Németh Olivér Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versének sorai jól szemléltetik a Kelet-Nyugati Alkotóműhely filozófiáját. „Verecke híres útján jöttem én, / Fülemben még ősmagyar dal rivall, / Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új időknek új dalaival?” A frissen alakult társulat június 2. és 4. között rendezte meg Hosszú Hétvége nevű programsorozatát az Aurórában. A színes programkínálatból számos eseményre mi is ellátogattunk.
A bevezetőben idézett Ady-sorok jól rávilágítanak a Kelet-Nyugati Alkotóműhely hitvallására, ha úgy tetszik, ars poeticájára. Bár eleinte azt hittem, a névválasztás egy oximoron, a társulat tagjai felvilágosítottak, hogy épp ellenkezőleg, nem ellentétről beszélünk, hanem éppen hogy a művészet egységéről. Céljuk, hogy hidat képezzenek a művészetben, hisz az mindenkié kortól, helytől, nemtől függetlenül. Saját elmondásuk szerint egy olyan frissen alakult társulatról beszélünk, amely nemzetünk kulturális sokoldalúságát, összetettségét igyekszik kiaknázni és a művészet világában érvényesíteni. A műhely messze túlmutat színtársulati mivoltán.
Céljuk nem csupán a szórakoztatás, hanem a művészet létjogosultságának a megtalálása a mai felgyorsult, piaci alapú társadalomban. A műhely egy folyamatosan bővülő szakmai kapcsolatrendszer és párbeszéd-mozgalom. A társulat sokszínűségét a Hosszú Hétvége programsorozat is tükrözte. A számos ingyenesen látogatható eseményen túl az érdeklődők egyes előadásokat tiszteletdíj ellenében látogathattak.
A művészet nagyon sokrétű. Csakúgy, mint művelői. Vannak kisebb, illetve nagyobb kitárulkozást igénylő művészeti formák. Számos művész vágyik arra, hogy megmutassa magát a „nagyvilágnak”, és van, aki csupán a saját örömére kezd művészi tevékenységbe. A közös bennük a közlésvágy. A Hosszú Hétvége programsorozat minden művésznek kínált megfelelő lehetőséget a kibontakozásra.
Június 2-án este öt órától a műhely irodalmi felolvasóestet tartott, ahova tárt karokkal vártak bárkit, aki szerette volna szűkebb közönség előtt megosztani művészi gondolatait. Az eseményre 2-3 művel, prózával vagy verssel készülhettek a felolvasni vágyók. Az eseményen a Kelet-Nyugati Alkotóműhely számos tagja olvasott fel mind novellát, mind verset, de nagy volt az érdeklődés külső körökből is. Számos irodalomkedvelő osztotta meg a résztvevőkkel műveit kortól és nemtől függetlenül.
A workshopok mellett egész hétvégén betekinthettünk a társulat színházi munkálataiba. Nyílt próbák, előadások és performanszok várták a dráma kedvelőit. Június 3-án beleshettünk Molière A fösvény című művének próbafolyamatába. Akinek a színház iránti érdeklődése nem merül ki az előadások megtekintésében, hanem szeretné behatóbban tanulmányozni keletkezésüket, vagy megismerkedne a felkészülési időszakkal és az azt kiegészítő feladatokkal, annak a nyílt próba tökéletes lehetőség volt erre. A bemelegítéstől kezdve a karakterelemzéseken át, a rendelkezőpróbán keresztül részesei lehettünk minden olyan mozzanatnak, ami egészen a „Köszönöm, ennyi!” mondatig történt.
Jó volt belelátni, hogy milyen teendők sorakoznak egy sikeres előadás mögött, milyen munka és szorgalom árán válik sikeressé egy darab.
Aki intellektuális szórakozásra vágyott, annak az egész hétvége rendelkezésre állt erre a célra. A Naplopók című előadás a férfi-női viszonyokat, a művészet emberi oldalát mutatta be humoros, parodisztikus, mégis érzéki formában. A produkció ajánlott mindazon irodalomkedvelőknek, akik szeretnének megismerkedni a Nyugat folyóirat költőinek, íróinak emberi oldalával.
