Tömő Ákos Délkelet-Magyarországon rajtol el a 2026-os Tour de Hongrie
Az országúti kerékpársport sosem csak kattogó stopperórák hangjára történő száguldás. A párját ritkító kitartást és lenyűgöző emberi teljesítményeket megkövetelő viadalok egyúttal egyedülálló tájélményt is jelentenek, ahol a kultúra és a sport ad egymásnak parolát. S nincs ez másképp a 2026. május 13-án elrajtoló Tour de Hongrie esetében sem, amelynek első szakaszát Békés megyében, s annak is a szívében teszik meg a biciklisták.
Tour de France, La Vuelta, Giro d’Italia. Alighanem mindenki számára ismerősen csengenek ezek a nevek. Az országútikerékpár-versenyek három nagy gigásza azonban korántsem csak a sporteredmények révén vált világhírűvé, hiszen a közvetítések napról-napra betekintést engednek a francia, a spanyol és az olasz kultúra szépségeibe és vívmányaiba. A változatos tájakon áthaladó biciklisek mögött a fürkésző szem felismerheti az antikvitás máig bámulatos örökségét, a napsütötte Mediterráneum sokakat csábító önfeledségét és a fenséges csúcsok koronázta hegyláncokat, legyen szó a Pireneusok, az Alpok vagy épp az Appenninek vonulatairól. Más hangsúlyokkal ugyan, de ez a fajta tájélmény jellemzi hazánk legrangosabb országúti kerékpárversenyét, a Tour de Hongrie-t is, amelynek idei kiírása szerint ezúttal Dél-Magyarország, valamint a Balaton környékének értékeit kívánja körbejárni.
Az országútikerékpár-versenyek nem csak a sebesség mámorába, hanem egy adott ország kultúrájába is betekintést engednek.
Forrás: Rassegna Notizie
Mielőtt azonban bemutatásra kerülne a 2026. évi Tour de Hongrie útvonala, érdemes egy rövid áttekintést nyújtani a verseny történetéről is. Amikor százhuszonhárom évvel ezelőtt elrajtolt az első Tour de France, a gall szervezők talán nem is gondoltak bele, mekkora sikertörténetet indítottak útjára. A franciaországi körverseny hatására kontinensszerte megkezdődtek a hasonló nagyságrendű versenyek szervezése, és e sorból Magyarország sem maradhatott ki. A Tour de Hongrie első versenykiírására végül Dunántúli Körverseny néven 1925-ben került sor, amelyet a korabeli Nemzeti Sport is „a Tour de France (…) egy távoli rokonaként” aposztrofált (Ma hajnalban…,9.). A háromnapos viadal során a résztvevők a fővárosból indulva Szombathely és Győr érintésével tértek vissza a Duna-partjára, amelynek során összesen 510, 5 kilométert tekertek le. Az első győztes „az MTK meteorszerűen feltűnt kombattánsa”, Jerzsabek Károly lett, és a verseny rögvest hagyományt teremtett (A háromnapos…, 8.). A Dunántúli Körverseny „klasszikus kiírásban hazai sportunkat sok tekintetben külföldi értékszintre emelte” így nem is lehetett kérdés, hogy 1926-ban az Alföld bevonásával rendeztek egy újabb háromnapos viadalt, amely immáron fel is vette a Tour de Hongrie nevet (A háromnapos…, 8.).
Az évek múlásával egyre nagyobb presztízst és hírnevet szerző kerékpárverseny hamar megnyílt a külföldiek számára is. A német Oskar Thierbach személyében 1929-ben avattak első ízben határon túlról érkező győztest, míg egy 1932-es Filmhíradó tanúsága szerint már „az egész világ érdeklődése kísér[te]” a hazánk különböző tájain áthaladó kerékpárosok útját. Noha ez a kijelentés talán kissé túlzásnak hat, azonban tény és való, hogy a harmincas években óriási médiafigyelem övezte a Tour de Hongrie etapjait, s a rajtlistán számos akkori kiválóság neve szerepelt szerte Európából. Azonban az évtized végén az „öreg kontinens” felett mindinkább besötétedő égbolt árnyékot vetett a magyar kerékpárversenyre is, amely a második világháború éveiben rendre törlésre került. Az újjáépítést követően „öt nemzet negyvennyolc versenyzőjével” indult újra a Tour 1949-ben, csakhogy a mindinkább megszilárduló hidegháborús helyzet és a viszontagságokkal teli Rákosi-korszak újfent ellehetetlenítette a tartós versenyrendezést (5 nemzet…,4.).
