Anna Déri 2023. augusztus 21. és 27. között szabadegyetemet rendez a tudományos megismerés népszerűsítésére törekvő Szájensz Szeánsz csapata. A Kritika és Felelősség Szabadegyetemre minden olyan már végzett vagy még egyetemi tanulmányait folytató fiatalt várnak, aki érdeklődik a közélet és a tudomány iránt, és szeretne egy újonnan formálódó közösség tagjává válni. Az esemény részleteiről Milbacher Dániellel, az ELTE ÁJK végzős, mesterszakos politológushallgatójával, a szabadegyetem egyik szervezőjével beszélgettünk.
Megfogalmaznád, hogy számodra mit jelent a szabadegyetem kifejezés?
Számomra a szabadegyetem egy olyan tudásátadási forma, amely egyúttal közösségi élményt is nyújt, hiszen a fejlődés sokkal kötetlenebb légkörben történik. Megvan benne az a szabadság, hogy a kérdéseinket bármikor feltehetjük. Úgy érzékelem, hogy a tudományos eredményeknek egyre kevesebb tere van a modern világban, ezért fontosnak tartom, hogy elkezdődjön az egyetem stílusának átalakulása annak érdekében, hogy azt az értékes tudást, amit magában hordoz, modernebb formában is közvetíteni tudja. Ehhez a szabadegyetem jó kezdőlépés lehet.
Mikor és hogyan született meg az ötlet egy ilyen rendezvény megszervezésére?
A szabadegyetem ötlete néhány évvel ezelőtt született meg ez ELTE ÁJK-n. Egyik ötletgazdája az akkori HÖK elnök, Czabán Samu volt. Elsődlegesen a gólyatáborok elmaradása után keletkezett űrt szerették volna betölteni valamilyen közösségi eseménnyel, mivel ők is felismerték, hogy ezek milyen erős integrációs erővel bírnak. A Covid idejét leszámítva minden évben megrendezésre került a Szabadegyetem az ÁJK-n, a szervezők viszont azóta már végeztek, vagy nagyon a végén járnak egyetemi tanulmányaiknak. Szerettünk volna rendezni egy olyan programot, ami hasonló, de már az egyetem berkein kívül esik. Tudjuk, hogy a 25-30 év közötti korosztályban sokan vágynak a nyári rendezvényeken való részvételre, szívesen kiszakadnának egy kicsit a munka világából, és újból közelebb kerülnének az egyetemi élményekhez. Ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a Kritika és Felelősség Szabadegyetemet. Régóta vártuk már, hogy megszervezhessünk egy ekkora volumenű szabadegyetemet, most pedig anyagilag és a tudás tekintetében is eljutottunk arra a szintre, hogy ezt megvalósíthassuk. A programra egyaránt várunk egyetemre készülőket, egyetemistákat és már dolgozó érdeklődőket is.
Bemutatnád röviden a Szabadegyetem mögött álló csapatot? Neked mi a szereped a szervezésben?
A főszervező Czabán Samu, ő most fog végezni az ELTE ÁJK-n a doktori tanulmányaival. A közösségszervezés felelőse Csernai Lilla, az ELTE PPK végzős, mesterszakos pszichológushallgatója, a szakmai programok szervezésében pedig Balázs László, az ELTE ÁJK végzős, mesterszakos politológushallgatója segít. A kommunikációs igazgatónk Tóth Amina, aki az ELTE ÁJK végzős, alapszakos politológushallgatója. Én az operatív feladatok ellátásáért felelek. A szervezői csapat sokszínű társaság, régóta ismerjük egymást, sokat dolgoztunk már együtt, de a közös munkát így végre egy másik szinten is kipróbálhatjuk.
Mi az a három pillér, amire a rendezvény épül?
