Megjelenítve: 1 -10 / 46 eredményből

„A világ nem áll meg, hiába nem vagy itt” – Gyászfeldolgozási kísérletek a Loupe-tól

Hogyan lehet feldolgozni egy gyerek elvesztését? Milyen megküzdési mechanizmusokat lehetne alkalmazni a fájdalom enyhítésére? Használ bármit is valamilyen új tevékenység űzése? Esetleg egy pszichológus? Cordelia O’Neill Bármi lehetséges, ha elég erősen gondolsz rá című darabja a Loupe feldolgozásában ezeket a kérdéseket járja körbe.

Halott macska a tiszta kanapén – A Loupe Színházi Társulás Árvák című előadása

Ha valakinek a családjából csak a gyakran rossz ügyekbe keveredő testvére maradt meg, meddig kell fognia a kezét, egyengetnie az életét, és mikor kellene útjára bocsátania? Hogyan csapódik le a társadalomban rejlő idegengyűlölet egy családban? Mennyire motiválja az embert a világ (vagy épp a múltja) arra, hogy még gyerekeket merjen vállalni? A Loupe Színházi Társulás előadása, mely Dennis Kelly Árvák című drámájából készült, ezeket a kérdéseket járja körül.

„Isten vagyok s mivel sújtottak istenek“ – Leláncolt Prométheusz a Három Hollóban

A szövegekként hagyományozódó, így kétdimenzióssá vált görög színház műveinek felélesztésekor a rendezők sokszor vagy imitálni próbálják a hagyományos látványvilágot vagy teljesen újragondolt, modern környezetet alkotnak meg az antik drámákhoz. Létmányi Attila Leláncolt Prométheuszában a kettő integrációját láthatjuk: különböző elemekkel meg-megidézi azt, ahogyan a görögökre ma emlékezünk, de ezt egy teljesen kortárs színházi térben teszi. Előadásának fő érdeme a görög drámai anyag újraritualizációja felé tett kísérlete. A Kelet-Nyugati Alkotóműhely előadásáról.

Novalis letölti a Don Quijotét és gamifikálni kezd

Izgatottan, bár némi kétellyel ültem be Kovács D. Dániel, Závada Péter és Varga Zsófia új darabjára. A videójátékos téma – éppen azért, mert sem a kortárs magyar irodalomban, sem a színházi világban nem túl gyakori – személy szerint kifejezetten érdekelt, ugyanakkor nehezen tudtam elképzelni, hogyan lehetne színpadképes tevékenységgé varázsolni a videójátékozást. Hiszen mi lenne a néző számára izgalmas abban, hogy valaki órákon át püföli a számítót?

Egyéjszakás veszekedés – A Ha lenne valakim a 6szín színpadán

Egy buli és a hozzátartozó lerészegedés után egy lány felvisz egy fiút magához. Ahogy hazaérve kijózanodik, úgy dönt: szeretné megismerni őt, így beszélgetni kezdenek. Az ismerkedésről, párkeresésről, múltjukról szóló beszélgetés során viszont állandóan ütközik a véleményük. Vajon ez csak egy kellemetlen éjszaka, vagy egy kapcsolat kezdete? Az Orlai Produkció Ha lenne valakim című előadásáról. Balázs Bálint Tibor kritikája.