A befutó pillanatai az 1949. évi körverseny alkalmával: a célvonalat a Szabó József utcai Millenáris-pálya rejtette Budapesten.
Forrás: Kovács Márton Ernő, Fortepan
Noha az államszocializmus éveiben közkedvelt sportnak számított a kerékpározás – elég csak visszagondolni A veréb is madár című film legendás nyitójelenetére –, a Tour de Hongrie mégis igencsak rendszertelenül rajtolhatott el: az 1950-es években három alkalommal (1953, 1955, 1956) míg az 1960-as években négy alkalommal (1962, 1963, 1964, 1965) tartották meg. Igaz, az 1962-es viadal valódi óriásnak számít a versenyek történetében. Abban az évben a kilenc etapra osztott Tour versenyzői összesen 1393 kilométert megtéve jutott vissza Budapestre, s útjuk során érintették Győr, Veszprém, Szombathely, Pécs, Szekszárd, Szeged, Debrecen és Miskolc megyeszékhelyeket. A rendszerváltást követő években aztán a Magyar Kerékpáros Szövetség karolta föl a rég megtartott, de el nem feledett hagyományt, amely 1993 óta kisebb-nagyobb kihagyásokkal ugyan, de állandó eleme lett a hazai és kontinentális kerékpársportnak.
A valaha volt leghosszabb Tour de Hongrie kilenc etapból és 1393 kilométer megtételéből állt.
Forrás: Tour de Hongrie
Az UCI ProSeries keretén belül lezajló Tour de Hongrie a 2026-os szezonban öt etapra osztva 836 kilométert tesz meg. A szervezők idei célja az volt, hogy 2026. május 13. és 17. között elsősorban Magyarország déli karéja, illetve a Kiss Noémi írónő által a „magyar néplélek tükreként” aposztrofált Balaton környéke kerüljön a fókuszba. Az első felvonás a Gyula és Békéscsaba között zajló körversennyel a Viharsarok szívét érinti majd, míg a második napon a történelmi Magyarország közepétől, Szarvastól juthatunk el a paksi Atomváros falai alá. A harmadik etap Szekszárd történelmi borvidéke és Somogyország lankái között fog kanyarogni, míg a negyedik felvonás az ötszáz évvel ezelőtti baljós csata színhelyétől, Mohácstól a Mecsek fővárosáig tart. A fináléra pedig Balatonalmádi és Veszprém között kerül sor május 17-én. Mostani írásunk mindenekelőtt az első szakasz, – Békés megye – kuriózumait és érdekességeit kívánja összegyűjteni a teljesség igénye nélkül, külön figyelmet szentelve a körverseny útvonalára, s annak környékén található nevezetességekre.
Az idei esztendőben Dél-Magyarország és a Balaton-felvidéken tekeregnek majd a leggyorsabb országúti kerékpárosok.
Forrás: Tour de Hongrie
Gyula belvárosa alighanem egy világszerte egyedülálló építészeti attrakcióval büszkélkedhet. Bár ilyen szempontból aligha szerepel a nemzetközi statisztikában és kimutatásokban, itt mégis egymás közelében látható egy gótikus stílusban épült téglavár, egy barokk motívumokat őrző főúri rezidencia, egy nemzetközi hírű gyógyfürdő bejárata, valamint egy szocialista modernizmus jegyében emelt ikerszálloda épületegyüttese. – Mindez alig ötszáz méteren belül. Az első pillantásra szokatlannak érzékelt, unikális panoráma mégis hallatlan harmóniát sugároz: talán nem véletlen, hogy épp innen, az erődítmény melletti útról fog eldördülni a rajtpisztoly 2026. május 13-án (szerdán) 13:20-kor. S hogy pontosan mire is látnak rá nézők és versenyzők egyaránt?
