Gachályi Mátyás Április 23-án második alkalommal került megrendezésre a Cultural Connection Day az ELTE Lágymányosi Campusának Gömb Aulájában. Az esemény ez alkalommal a párbeszéd, a kíváncsiság és a közös élmények szerepét emelte ki a határokon átívelő barátságok kialakítása során.
Már az ókorban is született frappáns meghatározása a barátság fogalmának: Arisztotelész szavaival élve „a barátság az, amikor egy lélek két testben lakik.” Az elmúlt két évtizedben pedig jelentős mennyiségű bizonyíték gyűlt össze arra vonatkozóan, hogy baráti kapcsolataink minősége boldogságunkat, mentális jóllétünket és akár fizikai egészségünket is befolyásolhatja. De vajon miként nyilvánul meg ez a hatás – ha egyáltalán megnyilvánul – a kultúrákon átívelő barátságok esetében? Az Oxfordi Egyetemen végzett kutatások a barátság hét alappillérét azonosították – ezek olyan tényezők, amelyek erősen befolyásolhatják a társas kapcsolatok szorosságát. Ezen pillérek közül azonban csupán kettő kötődik a közös kultúrához: az azonos nyelv vagy nyelvjárás, illetve az, hogy az emberek ugyanazon a helyen nőttek-e fel. A maradék: hasonló oktatási háttér vagy szakma, azonos hobbik és érdeklődési körök, azonos világnézet, megegyező humorérzék, és zenei ízlés – általános érvényű tényezők.
A kultúrákon átívelő barátságokhoz hasonló közvetlen interkulturális kapcsolatok az empátia, az alkalmazkodóképesség és a kreatív problémamegoldás készségeire mind-mind jó hatással vannak. Idővel ezek a tapasztalatok hozzájárulhatnak az előítéletek mérséklődéséhez és a kulturális feszültségek enyhüléséhez, ezáltal pedig jóval inkluzívabb közösségeket és árnyaltabb világnézetet alapozhatnak meg.
Amikor különböző kultúrák között művészetet, zenét, ételeket és hagyományokat osztunk meg egymással, olyan tereket hozunk létre, ahol valódi beszélgetések születhetnek, ezáltal egy teljesen friss nézőpontot létrehozva, mely túlmutat a puszta politikán. Minden valószínűség szerint egy ehhez hasonló gondolat mentén született meg április 23-án a Cultural Connection Day elnevezésű program is az International Student Advisory Committee (ISAC), az ELTE EHÖK, a Nemzetközi Hallgatói Integrációs Tudásközpont (InSINC) és az ELTE Nemzetközi Stratégiai Iroda közös szervezésében. Délelőttől estébe nyúlóan csaknem huszonhét nagykövetség, tizenöt civil szervezet és hallgatói egyesület, valamint több mint harminc ország képviselőinek kitelepüléseivel találkozhattunk a Gömb Aula kupolája alatt. A standoknál Brazíliától kezdve Mongólián át egészen Koreáig képviseltették magukat országok, melyek között szabadon ingázhattak az érdeklődők. A terembe belépve a legkülönbözőbb ingerek kavalkádja fogadta a látogatót. A színpadon táncot lejtettek, zenéltek, ettől jobbra lokális ételkülönlegességeket kínáltak az éppen arra járóknak, s mindeközben jó hangulatú beszélgetések zaja töltötte be a teret. Az egyik fő attrakció, a „speedfriending” elnevezésű ismerkedési kör a szabadban, a campuson került megrendezésre. Ennek keretein belül a résztvevők számukra korábban teljesen idegeneket ismerhettek meg alaposabban pörgős, játékos formában. A kinti programok sikeréhez – hiszen több ilyen is volt, beleértve például az indiai jógát is – az időjárás is hozzájárult: egész nap gyönyörű napsütésben lehetett részünk.
A kultúra mint olyan természetesen többféleképpen is meghatározható. Jelen összefüggésben a kultúra magában foglalja azokat a közös attitűdöket, hiedelmeket, célokat és hagyományokat, amelyek egy adott embercsoportot jellemeznek. Mindemellett egyfajta lencseként is szolgál, amelyen keresztül az egyének vagy csoportok értelmezik az őket körülvevő világot, reagálnak arra, és jelentéseket hoznak létre benne. Bár a kulturális intelligencia (CQ) viszonylag új keletű kifejezés, maga a jelenség ellenben nem feltétlenül az. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy különböző emberek eltérően képesek eligazodni egy adott helyzetben attól függően, hogy mennyire ismerik a másik fél kultúráját. A kulturális intelligencia az egyén azon képességére utal, hogy milyen hatékonyan tud alkalmazkodni különböző, számára új kulturális környezetekhez. A fogalmat még Soon Ang vezette be, nyomatékosítva a kulturális különbségek megértésének és kezelésének fontosságát egy globalizálódó világban. Az érzelmi és a társas intelligenciával ellentétben, amelyek főként az interperszonális készségek leírására szolgálnak, a CQ kifejezetten annak a vizsgálata során alkalmazható, hogy miként befolyásolja a kultúra a viselkedést, a hozzáállást és az interakciókat. A kulturális intelligenciának négy fő típusa különböztethető meg: a kognitív CQ (különböző kultúrákra vonatkozó tudás), a motivációs CQ (nyitottság és törekvés új kulturális tapasztalatok szerzése iránt), a viselkedési CQ (megfelelő viselkedés interkulturális helyzetekben), valamint a metakognitív CQ (a kulturális dinamika tudatosítása a társas interakciók során).
A nap folyamán mindenfelé csupa mosolygós, vidám tekintet fogadott; jó hangulatban, rendkívül gazdagon telt az ott töltött idő. Az eseményt korábban egy „inspiráló napként” hirdették a promóciós anyagokban, és ez meg is valósult. A Gömb Aula bejárása közben szerzett benyomások, az egyes kultúrákról kirajzolódó kép arról árulkodott, hogy ha csak egy napra is, de létrejöhet ilyen mértékű egyetértés kultúrák között.
Felhasznált források:
Dunbar R: The Anatomy of Friendship – Trends in Cognitive Sciences, 22, 32-51
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1364661317302243
Konstan, David. „12. One Soul in Two Bodies: Distributed Cognition and Ancient Greek Friendship”. Distributed Cognition in Classical Antiquity, Edinburgh: Edinburgh University Press, 2018, pp. 209-224.
https://www.degruyterbrill.com/document/doi/10.1515/9781474429764-014/html
Van Dyne, L., Ang, S., Ng, K.Y., Rockstuhl, T., Tan, M.L. and Koh, C. (2012), Sub-Dimensions of the Four Factor Model of Cultural Intelligence: Expanding the Conceptualization and Measurement of Cultural Intelligence. Social and Personality Psychology Compass, 6: 295-313.
https://doi.org/10.1111/j.1751-9004.2012.00429.x
Kiemelt kép forrása: Szabó Kiara Laura fotója.
