Molnár Romina Az anyatermészet egy pillanatra sem pihen. Időről időre földrengések, szökőárak és erdőtüzek fenyegetik az emberek mindennapjait. Ezek a jelenségek rendkívül veszélyesek, és arra emlékeztetnek minket, hogy milyen kiszolgáltatottak vagyunk a természet erejével szemben.
Nem kivételek ez alól a vulkánok sem, hiszen egy-egy nagyobb kitörés során a lejtőkön lezúduló láva és a légkörbe kerülő hamufelhő nagy károkat okozhat mind a természetben, mind a közelben lévő településeken, és rosszabb esetben emberéletet is követelhet.
A vulkanikus tevékenységek 2025-ben aktív kísérői voltak a mindennapoknak. A tavalyi évben folytatódott a Hawaii-szigeten lévő Kilauea 2024 decemberében elkezdődő kitörése, valamint a Kamcsatka-félszigetet megrázó földrengés hatására az ott található Kraseninnikov vulkán 475 év után ismét aktivizálódott. A tűzhányókra azonban 2026-ban sem kellett sokat várni, hogy megmutassák félelmetes erejüket. Az Etna már az újév első napján zúdította magából a lávát és a hamut, ami a havas, téli környezetben különösen szép látványt nyújtott. Az Etna legutóbb 2025 augusztusában, majd pedig karácsony után, december 27-én tört ki, és aktivitása az újév első napjaiban is folytatódott.
Az Etna
Az Etna Olaszország legnagyobb szigetén, Szicílián található, közel 3400 méter magas rétegvulkán. Gyakori kitörései miatt Európa egyik legaktívabban működő tűzhányója, évente többször is megmutatja erejét. Ennek ellenére nagy károkat nem okoztak az eddigi kitörések. A kutatók szerint már csaknem 500 000 éve aktív, és 1500 éve készítenek feljegyzéseket a tevékenységéről. A vulkáni talaj rendkívül termékeny, amit a közelben élők a mezőgazdaságban ki is használnak, és sokféle gyümölcsöt, főleg szőlőt termelnek a lejtőkön. Az Etna rendkívül népszerű úti cél a katasztrófaturisták körében, akik nemcsak a szunnyadó, hanem az aktív tűzhányót is gyakran meglátogatják. A vulkán 2013 óta az UNESCO világörökség része.
Mi történik egy vulkánkitöréskor? A Föld külső burka alatt átlagosan 30–40 km mélységben található a köpeny, ahol a magas hőmérséklet hatására megolvadnak a kőzetek. Ez a megolvadt kőzet a magma, amelynek hőmérséklete általában 700–1200 °C közé esik. A Föld belsejében lévő magma nyomás hatására a magmakamrából hatalmas gáz- és hamufelhő kíséretében a magmacsatornán keresztül a felszínre tör a kürtőn és/vagy a vulkán oldalsó nyílásain át. Amint a magma a felszínre kerül, lávának nevezzük, amely a kitörést követően lefolyik a hegyoldalon, majd pedig megszilárdul, és új kőzetréteget alkot a már meglévő tűzhányón.
Forrás: Patkó Norbert Vulkánok című videója
Szerkezeti szempontból a vulkánok két típusát különböztetjük meg: a pajzs- és a rétegvulkánt. A pajzsvulkánokra lassú és folyamatos lávaömlés jellemző. Ezek viszonylag alacsonyak, alakjuk széles és lapos. A Föld egyik legnagyobb pajzsvulkánja a Hawaii-szigeteken található Mauna Loa. Ezzel szemben a rétegvulkánokra robbanásszerű kitörések és magas, meredek lejtők jellemzők. Éppen ezért ennél a típusnál sokkal gyakrabban előfordul az úgynevezett piroklaszt ár, azaz a vulkán lejtőin lezúduló rendkívül forró, nagy sebességgel mozgó hamu- és kőzettörmelék, amely akár az 1000 °C hőmérsékletet is elérheti. Rétegvulkán például az Olaszországban lévő Vezúv és a japán Fuji.
Forrás: Időjárás és Radar – Infografikák: Vulkánok titkai
Egy kitöréskor elsősorban a feltörő láva az, ami a természet és a települések pusztulásához vezet, vannak azonban más veszélyek is. A kitörés intenzitásától függően a hamufelhő több kilométer magasra is emelkedhet, ami a légkör lehűlését eredményezheti, és akár napokra is megbéníthatja a légiforgalmat. A légkörbe a vízgőz és a szén-dioxid mellett többek között kén-dioxid is kerül, ami akár savas esőhöz is vezethet.
A vulkánkitörés gyakran olyan előjelekkel jár, mint például a földrengés vagy a tűzhányó kráterének füstölgése. A vulkanológusok műszereikkel folyamatosan figyelik a vulkanikus aktivitást, és sokszor előre tudnak jelezni egy-egy kitörést. Mindezek a jelzések segítenek abban, hogy az emberek fel tudjanak készülni, vagy szükség esetén időben tudjanak evakuálni egy települést.
Források
24.hu – Csodás látványt nyújt az ismét kitört Etna, 2025. 12. 28., https://24.hu/kulfold/2025/12/28/csodas-latvany-szicilia-etna-ismet-kitort-video/
Elo.hu – Vulkán: Jelentése, felépítése és a kitörés folyamata, 2025. 09. 27., https://elo.hu/vulkan-jelentese-felepitese-es-a-kitores-folyamata/
Időjárás és Radar – Infografikák: Vulkánok titkai, 2023. 08. 19., https://www.idojarasesradar.hu/idojaras-info/infografikak-vulkanok-titkai–da6a5716-2785-4339-a2f4-8a9dc325a115
MeteoMecsek – 2026-ban is aktív az Etna: Újabb kitöréssel indult az év!, 2026. 01. 02., https://www.meteomecsek.hu/2026/01/02/2026-ban-is-aktiv-az-etna-ujabb-kitoressel-indult-az-ev/
Patkó Norbert, Vulkánok, 2021. 03. 25., https://www.youtube.com/watch?v=FbL9yPmINaU
Telex – Dr. Harangi Szabolcs, 2025 a váratlan vulkánkitörések éve volt, 2025. 09. 31., https://telex.hu/techtud/2025/12/31/2025-a-varatlan-vulkankitoresek-eve-volt
Telex – Hanula Zsolt, Látványos vulkánkitöréssel köszöntötte az Etna az új évet, 2026. 01. 02., https://telex.hu/techtud/2026/01/02/latvanyos-vulkankitoressel-koszontotte-az-etna-az-uj-evet
Kiemelt kép: India Today