Június 3-án a műhely tagjai egész nap színes programlehetőséget kínáltak a szórakozni és művelődni vágyóknak. Az Etűdök egy tantervre előadássorozat 15 perces szakaszokban foglalta magába azokat a műveket, amelyeket jól ismerünk az irodalomórákról. A cél a szórakoztatás mellett az edukálás volt. A Jónás könyve, a Tanár úr kérem, a Beszterce ostroma, illetve A Pál utcai fiúk mind bemutatásra kerültek interaktív „tizenötpercesek” keretein belül. Találó a névválasztás, hiszen az etűdök olyan zenei formákat takarnak, amelyeknek készségfejlesztés a célja. Az interaktív jelleg mellett pedig ez a funkció is érvényesült a produkciókban. Az előadások jól és érthetően foglalták össze a szóban forgó művek témáját. Akik szeretik az abszurd drámákat, azoknak kifejezetten izgalmas program volt a 4:33. A performansz Samuel Beckett ír drámaíró Zsarátnok című műve alapján készült és a csend és a zaj kettősségére fókuszált; arra, hogy miként tud a zaj csendként funkcionálni, illetve a csend zajként. A néző maga lehetett a meredt tekintetű apa, aki, vagy esetünkben, akik miatt a főszereplő meg akarja törni a zajos csendet és zajt csenddé formálni. A performansz új perspektívába helyezte az előadó és a közönség kapcsolatát.
Az előadások között a szervezők olyan workshopokra és programokra kerítettek sort, amik a szellemi készségeket is fejlesztik és ápolják. Teret nyert a testmozgás, a testtudat, ami némileg hidat képez a sport és a művészet között. A Pontra vágd esemény például a bácskai táncokat vette alapul. Ezen stílus mozgáskultúráját, figuráit és jellegzetességeit sajátíthatták el az érdeklődők. A Test_tudat kurzus keretén belül a résztvevők megismerhették saját testüket, annak képességeit. A háromórás rendezvényen megtanulhattuk, hogy a testünk nem csupán egy váz, ami különböző kémiai anyagokból áll, hanem egy „szerszám”, amelyet az önkifejezés eszközeként is használhatunk, sőt használnunk kell. A Visszazökkenés pedig egy komplex, a testet, a hangot, a képzelőerőt igénybe vevő játékos rendezvény volt. Ezen létezők kombinálásával szemlélhettük, hogyan válik az ember egy rugalmas, közösségi, játék-lénnyé. Az ítélkezés mellőzésével az ember olyan tudatállapotba juthat el, hogy megtanulja szorongás nélkül használni „önmagát”. Ez alapján még jobban megismerhetjük és kapcsolatba kerülhetünk Önmagunkkal.
Mindig izgalmas hallgatni szakemberek beszélgetését egy adott témát illetően. Egymás tapasztalata, tudása révén új, komplexebb összefüggésekre világíthatnak rá, izgalmas vitákra kerülhet sor, esetleg megerősíthetik egymás tudását. Június 3-án egy kerekasztal-beszélgetésre is ellátogathattak az érdeklődők, melynek keretében a színházi tréningek kerültek górcső alá. A Nagy Jázmin által moderált beszélgetés vendégei Liszkai Tamás és Székhelyi Dániel voltak, akik mindketten foglalkoznak a szóban forgó tréningekkel.
A zárónapon, június 4-én teret nyert a mozgókép-művészet is. Egy filmest során a hobbi, amatőr és profi filmalkotóknak lehetőségük nyílt, hogy bemutassák munkásságukat. A rövidfilmek levetítése után 15-20 perces beszélgetésekre is sor került, ahol a készítő megoszthatta céljait, látásmódját, illetve a közönség is kérdezhetett az alkotóktól.
A zene kedvelőiről sem feledkeztek el a szervezők, ugyanis június 4-én Lovas Juci lépett fel az Auróra pincehelyiségben, aki saját szerzeményeivel zárta az eseményt.
A társulat előadásait a Hosszú Hétvégén kívül is lehet látogatni. Az aktuális repertoárról a linkre kattintva lehet tájékozódni: https://keletnyugati.hu/repertoar/
A Kelet-Nyugati Alkotóműhely weboldala: https://keletnyugati.hu
A képek és a kiemelt kép forrása: https://www.facebook.com/keletnyugatialkotomuhely/photos
