Mága Zsanett A Szabad Beszéd Lampé Ágnessel című, az ELTE Bölcsészettudományi Karának falai között megrendezésre kerülő beszélgetéssorozat meghívottjai a média különféle területein jártas szakemberek. A legelső ilyen alkalmon, 2025. november 13-án Sebestyén Balázs volt Lampé Ágnes vendége, akit bár sokaknak nem kell bemutatni, egy humoros és kötetlen beszélgetésen keresztül egy másik oldalát is megismerhette a közönség.
A beszélgetés moderátora, Lampé Ágnes maga is a média világában jártas, közismert újságíró és műsorvezető, emellett pedig az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója, így nem meglepő, hogy a beszélgetéssorozat megvalósítása leginkább a hallgatók érdekeit szolgálja. A meghívott vendégek által a közönség betekintést nyerhet olyan közszereplők szakmai életébe, akik többéves tapasztalattal rendelkeznek, és már befutottak a médiaszakmában. Lampé Ágnes meghívottjai sokak számára példaképnek számítanak, az esemény azonban testközelbe hozza őket, a beszélgetésbe pedig a közönség is bekapcsolódhat, kérdéseket tehet fel a vendégeknek.
Lampé Ágnes már az esemény kezdetén biztosította a fesztelen hangulatot, kötetlen stílusban konferálta fel Sebestyén Balázst, aki humorosan, a tőle megszokott hangvétellel reagált. Az első kérdésekben Balázs médiaszereplése és műsorai kerültek szóba, elsőként a Most Wanted – A hajsza című műsor, amelyben „gumibottal kergette a sztárokat”. Balázs kifejtette, hogy nem kell feltétlen megkomolyodni ahhoz, hogy valaki a médiában elismert legyen:
„A felnőtt lét legnagyobb árulása, ha komolyan veszed” – fűzte hozzá. Kitekintésként megemlítette azt is, hogy a Forbes listáján – ahol az értékelés szempontjai a kedveltség, a hitelesség és a láthatóság voltak – legutóbb harmadik helyezett lett. A Forbes-lista kapcsán azzal is viccelődött, hogy Majkával mindig feszültség van közöttük, hogy épp ki végez az első vagy a második helyen.
A Most Wantedhoz visszatérve a műsort ért kritikákat emelte ki: az RTL realityjét sokan bírálták komolytalansága miatt. Balázs álláspontja szerint kevesen fogadják el azt, hogy erre van a legnagyobb igény, ezek a legnézettebb műsorok. Ezért a műsorvezetés során sem akar túl komoly lenni, inkább a szórakoztatásra koncentrál, és ezt nagyon szereti is csinálni: ilyenkor vissza tudja hozni a gyermeki énjét. Kiemelte a Telexen megjelent Most Wanted-kritikát (Sajó Dávid), mivel nagyon örült a műsorra kapott pozitív visszajelzésnek. Balázs nem tagadta, hogy bár a cselekmény gördülékenysége érdekében a szerkesztők néha belenyúlnak a műsorokba, a nyerteseket azonban a közhiedelemmel ellentétben sosem választják ki előre. A műsorkészítőknek egyáltalán nem áll érdekében előre meghatározni a győztest, a nézőktől és a versenyzőktől függ, ki lesz a végül a „befutó”. Lampé Ágnes lejátszott egy részletet Puzsér Róbert és Sebestyén Balázs 2024-es, az Index oldalán megjelent élő podcastbeszélgetéséből az esemény során – a példa jól szemlélteti a szórakoztató műsorok körül zajló vitákat, az ezeket érő kritikákat. Míg Puzsér Róbert a kereskedelmi tévék működését bírálta, addig Sebestyén Balázs következetesen kitartott a fent bemutatott álláspontja mellett.
Ezt követően a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsor egy részlete került górcső alá, amelyet a Médiahatóság később rasszistának ítélt, és emiatt nagy összegű pénzbírságot szabott ki az RTL részére. A jelenetben Vadon Jani Kolumbiában kérdezett egy kisfiútól magyarul, aki az előre megbeszélt forgatókönyv alapján csak „si”-vel és „no”-val válaszolt. Balázs igazságtalannak tartotta a büntetést, mivel a gyereket nem bántották, csak egy fiktív, szórakoztató párbeszédet akartak létrehozni, Véleménye szerint ma az emberek sokkal érzékenyebbek, emiatt a humor mozgástere is jobban leszűkült. Úgy gondolja, míg régen a hasonló kaliberű poénok lemehettek a televízióban, addig ma már sokkal jobban meg kell válogatniuk a közszereplőknek is azt, hogy miről beszélnek.
Következő témaként a mesterséges intelligencia hatásairól esett szó, különösen a hamis videók problémájáról. A kérdést Lampé Ágnes egy olyan videóval vezette fel, amelyet a mesterséges intelligencia készített Balázsról. Az MI-videóban Balázst őrizetbe veszik, és kiszabadításáért pénzt kérnek. Balázs leginkább nevetett ezen a példán, őt személy szerint nem zavarják a hamis MI-videók. Szerinte nagyon izgalmas ez a fejlődési folyamat, ahol pár év múlva már nem fogjuk tudni eldönteni, hogy amit látunk, az valós, vagy pedig a mesterséges intelligencia műve. Humorosan megjegyezte azt is, hogy például ő már egy napot sem bír ki anélkül, hogy ne beszélgessen a ChatGPT-vel. Nagyon szívesen élne a jövőben egy „kiborgszerű” világban.