Egymástól alig karnyújtásnyira: nincs a világon még egy olyan hely, ahol a szem egyszerre láthatná egy gótikus téglavár, egy barokk főúri kastély és egy szocmodern szálloda együttesét.
Forrás: Szállás.hu
A fekete-fehér kockás zászló mögött emelkedik Gyula városának legfőbb látnivalója, Magyarország egyetlen teljes épségben megőrződött téglavára. Az Árpád-kor óta lakott mocsaras térség erődítménye a 15. században kezdett egyre fontosabb szerephez jutni, amire nagy szükség is volt a mindinkább erősödő török fenyegetettség miatt. Első nagyobb ostromát 1529 júliusa és 1530 márciusa között kellett elszenvednie, amikor is a Habsburg I. Ferdinánd (1526–1564) és Szapolyai I. János (1526–1540) között dúló belháború keretén belül vívtak meg érte, ám az igazán nagy próbatételt az 1566-os esztendő hozta el. Noha a magyar történelemkönyvekben Zrínyi Miklós és szigetvári hőstette rendre elhomályosítja az év más eseményeit – többek között a magyar szempontból sikeres várpalotai ostromot is – mégsem lehet szó nélkül elmenni Kerecsényi László és Gyula várának esete mellett. Kerecsényi ugyanis 63 napon át védte az erdélyi végeket őrző Gyula várát a felmentés reménye nélkül Pertev basa seregének több mint tízszeres túlerejével szemben. Igaz ugyan, hogy végül megadásra kényszerültek, és 1566. szeptember 2-tól már az oszmán félhold lengett a vár fokán, a végvári vitézek így is megtettek minden tőlük telhetőt: hosszú hónapokra lekötötték a keleti országrészre támadó török hadsereget, akik csak az 16. századi várháborúk legtovább tartó ostromműveletével tudták megadásra bírni az éhínség és betegségek tizedelte védőket.
Magyarország legjobb állapotban megmaradt síkvidéki téglavára gyönyörű környezetben várja látogatóit.
Forrás: Tour de Hongrie
A törökök 17. századvégi távozásával békésebb idők köszöntöttek Gyula városára, amelyet a megyét benépesítő Harruckern János György báró is az otthonának szemelt ki. Az ő döntése nyomán kezdődött el a hatalmas barokk épületegyüttes felhúzása, amely az évszázadok során fokozatosan nyerte el ma látható formáját. Tulajdonosai között volt a Békés megyében temérdek más kastéllyal és kúriával is rendelkező Wenckheim-család, illetve az Almásy-család. Falai között három alkalommal is vendégül láttak koronás főket: első ízben I. Ferenc (1792–1835) tette tiszteletét a kastélyban, míg a második és a harmadik látogatást I. Ferenc József (1848–1916) személye köti össze. A nép által utóbb csak Ferenc Jóskának becézett császár 1857-ben és 1876-ban utazott Gyulára; első alkalommal magával hozta legendák övezte feleségét, Wittelsbachi Erzsébetet – közismert nevén Sissit – is. A kastélyban ma interaktív kiállításon ismerhető meg a főúri rezidencia rekonstruált mindennapi élete.
Békés megye legnagyobb barokk kastélya három alkalommal is uralkodók hajlékául szolgált.
Forrás: Gyulai Almásy-kastély Látógatóközpont
Gyulán járva azonban nem szabad kifelejteni a városnak nemzetközi hírnevet hozó gyógyfürdőt sem. Az egykori kastélykert fái között található Várfürdő területén az 1930-as években indultak meg nagyarányú fejlesztések, ezeknek lendülete azonban megtört a világégés éveiben. A Rákosi-korszak ugyan néhány évre a homály fátylát borította a fürdővárost érintő elképzelésekre, azonban 1957-től ismételten folytatódni látszott a korábban elkezdődött tendencia. Az első termálvizes kút 1958-tól kezdődően szolgálta az itt kikapcsolódókat, míg 1965-ben már a gyógyüdülőhelyi minősítést is megkapta a hajdani megyeszékhely. Az időközben nemzetközi népszerűségre szert tevő Várfürdő legújabb attrakciója a 2013-ban átadott AquaPalota élményfürdő lett, amelynek – felfelé is csúszó – páros csúszdái és hatalmas üvegablakai a májusi kerékpárverseny útvonaláról is megfigyelhetők.