A három pillérünk a következő: közösség, tudásátadás, felelősség. Ezek közül talán a közösség a leginkább egyértelmű. Problémának látjuk ugyanis azt, hogy a koronavírus-járvány óta egyre inkább szétzilált a közösségi élet, az emberek egyre kevésbé kíváncsiak a másikra, és kevésbé igénylik az együtt töltött időt, különösen akkor, ha valami tudományos dologról van szó. Szeretnénk létrehozni egy laza közösséget, amelyben, még ha nem is állandó, megtalálhatják egymást az egész országból érkező, hasonló érdeklődésű fiatalok. Ami a tudásátadást illeti, az lenne a célunk, hogy minden résztvevő megismerhessen a sajátján kívül más tudományterületeket is. Lehetőséget szeretnénk nyújtani arra, hogy foglalkozhassanak a társadalom olyan tudományos megközelítéseivel, amelyeket az egyetemen nem feltétlenül tanítanak meg nekik. A klasszikus intézményi oktatás kevés teret enged arra, hogy akár együtt dolgozva, akár workshopokon keresztül megismerjünk más tudományos eredményeket is. A saját területem, a politikatudomány nagy problémája például, hogy hiányzik belőle a pszichológia, holott fontos lenne. Ez a két tudományterület nem működik együtt: nem igazán beszélhetünk politikai pszichológiáról Magyarországon. A Kritika és Felelősség Szabadegyetem éppen ezért olyan terep szeretne lenni, ahol ezek a területek találkozhatnak egymással, és elindulhat közöttük diskurzus. A felelősség pillére pedig arra vonatkozik, hogy az itt kialakult kis közösségek lehetőséget és minimális támogatást is kapnak arra, hogy a saját városaikba hazatérve ehhez kapcsolódó programokat szervezzenek. A tudományos eredmények iránti elkötelezettség továbbvitele a célunk.
Mikor kerül megrendezésre a Kritika és Felelősség Szabadegyetem, és miért pont Csórompusztát választottátok helyszínül?
A Kritika és Felelősség Szabadegyetem idén nyáron kerül megrendezésre, augusztus 21-e és 27-e között, a Balaton-felvidéken, Csórompusztán. Ez egy reformgazdaság, amit elsősorban a természet közelsége miatt választottunk. Messze van mindentől, ez pedig az elvonulásunk szimbóluma, amelyre készülünk. Az ókori görög tudósok is a természetben sétálva szerettek tanulni és tanítani. Itt tényleg magunk tudunk lenni: nincs jelen a város húzása, lelassulhat körülöttünk a világ, és valóban arra tudunk koncentrálni, amiért odamentünk.
Milyen jellegű szórakozást és tudást tud nyújtani ez a rendezvény a résztvevőknek?
Lesznek szórakoztató közösségi programok, például sörpong és trash film-klub, valamint különböző sportolási lehetőségek is. Ezek mellett rengeteg szakmai programmal készülünk: lesz sok plenáris előadás, beszélgetés és workshop. Ezeket viszont nem a szokásos kötött, tantermi módon kell elképzelni, hanem egy hűvös, árnyékos helyen, ahová egy hideg sör kíséretében is be lehet ülni, és ahol lehetőség nyílik beszélgetni a különböző tudományterületek szakértőivel. A diskurzuson és az ismeretek átadásán lesz a hangsúly.
Melyik tudományterületeket fogjátok érinteni? Honnan várjátok a jelentkezőket?
Minden nap más tudományterület lesz a fókuszban. Lesz egy társadalommal foglalkozó napunk, ahol a politikatudomány, a szociológia, a történettudomány, a jog és a közgazdaságtan kerül majd előtérbe, és egy teljes napot szentelünk majd a pszichológiának és az egészségnek is. Foglalkozni fogunk továbbá a kultúrával és a művészetekkel: érintjük majd a kulturális antropológia, az irodalomtudomány és az esztétika területeit is. Alapvetően a bölcsészet- és társadalomtudományokra összpontosítunk, ugyanakkor mindenképpen szeretnénk, hogy kapcsolódó természettudományos irányok és előadók is szerepet kapjanak, hiszen a tudomány fejlődését nagyrészt ez a terület uralja. Valószínűleg szó lesz a mesterséges intelligenciáról, és a járványok kapcsán a biológia is megjelenik majd.