Végül Lampé Ágnes arról kérdezte Sebestyén Balázst, hogy véleménye szerint mennyire különbözik a nők helyzete a médiában a férfiakétól. Balázs tapasztalatai alapján, ha egy nő szakmailag jó és hiteles, akkor simán vezethet műsort, és lehet sokkal előrébb is, mint egy férfi. Viszont hozzátette azt is, hogy úgy látja, a médiában sokkal több negatív megjegyzést kapnak a nők, ráadásul leginkább más nőktől. Végső soron szerinte a nők közti rivalizálás is a történelmileg kialakult nemi hierarchia következménye, nem a média sajátossága. Tehát a hosszú ideje fennálló patriarchális rend mély nyomot hagy a társadalom működésében, ezért a nemek közötti különbségek erőteljesen érezhetőek, nemcsak a médiában, hanem számos más szakmában is.
Lampé Ágnes gondoskodott arról, hogy a közönségnek is legyen ideje kérdezni, és többen éltek is ezzel a lehetőséggel. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy mi volt Balázs kedvenc műsora, illetve melyik volt az, amelyet a legkevésbé kedvelt. Kedvencének a Celeb vagyok, ments ki innen!-t nevezte meg, a legkevésbé kedvelt műsorának pedig egy rövid életű talkshow-t, amelyet Vadon Janival együtt készített. Ennek a műsornak már az elindulásakor negatív visszhangja volt, és ezt követően sem nőtt egyáltalán a nézettsége, ezért nem sokkal később elengedték a folytatást. Akkor ezt traumaként élte meg, de azóta sokat tanult az esetből, úgy gondolja, új erőt merített belőle. A fontos dolgok krízishelyzetekben derülnek ki, például itt tanulta meg azt saját magáról, hogy miként viszonyul egy szakmai kudarchoz.
Ezt követően egy hallgató arról érdeklődött, hogy Balázs lát-e esélyt a televízió „reneszánszára”. Balázs szerint ez nem fog eljönni, mivel a legtöbben csak 20–30 másodpercig képesek figyelni valamilyen tartalomra. A rövid Instagram- és TikTok-videók hosszú távon csökkentik a koncentrációs képességet, így a televízió nem fog tudni egy idő után talpon maradni – Balázs úgy gondolja, a tévézés tíz–húsz év múlva abszolút kiszorul majd. A legtöbb műsor szerkesztése esetében már most is az internetről másolják az új formátumokat, de így sem tudják felvenni a versenyt az online tartalmakkal.
„Olyan a családban [a televízió], mint egy régi bútor” – zárta le válaszát Balázs a műsorkészítés jövőjével kapcsolatban.
Ezután a pályaválasztással kapcsolatban érdeklődtek a közönség soraiból: hogyan lehetne egyszerűbben bekerülni a média világába? Balázs válaszában ösztönözni próbálta a hallgatókat – az a tapasztalata, hogy most elég sok lehetőség van a televízióknál, ezért érdemes önéletrajzokkal bombázni a szerkesztőségeket. Fontosnak tartja, hogy az alapokat már a jelentkezés előtt elsajátítsák a pályakezdők, ugyanakkor a gyakorlatban látja igazán az ember, hogyan működik kamera előtt, és ezt nem lehet tanítani. A rádiózás szempontjából az orgánum és a kifejezésmód is elengedhetetlen, de véleménye szerint ma már a rádiókhoz is könnyebb bekerülni a pályakezdőknek.
Balázs azt tanácsolta a következő generációnak, hogy maradjanak önazonosak, hitelesek és magabiztosak. Ebben a generációban már erősebb a küldetéstudat, ezért könnyebben elérhetik azt, amit igazán szeretnének.
Utoljára a hírnévről és a népszerűség kezeléséről kérdezték, amire Balázs kifejtettebben válaszolt. Elmondása szerint számára a hírnév eléggé megterhelő, fárasztónak tartja. Azt tapasztalja, hogy az emberek sokszor nem tartják tiszteletben a személyes határait, de ő ennek ellenére sem hajlandó lemondani a publikus kikapcsolódásról: például jár moziba és színházba is, ha tud, de ilyenkor megpróbál láthatatlanná válni. Végső soron úgy gondolja, nincsenek véletlenek, nem gondolkozik azon, mi lett volna, ha. Bár azt érzi, nagy árat fizetett a hírnévért, mégis megbecsüli, amije van. Ambivalens módon egyszerre szereti és utálja ezt az életmódot, és már hiányozna neki, ha hirtelen nem így élne, például ha senki nem ismerné fel az utcán.
Ezzel véget ért a Szabad Beszéd első alkalma. Ezt követően november 27-én Tóth Jakabot, december 4-én pedig Szabó Mártont, vagyis „Csokit” látta vendégül Lampé Ágnes, és remélhetőleg idén is folytatódik ez az innovatív beszélgetéssorozat.
Kiemelt kép: ELTE Média és Kommunikáció Tanszék Facebook oldala.