Gyula szívében az egykori kastélypark fái nemzetközi hírű gyógy-, és élményfürdőt rejtenek.
Forrás: Csodás Magyarország
A Tour de Hongrie startját követő első kanyarokkal a mezőny megkerüli a Várfürdő területét, biccent egyet a valóságban 186 éves Százéves Cukrászda – hazánk második legrégibb, folyamatosan működő – cukrász-szentélyének, majd a Kétegyházi út irányában elhagyja a várost. Az Alföld rónaságát csak egy nagyobb jobbkanyar töri meg Kétegyháza határában. A békési község legfőbb látnivalója, az 1742-ben épült Andrássy–Almásy-kastély ugyan kimarad a kerékpárútvonal látnivalói közül, az arra járóknak mégis azt ajánljuk, vessenek egy pillantást az egyszintes, Ybl Miklós keze nyomát is magán viselő épületre.
Kétegyháza ékessége az Ybl Miklós keze nyomát magán viselő, egyszintes Andrássy–Almásy-kastély.
Forrás: Kastélyok.com
A tágas Alföld-élményt kínáló szabadkígyósi Juli-pusztát megkerülve fordul rá a mezőny a Kenderföldeknek nevezett településrészre. A Békéscsaba határát jelentő lakóövezet mélyén fekszenek a hajdani téglagyárak nyersanyaglelőhelyei, a Bányatavak. A mintegy száz hektáron elterülő, huszonegy tavat magába foglaló tórendszer ékes példája annak, hogy lehet egy mesterségesen megteremtett környezetből harmonikus ember-természet kapcsolat: az ipar és a bányászat (vélhetően végleges) elköltözésével ugyanis egy kiváló flórával és faunával rendelkező élővilág jött létre, amely egyúttal a horgászok, a természetfotósok, a kirándulók és – a Wenckheim-kerékpárút jóvoltából – a bringások, no meg a kisvasutak iránt rajongók kedvelt helye lett. Az Alföld itteni térségét egykor erek módjára szabdalták a gőzvontatással működő keskeny nyomtávú vasutak, azonban a hajdanvolt pompából mára jóformán semmi sem maradt. A kivételt az Alföldi Kerti Gazdasági Vasút (AKGV) jelenti, amely 1998 óta igyekszik átmenteni és megőrizni az utókor számára a Bányatavak környékét több kilométer hosszúságon átszelő iparvasutat.
A békéscsabai Bányatavak naplementében is elbűvöli az embert.
Forrás: Invisible Photography
Gyulával ellentétben az 1950 óta Békés vármegye székhelyének számító Békéscsabán nem épp a legszebb látványosságokkal kedveskedő útvonalon halad át a mezőny, így a Bartók Béla út panelházai között érdemes lehet feleleveníteni pár apróságot a várossal kapcsolatban. Az 1840-es években „Európa legnagyobb falvának” titulált település rejti Közép-Európa legnagyobb, mintegy 3500 hívőt befogadni képes evangélikus templomát, és Közép-Európa legnagyobb kiégett malomépületét. A helyi szóbeszéd szerint itt található a világ legrövidebb hivatalos kerékpárútja (amely persze nem hivatalos Guiness-rekordnak minősített adat), és a világ legtöbb egy négyzetkilométerre eső Munkácsy-szobra. S amíg Gyula városa a magyar nemzeti romantika kiváló zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek és a 2025-ben Irodalmi Nobel-díjjal elismert Krasznahorkai Lászlónak szülővárosa, addig Békéscsaba a 19. században világhírnévnek örvendő Munkácsy Mihály kultuszát ápolja lelkesen. A festőfejedelemként elhíresült alkotó ugyan nem a Viharsarok szülötte – 1844-ben Lieb Mihályként Munkácson látta meg a napvilágot –, ám árvaságra jutva gyermekéveit a csabai rokonoknál töltötte, ahol asztalosinasként tengette mindennapjait. Emlékét ma megannyi közterületi alkotás mellett egy kulturális városnegyed, egy múzeum, egy emlékház, egy utca, egy híd, egy tér, egy játszótér, egy képregény, egy középiskolás barátságokból kialakuló labdarúgócsapat, egy lángos és egy édes kenyér is őrzi.
