kultúra

Megjelenítve: 1 -10 / 177 eredményből
Updated on Kultúra

A mélység újragondolása – Haupt Bernát kiállítása az Orgona 22 Galériában

Haupt Bernát EXPANSIO című önálló kiállítása június 13-án nyílt meg az Orgona 22 Galériában. A fotóművész munkáit Popovics Kinga válogatta és rendezte egy olyan térközpontú, installatív tárlat keretében, amelyben a látogatók a térben való mozgás révén aktív kapcsolatba kerülhetnek a művekkel. A kiállítást Rényi András művészettörténész és esztéta műértelmező megnyitóbeszéde vezette be. Heideggerre hivatkozva szemléltette, hogy Haupt fotói mitől nevezhetők olyan, művészetfilozófiai értelemben is jó képeknek, amelyek nemcsak külsőleg esztétkusak, de a szemlélőben is megindítanak belső reflektív folyamatokat.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Elefánt a porcelánboltban: Kritika a Miskolci Nemzeti Színház Pókfonálon című előadásáról

Elefántok ugrálnak pókfonálon, a háttérben egy ortodox pap sétál, a kezében egy ikonnal, majd hirtelen leszakad a csillár a plafonról… Csak néhány részlet a Pókfonálon című előadásból, amelyek abszurditása ellenére a darab egészen autentikus és realista módon viszi színre öt szereplő életének tragédiáit. Rusznyák Gábor rendezése alapvetően szövegközpontú, de erőteljesen metaforikus, amelyben egyszerre hiszünk el mindent, amit látunk, és kérdőjelezzük meg folyamatosan, hogy helyesen tesszük-e. A történet alaphelyzete szerint egy férj (Lajos András) az éjszaka közepén bejelenti feleségének (Fazakas Júlia), hogy kolostorba vonul, mire a nő kétségbeesetten áthívja barátaikat, hogy segítsenek kideríteni, mi történik a férfival.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Prométheusz kalitkában, Prométheusz a kalitkán – Két Aiszkhülosz-feldolgozásról

Az antik drámák különböző intenzitással, de valójában folyamatosan jelen vannak a színházi repertoárokban Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusza esetében azt láthatjuk, hogy bár a rendszerváltás után két évtizedre eltűnt a magyar nyelvű színpadokról, 2014 óta látványosintenzitással jelent meg újra, és számtalan alternatív feldolgozás mellett kettő kőszínházi produkció is készült belőle.  A továbbiakban ezen két előadást – Tarnóczi Jakab a Katona József Színházban bemutatott Leláncolt Prométheuszát és Tompa Gábor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban színre vitt Prométheusz’22 című előadását – mutatom be.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

„BArlang, BOldogság, NA meg a szabad művészet!” – Holnap startol a BABONA Fesztivál Szentendrén

Július 27–29. között első alkalommal kerül megrendezésre az összművészeti BABONA Fesztivál. A háromnapos rendezvényt Z-generációsok szervezik – nem csak „Z-seknek”. Céljuk a fesztivállal, hogy egy szabad és befogadó szellemű közegben biztosítsanak találkozási lehetőséget a friss szellemiségű alkotóknak és közönségnek, és persze, hogy közös, felszabadult művészeti élményt nyújtsanak azoknak, akik e három nap alatt ellátogatnak hozzájuk Szentendrére.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Vers, dalban elbeszélve – Horváth Florencia & Karádi Gergő: Valójában senki

Milyen elveszteni valamit és milyen a hiány, ami utána következik? Milyen az, ha szó szerint ég és föld választ el minket attól, akire szükségünk van? Hová fordulhat az ember, hogyan találja meg a helyét és hogyan definiálja újra önmagát, ha ez a hiány alapállapottá vált? Ezek a fő témái a Horváth Florencia versein alapuló Valójában senki című produkciónak. A művek alapján Karádi Gergő írt dalokat, és a szerzővel közösen, havonta adják elő a performatív elemekre, bejátszókra egyaránt építő estet a Három Hollóban. Az előadást követően mindig van egy vendég, aki a darabot meghatározó valamelyik művészeti terület fontos alkotója. A meghívott legutóbb Sallai László dalszerző volt, a moderátori széket Deák Dóra foglalta el.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Nemcsak hallgatni, kutatni is érdemes: Óbudai Világzenei Hét 2025

Június 23. és 29. között ismét megrendezik a Kobuci Kert szervezésében az Óbudai Világzenei Hetet, amely nemcsak zenei élményeket, hanem kultúratudományi, médiatudományi és antropológiai szempontból is izgalmas vizsgálati terepet kínál. A hetedik alkalommal megrendezett eseménysorozat idén is különleges találkozásokat ígér: többek között jön az afrikai-finn Helsinki-Cotonou Ensemble és a grúz Trio Mandili. A Kobuciban ünnepli majd születésnapját a 30 éves Kerekes Band és a hazai jazz-élet világszínvonalú alakja, a 70 éves Dresch Mihály.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Bányatóba dobott álmok: Kritika a Füge Stég előadásáról

Hogyan tartja fenn magát a nyomor egy közösségben generációkon keresztül? Hogy lehet az, hogy ha tagjai azonosították is a problémát, mégsem tudnak rájönni, hogyan is lehetne változtatni a helyzeten? Hiszen mindenki pontosan látja, hogy alapjaiban kellene valamit máshogy csinálni… A Jurányi előadásában ezen kérdések mentén mutatja be a Stég című darab egy család történetét.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

A Hunyadi-prófécia: Kritika A trón című történelmi musicalről

Az Úr születésétől számított 2025. esztendő március havában emberek ezrei ültek a televízióképernyő elé, hogy szemtanúi legyenek a magyar sorozatgyártás valaha volt egyik legnagyobb produkciójának. A tízrészes Hunyadi – A Holló felemelkedése Bán Mór regényciklusa alapján a legendás törökverő vitéz korába kalauzolta vissza a nézőket, amelynek farvizén hallatlanul nagy érdeklődés bontakozott ki a magyar középkor e kései szakasza iránt. Podcast-beszélgetések történészekkel, író-olvasó találkozók és színészi interjúk szegélyezték a Hunyadi-láz terjedésének útját, amelyet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház sajátos módon kívánt erősíteni: 2025 márciusában majdnem a sorozattal párhuzamosan műsorra tűzte A trón című történelmi musicaljét.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Őszintén egy pár életéről

Nagy Ervin és Borbély Alexandra közös estje, az Egy életünk című produkció személyes hangvételű, intim élményt nyújt a közönség számára. Az előadás nem egy klasszikus értelemben vett színházi darab, hanem valami több, valami bensőségesebb, sokkal inkább portré. A két ismert és elismert színész őszintén vall önmagukról, kapcsolatukról és közös életükről, egyaránt megmutatva mindezek pozitív és negatív oldalát is.

Olvasson tovább
Updated on Kultúra

Szex a hentespulton – Boldogtalanok az Örkényben

Füst Milán drámáját, a Boldogtalanokat – a magyar naturalista dráma egyik gyöngyszemét – nem kerülte el a mostoha sors. A költő egy újsághír alapján már 1905-ben elkezdett dolgozni rajta, de csaknem tíz évvel később, 1914-ben tudott elkészülni vele. A bemutatóra viszont még ezután is várnia kellett. A korabeli magyar színházak ugyanis – nyilván a nagyobb anyagi rizikók miatt – még kevésbé voltak nyitottak az újításokra, mint az olvasóközönség.

Olvasson tovább