Az ELTE hallgatói magazinja
Károlyi huszonhat évnyi emigrációja során szoros kapcsolatot tartott fenn mind a külföldi, mind a magyar kommunistákkal. Egy alkalommal – elmondása szerint – megmentette Rákosi életét, a harmincas években pedig a Szovjetunióba is eljutott. Milyen volt a kapcsolata a kommunistákkal? Mit tapasztalt moszkvai útján? A cikkből minden kiderül.
2024 tavaszán jelent meg egyetemünk oktatójának, Ács Pál irodalomtörténésznek Hősök és hősénekek című új monográfiája. A könyv a régi magyar irodalom a Zrínyi előtti korszakban született, ma legismertebb epikus hősalakjait, valamint a róluk szóló hősénekeket vizsgálja.
2024. november 20-án az ELTE BTK-n lezajlott Történelem Szakos Napok keretében az érdeklődők a Könyvtár Klubban egy kerekasztal-beszélgetés részesei lehettek, amelyen az ELTE BTK Új- …
Kultúrák és vallások keresztmetszetében fekszik a mai Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó, amely számunkra leginkább az iskolai tankönyvekből, Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége 1914. júniusi meggyilkolása miatt …
1919 július eleje. Károlyi Mihály, ex-miniszterelnök és -köztársasági elnök egy krumplival megrakott szekéren hagyta el az országot a családjával, és ezzel megkezdődött huszonhét évig tartó száműzetése. Útja ezután Olaszországon, Jugoszlávián, Anglián, Franciaországon, Mexikón és az Egyesült Államokon át vezetett – sőt, a Szovjetuniót is meglátogatta –, és csak 1946-ban térhetett ismét haza. Jelen cikk az emigráns Károlyi szerencsétlenségeinek sorozatát mutatja be.
A cikksorozat második része a Nagy Háború lezárását és az azt követő forradalmakat mutatja be – mindezt Károlyi szemszögéből. Nyomon követhetjük a gróf politikai párharcát …
Károlyi Mihály a kor egyik leggazdagabb magyar arisztokrata családjába született, barátai és rokonai a századforduló legbefolyásosabb politikusai voltak – és végül mégis ő lett a magyar történelem egyik nagy kitaszítottja. Jelen cikksorozatban olvashatunk majd forradalmakról, kémekről, bérgyilkosokról, mindenféle szerencsétlenségről és szerencsétlenkedésről, illetve egy huszonhétéves száműzetés történetéről is, és megtudhatjuk, hogyan jutott a gróf erre a sorsra.
2023 júliusának utolsó hétvégéjén már tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Gyulai Végvári Napokat. A háromnapos programsorozat keretei között az 1566-os ostromot mutatták be a hagyományőrök, a látogatók pedig a csatajelenetek mellett játékokon, felvonulásokon, versenyeken is részt vehettek, beolvadhattak a vásári forgatagba, és esténként szabadtéri koncerteken zárhatták a napot
A Tatai Patara elnevezésű rendezvényt 2008 óta minden év májusában megtartják az Öreg-tó partján álló várban és körülötte. A háromnapos programsorozaton, ahol az 1597-es ostrom újrajátszása áll a középpontban, látogatók százai vesznek részt. Milyen módon oldják meg a múltidézést a hagyományőrök? Hogyan éltek a várvédők a 16. században? Milyen csellel arattak sikert a magyar vitézek? És honnan ered a Patara neve? Minderre választ adnak a következő bekezdések.
2023. augusztus 21. és 27. között szabadegyetemet rendez a tudományos megismerés népszerűsítésére törekvő Szájensz Szeánsz csapata. A Kritika és Felelősség Szabadegyetemre várnak minden olyan már végzett vagy még egyetemi tanulmányait folytató fiatalt, aki érdeklődik a közélet és a tudomány iránt, és szeretne egy újonnan formálódó közösség tagjává válni. Az esemény részleteiről Milbacher Dániellel, az ELTE ÁJK végzős, mesterszakos politológushallgatójával, a szabadegyetem egyik szervezőjével beszélgettünk.