Megjelenítve: 1 -10 / 36 eredményből

Miért ez a sötétség?: Thomas Bernhard – Bagossy Bálint – Réder Ferenc: Irtás (TRAFÓ)

Bernhard, az író, miután sikeres és szakmailag is elismert művésszé válik, Amerikába menekül, és magára hagyja Bécsben egykori élettársát, Joanát. Évekkel később Joana már nem bírja tovább a szenvedést, melyet Bernhard hiánya okoz, elutazik Kilbbe, gyerekkori házába, és ott felakasztja magát. A temetés napján Joana régi barátai, az Auersberger házaspár vacsorát (úgynevezett művészvacsorát) szervez a tragikusan elhunyt lány emlékére. Sikerült ugyanerre az estére meghívniuk lakásukra a népszerű Burgszínészt is, aki megígérte, Vadkacsa-előadása után mindenképp meglátogatja a gyászoló társaságot. A társaságot, melynek tagjai húsz évvel korábban még úgynevezett intenzív kapcsolatban álltak egymással, és akik húsz év elteltével már valósággal undorodnak egymástól. 

„Okosabban kéne nézni, annyit mondhatok!” – A kecskeméti dallamos nővérek

„Okosabban kéne élni, annyit mondhatok. Nem az a bolond, ki megbámul egy csillagot.” Nos, kitalálták már, melyik zenekar emblematikus száma rejlik a fentebb idézett – s a címben némiképp torzított – refrénben? Bizonyára sokan kapásból rávágnák az Apostol együttes nevét, s nem is járnának messze az igazságtól, de. De mi van akkor, ha azt mondom, hogy ez nem más, mint Olga, Irina és Mása kórusa a Három nővérből? Hogy egyszer egy messzi-messzi kormányzósági városban már felcsendültek ezek a dallamok a jövőbe szóló üzenet gyanánt, rákacsintva a szamovárok ezüstben ragyogó bevonatán csillogó kérdésekre, melyek az élet múlandóságát, a vágyakozás néha ködbe vesző örömét és a magunk után hagyott földi nyomok emlékét fogalmazzák meg. Újra és újra, ahogy azt a Kecskeméti Nemzeti Színház színészei is megtették Szente Vajk formabontó, de mindenképp különös rendezésében.

A fékezhetetlen érzelmek átveszik az irányítást a racionalitás fölött – Carmen-ősbemutató a Budapesti Operettszínházban

Georges Bizet 1875-ben szakított a 19. századi opera hagyományaival, és művéhez egy alacsony társadalmi rétegből származó lány, Carmen életét vette alapul. A történet jól rezonált a zenével, hatalmas sikernek örvendett mind a kritikusok, mind a közönség körében. Carmen karaktere felkeltette az amerikai Frank Wildhorn zeneszerző figyelmét is – olyannyira, hogy 2008-ban latinos dallamokkal átszőtt musicalt komponált a szegény sorsú lány meséje köré, ami Prága meghódítása után 2024 áprilisában kerül bemutatásra a Budapesti Operettszínház színpadán a már jól megszokott hármas szereposztásban.

Csak annyi vagy, amennyit el tudsz költeni! – Az ügynök halála (színházajánló)

A Centrál Színház 2024. február 24-én mutatta be Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence főszereplésével Az ügynök halálát. Arthur Miller azonos című klasszikusa 1949 óta szippantja magába olvasóit és nézőit, gondolkodtatja el őket a mindennapok mókuskerekéről, és mond újat és újat minden generációnak.

A disszertáció visszanyal

Mi történik, ha egy bölcsészhallgató hirtelen szembetalálkozik a témájával – nem tanulmánykötetek lapjain, hanem hús-vér valóságként? Ér bármi bármit is – akár a világ összes könyvét tartalmazó könyvtár –, ha az örökkévalóság távlata nehezedik rá? És hosszútávon még maga az Ördög is megszerethető? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Prudencia Hart különös kivetkezése (eredeti címén: The Strange Undoing of Prudencia Hart), mely Závada Péter nagyszerű fordításában ezúttal magyarul is élvezhetővé vált a Stúdió K színpadán.