Málics Viktória Az ELTE BTK Kari Tanácsterme október 10-én ismét megtelt a Nemzetek estjei sorozat népes közönségével. A rendezvényt az ELTE BTK Orientalisztikai Intézete és Indológia Tanszéke, valamint az Amrita Sher-Gil Indiai Kulturális Központ szervezte. A Nemzetek estjei kulturális sorozat Kínával indult, majd Franciaországgal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Japánnal, Németországgal, Mongóliával és Spanyolországgal folytatódott. Legutóbb Ukrajna került sorra, ezúttal pedig India kultúrája, színei és hangjai voltak a középpontban.
A világ legnépesebb országát bemutató est a szokásokhoz híven köszöntőkkel indult: „Akit egyszer megérintett India, az nehezen szabadul tőle – de többnyire nem is akar” – mondta az est megnyitásakor az Indológia Tanszék vezetője, Dr. Ittzés Máté, utalva arra a varázslatos sokféleségre, amely a dél-ázsiai ország kultúráját jellemzi.
Felszólalt a rendezvény különleges vendége, Őexc. Anshuman Gaur, az Indiai Köztársaság nagykövete is. Beszédében arról a „spirituális kötelékről” beszélt, amely a Dunát és a Gangeszt összekapcsolja – India és Magyarország közös értékeinek, nyitottságának és kíváncsiságának szimbólumaként. Külön gratulált Krasznahorkai Lászlónak az irodalmi Nobel-díj elnyeréséhez, és kiemelte, hogy a magyar írók és tudósok – élükön Kőrösi Csoma Sándorral – az indológia úttörő alakjaivá váltak.
Dr. Babos János, az ELTE Szolgáltatási Igazgatóságának vezetője megnyitó gondolataiban felidézte, hogy a Nemzetek estjei 2017-ben indult azzal a céllal, hogy interaktív kulturális programokon keresztül ismertesse meg a világ sokszínűségét az egyetemi közösséggel.
Az este fókuszában három előadás állt, amelyek mindegyike más-más szemszögből engedett betekintést az indiai mindennapokba. Dr. Sági Péter, az Indológia Tanszék adjunktusa Barangolások India útjain című előadásában személyes utazásai emlékeit idézte fel: a varázslatos naplementéket, Mumbai lüktető városképét, Kerala tengerpartjait és a Tádzs Mahal időtlen szépségét. A vetített képek és személyes történetek révén a hallgatóság szinte együtt barangolt vele az indiai tájakon.
A folytatásban Dávid Krisztina, a tanszék megbízott oktatója Rendszer a káoszban: Magyar–indiai interkulturális hasonlóságok és különbségek című előadásában a közlekedés példáján keresztül mutatta be, hogyan tükröződik a kultúra a mindennapi életben. „Európa a szabályok világa, India az adaptív harmóniáé” – fogalmazott. A hallgatóság megtudhatta, hogy a látszólagos káosz mögött pontos rendszer rejlik: a dudálásnak például külön üzenetrendszere van, a legkisebb járművek nagyobb mozgástérrel bírnak, és „mindenkit megillet az út joga” – különösen a teheneket.
Dr. Négyesi Mária nyugalmazott egyetemi docens Indiai ünnepek című előadásában az ország vallási és kulturális sokféleségét mutatta be, az éjszakai fényárban úszó díváli ünnepétől a helyi betakarítási és újévi szokásokig. Előadásában szó esett az indiai naptárrendszerekről, valamint a rangólí hagyományáról is – a színes virágporból és porfestékből készült mintákról, amelyek az otthonok bejáratát díszítik ünnepek idején.
A program kulturális blokkja sem maradt el: Somi Panni, az ELTE alumnája, bharatanátjam táncos Visnu és Bali király történetét adta elő klasszikus indiai tánc formájában, Dávid Krisztina narrációjával kísérve. A nézők ezt követően saját bőrükön is megtapasztalhatták India sokszínűségét: volt hennafestés, jóga, valamint indiai ruhák és ékszerek bemutatója is.
Az est végére a Kari Tanácsterem igazi kulturális olvasztótégellyé vált: a Duna partja egy estére valóban összeért a Gangesz partjának világával. Az Amrita Sher-Gil Indiai Kulturális Központ és az ELTE BTK Indológia Tanszékének szervezésében megvalósuló India-est ismét bebizonyította, hogy az egyetemi közösség számára a kultúra nem csupán tananyag, hanem élmény is – olyan kapocs, amely összeköt országokat, generációkat és hagyományokat.
Kiemelt kép forrása: unsplash.
