Az ELTE hallgatói magazinja
Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versének sorai jól szemléltetik a Kelet-Nyugati Alkotóműhely filozófiáját. „Verecke híres útján jöttem én, / Fülemben még ősmagyar dal rivall, / Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új időknek új dalaival?” A frissen alakult társulat június 2. és 4. között rendezte meg Hosszú Hétvége nevű programsorozatát az Aurórában. A színes programkínálatból számos eseményre mi is ellátogattunk.
Az idei évben harminckettedik alkalommal rendezik meg a hazai kulturális élet egyik legmeghatározóbb és egyre népszerűbb fesztiválját, a Művészetek Völgyét. Ez alkalommal is három falu, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend ad otthont a rendezvénynek 2023. július 21-30-ig, amelyek számos helyszínen várják az érdeklődőket. Kétrészes cikksorozatunkban művészeti ágakra bontva mutatunk be néhány izgalmasnak ígérkező programot, azok rövid leírásával. Lássuk, miket várunk a legjobban elsőként a színház területéről.
2023. június 2. és 4. között Budapesten, az Aurórában kerül megrendezésre a Kelet–Nyugati Alkotóműhely évadzáró eseménye, a Hosszú Hétvége. A rendezvény alatt képzőművészeti kiállítással, színdarabokkal, irodalmi és filmes programokkal, koncertekkel és tematikus workshoppokkal várjuk az érdeklődőket és a vállakozó kedvű alkotókat az összművészetiség jegyében.
A tematikus fesztivál programjában a család és abban az egyén helyzete és mozgástere a társadalom kontextusában válik tágan értelmezett témává.
A TIM Stúdió, a Freeszfe, IDX és barátai, a Tér12, a Budapesti Anarchista Színház, a Kelet-Nyugati Alkotóműhely, a Helytelenek és még sokan mások bemutatják: A Hagyománysértő Színházi Események Fesztiválját, avagy Josephus Benedictus alászáll
Mi is az az Okuláré Projekt? A kezdeményezést a Fiatal Drámaírók Háza indította, célja pedig pályakezdő drámaírók segítése, egy platform megteremtése, ahol meg tudják mutatni, mit tudnak. A szervezet évente pár alkalommal pályázatot ír ki, amire 15-20 percben felolvasható és előadható drámákat küldhetnek be a jelentkezők. A szervezők megadnak egy hívószót, ami kijelöli a tematikát, az írók pedig ebben a témakörben, vagy ahhoz kapcsolódóan adhatnak le szövegeket. A leadott pályaművek közül három kerül kiválasztásra és megvalósításra (amolyan “félszínház-szerűen”, megrendezett jelenetek, amit a színészek eljátszanak, de szövegkönyvvel a kezükben mozognak a színpadon), a meghirdetett esték végén pedig a nézőknek ezekre lehet szavazni, melyiket találták a legjobbnak.
Szerintem kezdjük azzal, hogy egy barokk színházteremben ülünk. Nem, nem színháztörténeti visszatekintést akarok kezdeményezni, hanem képzeljük el, hogy 2023-ban, a Gödöllői Kastély színháztermében ülünk, ami valóban úgy néz ki napjainkban is, ahogyan egy-kétszáz évvel ezelőtt tündökölt királyoknak, királynőknek és nemeseknek. A darabok és azok előadásmódja már kicsit megváltozott, de a színház, funkcióját tekintve, megmaradt.
2012 februárjában került bemutatásra dupla szereposztással, két premierrel az- Én, József Attila (Attila szerelmei) – musical. A mű József Attila szerelmi életét mutatja be epizódokon keresztül, kihangsúlyozva a költő első, illetve utolsó nagy szerelmét. A mű során felcsendülnek a költő versei csodálatos dalokba foglalva, amelyek segítik elmélyíteni a darab hangulatát. Németh Olivér írása.
Jennifer Haley, amerikai drámaíró műveinek egyik legtöbbet tematizált kérdése a technika fejlődése, és az ezzel járó, jövőt érintő tárgykörök, etikára, emberi kapcsolatokra, identitásokra és vágyakra vonatkoztatott témák, általában a virtuális valóság környezetében. Nem is olyan távoli jövőképek, emellett pedig egyszerre építkeznek az ember alkotta “második” valóságból és a legelemibb tulajdonságokból, ösztönökből, az emberi jellemből. Ettől lesznek egyszerre izgalmas sci-fik és heves érzelmi reakciókat kiváltó, köznapi szereplőket és problémákat felsorakoztató történetek.
„Az, hogy egyedül a fiú és csakis ő beszél, mindkettejük számára fájdalmas: az apát megfosztja a lehetőségtől, hogy elmesélje a saját életét, a fiú pedig egy válaszra vár, amit soha nem kap meg.”