Múlt hét csütörtökön, kora délután jelentette be a Svéd Akadémia, hogy 2025-ben Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat.

Az ELTE hallgatói magazinja

Múlt hét csütörtökön, kora délután jelentette be a Svéd Akadémia, hogy 2025-ben Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat.

Újszerű szöveggondozó műhelysorozatot hirdet a Liget folyóirat, Grafománia címmel. A műhely igyekszik felkarolni a feltörekvő szerzőket, és kemény de konstruktív kritikával segíteni útjukat a szépirodalmi pályájuk során. Az első műhelyre szeptember 17-én Horgas Judit és Csury Balázs szervezésében a Grundon került sor. Az eseményről Csitneki Nóra írt beszámolót.

Július 27–29. között első alkalommal kerül megrendezésre az összművészeti BABONA Fesztivál. A háromnapos rendezvényt Z-generációsok szervezik – nem csak „Z-seknek”. Céljuk a fesztivállal, hogy egy szabad és befogadó szellemű közegben biztosítsanak találkozási lehetőséget a friss szellemiségű alkotóknak és közönségnek, és persze, hogy közös, felszabadult művészeti élményt nyújtsanak azoknak, akik e három nap alatt ellátogatnak hozzájuk Szentendrére.

Milyen elveszteni valamit és milyen a hiány, ami utána következik? Milyen az, ha szó szerint ég és föld választ el minket attól, akire szükségünk van? Hová fordulhat az ember, hogyan találja meg a helyét és hogyan definiálja újra önmagát, ha ez a hiány alapállapottá vált? Ezek a fő témái a Horváth Florencia versein alapuló Valójában senki című produkciónak. A művek alapján Karádi Gergő írt dalokat, és a szerzővel közösen, havonta adják elő a performatív elemekre, bejátszókra egyaránt építő estet a Három Hollóban. Az előadást követően mindig van egy vendég, aki a darabot meghatározó valamelyik művészeti terület fontos alkotója. A meghívott legutóbb Sallai László dalszerző volt, a moderátori széket Deák Dóra foglalta el.

Április 26–27-én egy kétnapos, „rendhagyó happening”-gel várják az irodalom, és mindenekelőtt az élet szerelmeseit a Kis halál, nagy halál felolvasóestek szervezői. Mert, bár a címben kétszer is szerepel a halál szó, a program nagyon is az életről szól. Az érzékiségről, az intimitásról, a vágyakról, és azok beteljesüléséről: az élvezetről. És mindazokról a szerzőkről, akiknek egykor részük volt az élet élvezetében, ma pedig műveikben élnek tovább.

A magyar költészet napja alkalmából szerkesztőségünk idén is kedvenc verseivel készült az ELTE Online olvasóinak.

Az utóbbi években csak elvétve bemutatott irodalmi témájú magyar filmek kapcsán elszokhattunk a kellemes csalódástól. Nagy szerzőinket sorra háttérbe szorították vagy félreértették, ne adj’ Isten véleményes, szubjektív irányú olvasatok korlátolt határai közé terelték. Előbbire a Frici és Aranka című film a példa, amelyben Karinthy Frigyesből saját filmjében majdhogynem mellékszereplő vált, utóbbi esetben pedig a Most vagy soha! lényegítette Petőfit és társait akciófigurákká a forradalom terepasztalán. Rózsa Gábor (Mentés másképp, Legénybúcsú EXTRA) harmadik filmje viszont igyekszik szorosan követni a költőikonról született feljegyzéseket, hitelesen ábrázolva a lélektani folyamatokat, illetve teret adni a szubjektív, mégsem aránytévesztő szemszögnek.

Az idei Margó Irodalmi Fesztivál második napján, április 5-én mutatták be Horváth Florencia Hiátus című verseskötetét. Florencia jelenleg az ELTE Irodalom- és kultúratudomány mesterképzésének hallgatója, …

Ödön von Horváth regénye talán épp erről a fent idézett hosszú készülődés-ről tesz tanúságot, s bár az Istentelen ifjúság-nak legfőbb szervezőelve, úgy vélem, a tekintet fenoménje, legalább olyan fontosnak tartom a találkozásokat, párbeszédeket is, a mű többi mozgatórugóját, a szó szoros értelmében vett mozgásban tartóját. Mindenesetre, amint azt a szerző maga jelentette ki, Horváth műveinek középpontjában a tudat leleplezése áll. Székely Tímea írása.

Jordán Tamásnak írnia kellene – ez a gondolat jár a Pinceszínház Levelek Adytól – Jordán Tamás önálló estje című előadása alatt folyamatosan a fejemben. Persze, ott a Hátrametszés, tudom én, de fikciót! Novellát főleg, tömöret, csattanóval.