Karcagi Ágnes A House of European Affairs and Diplomacy ma már az ELTE legnagyobb aktívan működő diákszervezete. Karcagi Ágnes a diákszervezet két társelnökét, Harnisch Róbertet és Steff Lászlót kérdezte működésükről és fontosabb alapértékeikről. Mindketten az ELTE Társadalomtudományi Karán végezték alapképzésüket, és ebben az időszakban csatlakoztak a HEAD-hez.
Karcagi Ágnes: Kérlek, mutassátok be röviden a HEAD ELTE szervezetét, megalakulását és főbb irányelveit!
Harnisch Róbert: A House of European Affairs and Diplomacy, röviden HEAD ELTE, nagyjából 14 évvel ezelőtt alapult meg, franchise intézményként a Corvinus Egyetemen. Később más egyetemeken is megalapították ambiciózus fiatalok a különböző franchise-okat. Nálunk az ELTE-n most szeptemberben lesz négy éve, hogy elindult a szervezet működése. Legfőbb célunk, hogy megkönnyítsük az egyetemi hallgatói világból a munka világába való átmenetet. Mindezt diákszervezetünk fókuszában, tehát a diplomácia és az európai uniós politikák és policy-k témakörében tesszük. Ezt elsősorban egy négy féléves képzéssorozattal támogatjuk, melynek elvégzése kötelező a tagjaink számára. Itt olyan gyakorlati és elméleti skilleket sajátíthatnak el, amik nagyban megkönnyítik a munka világában való érvényesülésüket. Nem kizárólag a diplomácia és az európai uniós politika témakörében, hanem bármilyen munkahelyi környezetben használhatók ezek a készségek. Olyan fontos vezetői képességekre lehet szert tenni itt, mint például a konfliktuskezelés, a tárgyalás- és érveléstechnika, illetve vannak szimulált vitáink is, ahol különböző európai intézmények működését szimuláljuk.
Steff László: A HEAD ELTE célja, hogy a diákoknak, akik főként az európai ügyek és diplomácia vagy a nemzetközi világ irányába érdeklődnek, legyen egy olyan tehetséggondozó szervezete, amely szakmai, és közösségi élményt is ad. Ezt elsősorban egy négy féléves képzéssorozattal nyújtjuk nekik, de ugyanilyen fontos, hogy tagjaink aktív szekciós munkát végezzenek a szervezetnek, például nyilvános eseményeket szervezzenek, interjúztatást és felvételi procedúrákat vezessenek, belső képzéseket szervezzenek, kipróbálják a PR-os munkát. A HEAD ELTE a YBG (Youth Business Group) iránymutatásával alakult meg. Ez a szervezeti struktúra Budapesten már két másik egyetemen (BCE, NKE) régebb óta működik, nagy sikerrel. Főbb irányelvnek mondható, hogy bár a fókuszunk a nemzetközi világ, de nem csak ilyen beállítottságú embereket szeretnénk elérni. Szeretnénk mindenkit megszólítani, aki csak egy kicsit is érdekesnek találja ezt a világot, hogy jelentkezzen hozzánk, hogy egy sokkal komplexebb, összetettebb csapat alakuljon ki, hogy mindig kapjunk új impulzusokat. A másik fontos irányelv a nyílt előadásokkal és képzésekkel kapcsolatos. Arra törekszünk, hogy szakmaiak és politikailag kiegyensúlyozottak legyünk.
KÁ: Melyek a szervezet eddigi legnagyobb eredményei? Miben tudott hozzájárulni az ELTE hallgatóinak szakmai és tehetséggondozási előremeneteléhez?
