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadásában, mely választ hivatott adni minderre.

Olvasson tovább