Megjelenítve: 1 -10 / 186 eredményből

Mi minden fér bele egy kaleidoszkópba? – Beszámoló a Látkép Művészettörténeti Fesztiválról

Az immár az ELTE Humántudományi Kutatóközpontjának részeként működő Művészettörténeti Kutatóintézet szeptember 25 és 27 között második alkalommal rendezte meg a Látkép Művészettörténeti Fesztivált. Az esemény célja az volt, hogy bemutassa a tudomány kaleidoszkópszerű, folyamatosan bővülő és gazdagodó világát. A fesztivál során számos olyan kutató is megismertethette eredményeit, akik az akadémia mindennapjaitól távolabb tevékenykednek. Közel száz előadó mutatkozott be huszonhat szekcióban, ezek közül négy szekcióban meghívott, nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoportok számoltak be eredményeikről.

Múltbeli Modern Magyarország

Minden év őszén az ELTE BTK Modernkori Magyarország Doktori Program hallgatóinak jóvoltából pezsgő élettel telik meg az egyetemi Szekfű Gyula Könyvtár. Nem volt ez idén sem másképp, hisz e falak között tartották meg 2025. október 2-án az immáron hagyománnyá vált MOMA-konferenciát. A tizenöt előadó részvételével megtartott rendezvényen a hallgatóság betekintést nyerhetett a 18–20. századi magyar történelem megannyi érdekfeszítő kérdésébe, miközben újabb és újabb inspirációk születtek, valamint friss ismeretségek kötődtek.

Szerelem álruhában: Molnár Ferenc – A testőr

Molnár Ferenc egyik legszellemesebb darabját, az 1910-es A testőr című vígjátékot kelti életre a Centrál Színház a nagyszínpadon Ágoston Kati és Schmied Zoltán főszereplésével. A darabban egy sokak által áhított színésznő és egy híres színész történetét megelevenítve keveredik a szerelem, a féltékenység és a játékos színlelés. Egy pazar komédia bontakozik ki, ahol minden mozdulat, érzelmi megnyilvánulás és mondat a férfi–női viszony örök dilemmáit rejti magában, amelyek nemcsak a 20. századra voltak jellemzők, hanem mindig is kísérték és kísérni is fogják az emberi kapcsolatok alakulását.

Nyári blockbusterszezon 2025

A hollywoodi filmipar éves termésének prezentálásában már hosszú ideje kiemelt szerepe van a nyár évszakának. Steven Spielberg A cápáját szokás számítani a „nyári blockbuster”-jelenség origójaként, ami a korábban holtidőnek tekintett forró hónapokban tudott hatalmas kasszasikerré válni; így a stúdiók a hetvenes évektől kezdve egyre inkább ezt az időszakot lőtték be nagy költségvetésű, sikervárományos filmjeik bemutatására.

A szülő hiánya vagy a jelenléte a rosszabb?: Hozd vissza őt – Kritika

A korábban a YouTube-on ismertséget szerző ausztrál Philippou-testvérpár pár évvel ezelőtt került csak be a filmes köztudatba a Beszélj hozzám! (2022) sikerének köszönhetően. Első filmalkotásuk – csakúgy, mint a második – illeszkedik a kortárs traumahorror tendenciájába, de mégsem jelenthető ki egyértelműen, hogy járt utakon taposna. A film alaphelyzetében megjelenő gyász, a veszteség traumája meghatározó eseménnyé válik a filmbeli Z generációs karakterek számára, és végeláthatatlan láncolatot hoz létre – ez mindkét alkotás alaptétele. A Beszélj hozzám!-mal ellentétben Danny és Michael Philippou új filmjéből eltűnik a függőség fantasztikumba ágyazott metaforája, és nagyobb hangsúly kerül a gyász lélektani (félre)kezelésére.

Nem bánok Semmi(t)! – Epizódok a XIX. Nemzetközi Bábfesztiválról

Szinte hagyomány már, hogy minden harmadik évben egy délután erejéig óriásbábok és fúvószenekarok lepik el a „Viharsarok sugárútja”-ként számontartott békéscsabai Andrássy utat és környékét, akik gyermekszíveket igéző és a szülőket fiatalságukba visszaröpítő felvonulásukkal jelzik, hogy kezdetét vette a több, mint fél évszázados múltra visszatekintő Nemzetközi Bábfesztivál. Idén a menet a belvárost keresztező főtérláncolaton átkelve – Békéscsaba szívében ugyanis négy tér olvad egymásba, szépségükkel kihívóan versengve a város „igazi főterének” címéért – jutott el az Élővíz-csatorna zöldellő partjára. Innen a játékos és hömpölygő báb- és emberáradat egy szempillantás alatt a „folyó” túloldalán termett, hogy birtokba vegye a hajdani nemesi lakból modern művészeti központtá alakított Napsugár Bábszínház frissen renovált épületét és annak kertjét: a többnapos rendezvény újdonsült otthonát.

Maszkalapú szerepkísérlet – A fösvény a Kelet-Nyugati Alkotóműhely előadásában

Fehérre festett arcok, minimalista díszlet, kicsavart karakterek. Maszkalapú színház. Egy csepp modernitás vegyítve a klasszikus dramaturgiával. Kísérleti színek, még sincs teljesen elhanyagolva a narratíva. Molière színművét a Kelet-Nyugati Alkotóműhely társulata dolgozta át; az évad utolsó produkciójára a Három Hollóban került sor. Csitneki Nóra kritikája.

A mélység újragondolása – Haupt Bernát kiállítása az Orgona 22 Galériában

Haupt Bernát EXPANSIO című önálló kiállítása június 13-án nyílt meg az Orgona 22 Galériában. A fotóművész munkáit Popovics Kinga válogatta és rendezte egy olyan térközpontú, installatív tárlat keretében, amelyben a látogatók a térben való mozgás révén aktív kapcsolatba kerülhetnek a művekkel. A kiállítást Rényi András művészettörténész és esztéta műértelmező megnyitóbeszéde vezette be. Heideggerre hivatkozva szemléltette, hogy Haupt fotói mitől nevezhetők olyan, művészetfilozófiai értelemben is jó képeknek, amelyek nemcsak külsőleg esztétkusak, de a szemlélőben is megindítanak belső reflektív folyamatokat.