HR: Először kezdenék a második kérdéssel. Szerintem amihez a szervezetünk a legjobban hozzájárult, az az, hogy vannak már olyan extagjaink, akik a képzéseinknek és az általunk megszerzett tudásnak, valamint a HEAD ELTE-nek a kapcsolati hálóján keresztül már különböző pozíciókban dolgoznak: állami intézményekben, civil szervezetekben és privát vállalatokban. Középiskolákkal is számos kapcsolatunk van, sokan például ott ismerkednek meg velünk és az ELTE-vel, ők többnyire ezért is jelölik meg az első helyen az ELTE-t az egyetemre történő jelentkezéskor. Emellett vannak olyan tagjaink is, akik nem itt kezdik az alap- vagy mesterképzésüket, de a szervezetünkön keresztül megismerték az ELTE-t, és ezért átjelentkeznek. A legnagyobb eredményünk kevésbé konkrétan megfogható. Az elmúlt három évben az előttem lévő társelnököknek és vezetőségeknek sikerült egy olyan szervezetet felépíteniük, hogy most már az ország egyik legnagyobb diákszervezete lettünk, akik diplomáciával és európai politikával foglalkoznak. Olyan együttműködéseket, kapcsolatokat tudtunk kiépíteni, ami nem jellemző az ilyen fiatal szervezetekre Ilyen például az ELTE-vel való szoros együttműködésünk, a nagykövetségekkel, külügyminisztériummal, számos magyar minisztériummal történő közös munka, valamint, hogy olyan informatív és aktuális témákkal foglalkozó szakmai előadásokat tudtunk szervezni az egyetem hallgatóságának, amelyek a mindennapok részévé váltak.
SL: Eredmények tekintetében nem tudok egyet kiválasztani. A félév egyik csúcspontjának a Bod Péter Ákossal való nyílt előadást nevezném, de azt is hatalmas sikernek tartom, hogy a félév során kilenc nagykövetségi- és intézménylátogatást tudtunk megtenni a tagjainkkal. Az Egyensúly Intézettel szintén együtt tudunk működni mint önkéntesek, az általuk szervezett BESTalks-on. Itt lehet azt a szakmai hálót kiépíteni, ami később sokat jelent az ember karrierjében.
KÁ: És mi a jelentősége a HEAD-nek az ELTE életében?
HR: Van egy olyan aktív, tenni akaró és tenni vágyó fiatal közösség, akik, hála az önszerveződő képességeknek, sok lehetőséget tudnak biztosítani az ELTE hallgatóinak. A szakmában megbecsült előadókat tudunk az egyetemre hívni, ezzel öregbítve az ELTE hírnevét.
SL: Szerintem egy olyan egyedi területet képvisel a HEAD, amit én az ELTE-n nem tapasztaltam még. Egyrészről vannak képzések, mint egy szakkollégiumban, de annál rugalmasabbak tudunk lenni, másrészről vannak előadásaink a nyílt közönség számára is. Úgy gondolom, ahogyan növekedünk, és ezek egyre nagyobbak lesznek, úgy az egyetem renoméját és nevét is tudjuk növelni.
KÁ: Milyen konkrét fejlődési lehetőségek állnak a szervezet tagjai előtt, milyen jellegű kurzusokon tudnak részt venni? Milyen előadások vannak?
HR: Számos témakört szoktunk érinteni, hogy minél szélesebb körnek tudjunk izgalmas előadásokat nyújtani. Ebben a félévben az előadásaink foglalkoztak például a magyar gazdasági helyzettel és annak elemzésével. Továbbá volt előadásunk a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozásának jelenlegi állapotáról, illetve az orosz-ukrán konfliktus hatásáról a balti és az északi államokra. Alapvetően pár főbb típusra bontanám a tagok képzési lehetőségét: az előadások meghallgatása és a képzésprogramunk. Az eddig említetteken túl például protokoll képzésben is részt vesznek tagjaink több alkalommal a négy félévük folyamán. Ezeken kívül a szervezet vezetőségében betöltött pozíciónak köszönhetően komoly vezetőségi tapasztalatra tudnak szert tenni, csoportvezetőként, kisebb, 3-5 fős csoportok vezetésével, szekciós alelnökökként már 10-15 főnek az irányításával és magának az egész szekciónak az igazgatásával. Négy szekciónk van: Human Resources, Professional Development, Event Management és Public Relations, ezeknek a vezetésével a szekció és a tagok munkája a felelősségvállalás, az időbeosztás, a szekciós csoportnak a közösségi életéért való feleléssel, valamint társelnökként már az egész szervezet irányvonalainak, stratégiájának meghatározásáért és a vezetőség és tagság összetartásáért. Mindemellett a nagykövetségi és intézménylátogatásaiknak hála lehetőségük van kapcsolati hálót építeni. Számos nagykövetségre járunk, ebben a félévben voltunk a portugál, a szlovák, a francia, valamint a belga nagykövetségeken.