A felhívásotokban említettétek, hogy a program alatt a résztvevők találkozni fognak inspiráló tudósokkal, szakpolitikusokkal és költőkkel is. Elárulhatod, hogy kik lesznek ők?
Ezt egyelőre még nem szeretném elárulni. A tudományos események szervezésének egyik különlegessége, hogy nehéz jó előre tervezni, mert a meghívottak még nem tudják például, hogy mikor mennek nyaralni, vagy lesz-e munkájuk abban az időpontban. Így nem olyan könnyű neveket mondani, de hamarosan érkezni fogunk velük. Nagyon sok programot szervezünk viszont az Aurórában, és a Bánkitó Fesztiválon is jelen vagyunk már három éve. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus szokott nálunk gyakran előadást, workshopot tartani. Szorosan együttműködünk továbbá a Polémia Intézettel, akik szintén ELTE-s gyökerű, társadalomtudományokkal foglalkozó szervezetként működnek. Pszichológiai témájú előadásokat Kőváry Zoltán felnőtt klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus szokott nálunk tartani. A művészetekre rátérve pedig volt nálunk például Kemény Zsófi költő, slammer. A Szájensz Szeánsz oldalán a legtöbb programunk visszakereshető, és itt fogjuk közölni a szabadegyetemmel kapcsolatos híreket is, ahol hasonló nevekre lehet majd számítani.
Mik azok a szempontok, amikre a főszervezői munka során kifejezetten odafigyeltek?
Elsősorban hét helyszínre koncentrálunk: Miskolcra, Debrecenre, Szegedre, Pécsre, Szombathelyre, Zalaegerszegre és Budapestre. Ezekre a városokra fordítunk különös figyelmet, de máshonnan is szívesen várjuk a jelentkezőket. Fontos szempont számunkra a szervezésnél, hogy az ország minél több területéről érkezzenek érdeklődők, illetve azt is nagyon szeretnénk elérni, hogy egy tényleges közösség formálódjon majd a rendezvény alatt.
Hányan vehetnek majd részt a programon? Hogyan választjátok ki a résztvevőket?
A programon 70 fő tud majd részt venni. Szeretnénk arra odafigyelni, hogy az országon belüli eloszlás arányos legyen, ezért a kiválasztás nem a jelentkezési sorrend alapján fog történni. Ennek ellenére mindenkit szeretnék buzdítani a jelentkezésre.
Mit üzennél a jelentkezőknek?
Ha szeretnének egy új közösséghez tartozni, ez egy remek lehetőség rá, és ha valaki egyedül érkezne, akkor sem kell attól tartania, hogy egész héten egyedül ül majd egy sarokban, sörrel a kezében. Végig azon leszünk, hogy mindenki minél több emberrel beszélhessen, dolgozhasson együtt a rendezvény során. Azért buzdítanék mindenkit a jelentkezésre, mert az egyetemista évek után kifejezetten nehéz ilyen jellegű lehetőséget találni a közösségépítésre és a tanulásra.
Tervezitek a jövőben is megrendezni ezt a programot?
Igen, nagyon szeretnénk, ha a jövőben is meg tudna valósulni! Az egyetlen kérdés a finanszírozás, de bizakodóak vagyunk, és arra törekszünk, hogy kialakulhasson a szabadegyetemből egy jó néhány évadot megérő, hosszú sorozat. Ehhez azonban az kell, hogy sokan eljöjjenek, és részévé váljanak a közösségünknek.
Szerinted mi az a három dolog, ami a szabadegyetem résztvevőire biztosan vár majd?
Hideg sör, új ismeretségek és sok „hűha-élmény”.
Képek: Szájensz Szeánsz