Békéscsaba belvárosa büszkélkedhet Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomával és Közép-Európa legnagyobb kiégett malomépületével is, melyek a kép bal oldalán láthatók.
Forrás: VisitBékéscsaba
A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszó Békéscsabai Röplabda Sportegyesület (BRSE) otthonául szolgáló röplabdacsarnok mellett elkerekezve a versenyzők egy éles jobbkanyart vesznek a Grecsó Krisztán író által csak „Közép-Európa legjellegtelenebb terének” nevezett Puskin téren, hogy a nyílegyenes Dobozi útra rátérve megkezdjék a Gyulára visszavivő utolsó szakaszt. És ha eddig még senkinek sem volt az az érzése, hogy a Tour de France békési változatát látja, annak minden kételye eloszlik a Mogyoró utcai elágazásnál álló Husqvarna Szaküzlet és Szakszervíz láttán. A szerelőműhely kertjében ugyanis a párizsi Eiffel-torony több méter magas mása magasodik az ég felé. S ha már oly sokat emlegettük a helyi folklórt, hát álljon itt egy újabb, az arcokra mosolyt csaló történet: a pletykák szerint ugyanis Gustave Eiffel Barcelona helyett először Békéscsabának szerette volna eladni merész tervét, az alföldi város azonban az épület méreteitől megrettenve nem kért belőle. Miután a 330 méter magas tornyot mind a magyarok, mind a katalánok visszautasították, Eiffel mérnök Párizs polgármesterénél kopogtatott, aki a közelgő 1889. évi világkiállításra való tekintettel igent mondott az elképzelésre. Nos a többi azóta már történelem, bánkódni azonban a csabaiaknak sem kell: a város határában ugyanis ismeretlen kezek felépítették a Szajna-parti felhőkarcoló miniatűr másolatát, emlékeztetve ezzel a „Viharsarok metropoliszát” a majdnem megszerzett dicsőségre.
Egy kis párizsi életérzés a dobozi országút mentén.
Forrás: Csabai Városvédők
Mielőtt a biciklisták a Dobozi úton elérnék magát Dobozt, egy újabb éles jobbkanyarral letérnek az országútról és a „Békés megyei Riviérának” számító, nyugalmáról és természetközeliségéről ismert Szanazug érintésével térnek vissza a kiindulópontra. Itt az egyéni összetettet vezető sárga trikó kiosztása mellett már csak azt a fogas kérdést kell eldönteni, hogy vajon melyik a jobb kolbász: a csabai vagy a gyulai?
Felhasznált források:
5 nemzet 48 versenyzőjével megkezdődött a Tour de Hongrie. Hírlap 4/899. 1949. június 30. 4.
A háromnapos alföldi körverseny végleg eldönti az idei kerékpáros hosszútávú bajnokság sorsát. Nemzeti Sport, 18/101. 1926. június. 27. 8.
A jaminai bányatavak, Békéscsaba.
A Tour de Hongrie története, Tour de Hongrie
Csabensis: Békéscsaba 300. szerk.: Andó György, Kutyej Pál Gábor, Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum – Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018.
Ma hajnalban indul el a Dunántúli Körverseny 120 főnyi mezőnye. Nemzeti Sport, 17/121 1925. június 27. 9.
Virág Zsolt, Magyar Kastélylexikon 10. Békés megye kastélyai és kúriái. Budapest, Fo–Rom Invest Kft., 2009.
