Málics Viktória Ha van hely, ahol a rózsák nemcsak illatoznak, hanem mesélnek is, akkor az a Vas vármegyei Acsád határában található Márk Rosarium. Pócs Margit, a Rosarium vezetője kalauzolt végig bennünket a hatalmas kertben, amit Márk Gergely rózsanemesítő emlékére alapítottak.
Márk Gergelyről sokan talán még nem hallottak, pedig több száz rózsafajtát nemesített életében, és munkásságát világszerte elismerik. A ,,rózsák embere” néven is emlegetett kertészmérnök több mint fél évszázados munkássága során nyolcszáznál is több rózsafajtát nemesített, köztük olyanokat is, amelyek nemcsak gyönyörűek, de ellenállók, hosszú életűek és különösen jól bírják a közép-európai klímát.
Rózsái nem csupán kertekbe kerültek: eszmei értékük is van. Valamennyien történelmi személyiségekről és költőkről kapták nevüket: így született meg például a József Attila-, a Radnóti Miklós-, a Széchenyi István-, vagy éppen a Bartók Béla-rózsa. Szinte mindegyik mögött van egy történet – Márk Gergely számára a rózsanemesítés nem csupán szakma, hanem művészet volt.
Élete utolsó éveiben különösen fontosnak tartotta, hogy munkássága ne vesszen el: ennek jegyében adományozta több száz fajtáját a Márk-rózsa Barátok Egyesületének, amely ma Acsádon, a Márk Rosariumban őrzi és gondozza ezeket a különleges növényeket. A kert így nem csupán botanikai gyűjtemény, hanem élő emlékmű is – egy ember életének és virágainak lenyomata.
Acsádon ma is több mint kétezer rózsatő virágzik – köztük jó néhány olyan, amely Márk Gergely nevéhez köthető, de megtalálhatók más Kárpát-medencei fajták is. Sőt, több mint száz olyan Márk-féle rózsa és fajtajelölt él itt, amelyeket már sehol máshol nem lehet megtalálni, kizárólag az acsádi gyűjtemény őrzi őket. Ha ezek innen eltűnnének, végleg elvesznének, hiszen a törökbálinti kert, ahol egykor születtek, már régen az enyészeté lett.
Az acsádi kert egy hajdani majorsági területen fekszik, amelyet hosszú éveken át gondoztak és újítottak meg, hogy ma bárki számára látogatható legyen. A Márk Rosarium májustól őszig látogatható, és bár nem egy klasszikus turistacélpont, pont ez adja a különlegességét. Itt nem a tömeg, hanem a csend az úr – és a rózsák. Aki egyszer járt itt, valószínűleg újra visszavágyik majd, mert a rózsák nemcsak a szemnek szépek, hanem a lelkünknek is.
A jövőben a kert még inkább közösségi tér lesz: Pócs Margit („Macu”), aki a hely alapításának, fenntartásának és jövőbeli bővítéseinek fő mozgatórugója, tervezi, hogy további tematikus programokkal is gazdagítja a látogatói élményt. Reményeink szerint ennek egy lépcsőfoka lehet az a látogatás, amit Czetter Ibolya, az ELTE BDPK Magyar Irodalomtudományi és Nyelvtudományi tanszékeinek vezetője és szemináriumi csoportja tettek a Rosariumban 2025. július végén.
Kiemelt kép forrása: a szerző fotója.