SL: Körülbelül 30-40 képzést tartunk egy félévben a tagjainknak. Ezek olyan alapvető fogalmak megismerésétől, mint a nemzetközi intézmények mibenléte, a jelenlegi világpolitikai folyamatok szakmai vitáján át egészen a szakmaválasztásig és a jó CV-írás elsajátításáig terjednek. További fejlődési lehetőségnek gondolom a szervezet vezetésében való részvételt és a szekciókban való munkát, mint a korábban említett PR, eseményszervezés, képzésszervezés.
KÁ: Milyen intézményekkel működik együtt a diákszervezet?
HR: Szorosan együttműködünk az Európai Ügyek Minisztériumával és a Külügyminisztériummal, ahova minden évben szoktunk menni intézményt látogatni, ezen kívül a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, más európai uniós, Budapesten székelő szervezetekhez. Civil szervezetekhez is szoktunk menni intézményt látogatni, például most az Egyensúly Intézettel működünk együtt a Budapest Energy Security Tax konferencia megvalósításában, ahol a tagjaink szervezési feladatokat látnak el. Vannak más együttműködéseink is, amik olyan lehetőségeket biztosítanak a tagjainknak, mint például férőhely különböző konferenciákra. Ez kiváló lehetőség arra, hogy tagjaink a témák széles skálájában ismerjék meg napjaink diplomáciai kérdéseit. A Magyar Külügyi Intézettel is most dolgozunk egy erősebb együttműködés kidolgozásán.
SL: Először is magával az ELTE-vel, a HÖK-ökkel és az EHÖK-kel, továbbá különböző diákszervezetekkel, hiszen nélkülük nem tudnánk olyan minőségben működni, ahogy most. Ezen kívül van mind kormányzati partnerünk, mind piaci partnerünk, ilyenek például az Európai Parlament, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve az Egyensúly Intézet, a Magyar Külügyi Intézet és a Republikon Intézet.
KÁ: Mik a rövid és hosszú távú tervei a mostani vezetőségnek?
HR: Elsősorban ezeknek a jelenleg kidolgozás alatt lévő együttműködéseknek a megvalósítása és még szorosabbra fűzése. A szervezetünk jelenleg is a Társadalomtudományi Karon működik, azonban együttműködünk az egyetemi vezetőséggel és az egyetemi hallgatókból álló külügyi bizottsággal azzal kapcsolatban, hogy a diákszervezetünk egyetemi szintű szervezetté váljon, és minél több kar hallgatóinak legyen lehetősége részt venni a képzésprogramunkban.
SL: Rövid távon szeretnénk az ELTE-vel szorosabban együttműködni. Jelenleg főként a Társadalomtudományi Karon vagyunk jelen, de szeretnénk más karokra is terjeszkedni, több tagot szerezni. Hosszú távon szeretnénk, hogy think-thankek, cégek, minisztériumok aktívan keressenek tagjaink közül embereket munkára, együttműködésre, és ez azért történjen, mert az, hogy valaki HEAD ELTE tag volt, az biztosíték a szakértelemre és megbízhatóságra. Ez már egy-két helyen jelenleg is zajlik, de szeretnénk bővíteni.
K.Á: Kik jelentkezhetnek a szervezetbe és miként működik a tagfelvétel?
H.R.: Bárki jelentkezhet hozzánk, alapvetően úgy van kiépítve a képzési struktúra is, hogy nem kell rendelkezni előzetes tudással, a képzésprogramunk szolgáltatja a szükséges alapokat. Elsősorban minden szeptemberben és februárban lehet hozzánk jelentkezni, előzetesen egy online form kitöltésével, ahol a személyes kérdéseken túl különböző aktuálpolitikai vagy gazdasági kérdéseket teszünk fel. Ezután akik sikeresen teljesítik az első jelentkezési kört, azokat egy személyes interjú keretében kérdezzük tovább a motivációjukról.
SL: A felvétel bárki számára nyitott, aki az ELTE-n tanul. Az a célunk, hogy ne a „helyes” választ keressük, hanem azt, hogy a jelentkező mennyire tájékozott, érdeklődő és mennyire képes kritikus gondolkodásra. Kifejezett célunk, hogy egyre több tagunk legyen a szervezetben más-más karokról, ezzel is segítve, hogy szektorok között átívelő barátságok, kapcsolatok alakuljanak ki, és minél színesebb közösség legyünk.
A HEAD ELTE social média oldalai: Facebook, Instagram.
Képek forrása: Harnisch Róbert képei.
