Megjelenítve: 1 -10 / 22 eredményből

Gyógyító Művészet

A festmények néha titokzatos varázzsal bírnak. Vajon mi lehet az a bűbájos erő, amely évszázadok óta rabul ejti a kíváncsi ember tekintetét, mi lehet az a vonzás, melynek hatására hosszú órákat is eltöltünk egy-egy vászon előtt, sakkjátszmába bonyolódva tekintetünk és a részletek között? Megeshet, hogy a válasz talán annyira profán, hogy sutba dobhatjuk minden előre megfogalmazott elméletünket és műelemző koncepciónkat egy-egy, a rejtély nyitját jelentő elem kedvéért – amint azt a művészi viccnek és ötletes reklámnak egyaránt beillő, az ausztriai Bad Ischlben található Kur-Apotheke gyógyszertár sikátora sugallja.

A magyar irodalom sötét mágusa

Május 9–10-én, Trefort Ágoston, Eötvös József és Széchenyi István (portréinak) figyelő tekintete alatt gyűltek össze az érdeklődők az ELTE BTK kari tanácstermében, a „Csáth Géza életműve és hatása” címet viselő konferencián. Az előadásokból többek között megtudhattuk, milyen hatással volt zenei képzettsége, orvosi munkája és morfinizmusa az író novellisztikájára.

Gyilkos nyulak a középkorban

Bosszúszomjasak, kegyetlenek és vérengzők… igen, a középkori nyulakról van szó. Különböző középkori kéziratok és kódexek oldalszegélyein és illusztrációin gyakorta találkozhatunk olyan ábrázolásokkal, amelyeken ártatlanul tréfálkozó nyulakat láthatunk, mégis, valamely érthetetlen okból e szeretetreméltó lények képesek egyik lapról a másikra hidegvérű gyilkosokká változni. Ezek a sötét humorral átitatott képek a mai kor emberében megütközést kelthetnek, és épp ezért örvendenek nagy népszerűségnek a közösségi média felületein, vagy éppen olyan méltán híres filmek emelték be őket a köztudatba, mint a brit Monty Python társulat Gyalog galoppja. Ebben a kerekasztal lovagjai nem mással, mint Caerbannog gyilkos nyulával kénytelenek szembenézni, melynél „aljasabb, kegyetlenebb és rosszindulatúbb rágcsálót még nem hordott hátán a föld.”