Jordán Tamásnak írnia kellene – ez a gondolat jár a Pinceszínház Levelek Adytól – Jordán Tamás önálló estje című előadása alatt folyamatosan a fejemben. Persze, ott a Hátrametszés, tudom én, de fikciót! Novellát főleg, tömöret, csattanóval.
irodalom
Egy zseni körvonalai
Örökölhető-e a zsenialitás? Már az ókorban is vizsgálták a zsenialitás és a mentális zavarok összefüggését. Platón például úgy tartotta, hogy a mentális zavarok olykor kreatív …
„Nem igaz, hogy csak a régmúltban voltak hősök, lehetnek a jelenben, ahogy vannak is” – Beszélgetés Ács Pállal Hősök és hősénekek című könyvéről
2024 tavaszán jelent meg egyetemünk oktatójának, Ács Pál irodalomtörténésznek Hősök és hősénekek című új monográfiája. A könyv a régi magyar irodalom a Zrínyi előtti korszakban született, ma legismertebb epikus hősalakjait, valamint a róluk szóló hősénekeket vizsgálja.
A kétélű bárd: Labrisz 25 – Leszbikus Herstory Magyarországon kiállítás
Huszonöt éves a Labrisz Leszbikus Egyesület, az évforduló alkalmából archívumi gyűjteményüknek kiállítást rendeztek a LIFT Fesztivál keretei között.
Bent maga ura, aki rab volt odakint – Kritika Kemény Lili Nem című regényéről
„A Nem mindenféle értelemben határsértő regény: az énelbeszélés, az egyén és a politika, a családi mitológia, a testiség, a valóság és a fikció, illetve az elbeszélhetőség határait kutatja. (…)” – mondta Valuska László, majd átadta Kemény Lilinek a 2024 legjobb első prózakötetesének járó Margó-díjat.
Kemény Lili regénye igencsak nagy port kavart, sorra jelennek meg a kritikák, nagyinterjúk a szerzővel. Kihívás péntek este 10 után a megemlítése nélkül lezavarni egy kedélyes baráti beszélgetést; tehát a regény él és működik.
A Horthy-kor írófejedelme: Herczeg Ferenc
A „Herczeg Ferenc a kánonban és a középiskolában” konferenciát október 17–18-án rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az előadások célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az írót és fontosabb műveit, így például a 2020-ban kötelező olvasmányok közé avanzsált Az élet kapuja és Bizánc című munkáit. Ki volt Herczeg Ferenc, és miért érdemes beszélni róla?
Délutáni avantgárd műfaj – PowerPoint Triptichon
„Először megidézzük a személyt, majd megidézzük a művet, s végül hidat képezünk az életmű és az alkotó között” – e szavakkal vette kezdetét 2024. június 6-án délután az óbudai Kassák Múzeumban tartott Hommage á Han Anna (1943–2019) című pódiumbeszélgetés. Az Uitz Béla és az orosz ikon/avantgárd-kiállítás mellékeseményeként megrendezett programon a Han Anna-iskola növendékei emlékeztek meg egykori mesterükről, aki maga is ezer szállal kötődött a századfordulós orosz művészet, valamint az avantgárd témájához. A rendezvény alcíme – Vizualitás és irodalom az orosz szimbolizmus és avantgárd műfajában – hű maradt magához, ám az előadói műfaj terén észrevehető volt némi újragondolás. A lehető legjobb értelemben.
A magyar irodalom sötét mágusa
Május 9–10-én, Trefort Ágoston, Eötvös József és Széchenyi István (portréinak) figyelő tekintete alatt gyűltek össze az érdeklődők az ELTE BTK kari tanácstermében, a „Csáth Géza életműve és hatása” címet viselő konferencián. Az előadásokból többek között megtudhattuk, milyen hatással volt zenei képzettsége, orvosi munkája és morfinizmusa az író novellisztikájára.
Együttható – A Kelet-Nyugati Alkotóműhely ismét Hosszú Hétvégét tart május 31. és június 2. között
Együtt hatunk!
Pest vezető színészképzéseinek előadásai egy helyen! Május 31. és június 2. között a Kelet-Nyugati Alkotóműhely megszervezi az idei évad második Hosszú Hétvégéjét az RS9 színházban.
Főszereplő-casting – A Hévíz folyóirat Partitúra lapszámának bemutatója
Április 23-án mutatták be a Hévíz folyóirat idei első, Partitúra című lapszámát a Nyitott Műhelyben. Az estet a folyóirat főszerkesztője, Fehér Renátó moderálta, beszélgetőpartnerei Mán-Várhegyi Réka, Martzy Réka és Szatmári Áron voltak.