Molnár Romina
Csak úgy, mint minden évben, 2025-ben sem volt hiány csillagászati eseményekből. Számos bolygóegyüttállást, holdfogyatkozást és meteorrajt csodálhattunk meg a horizonton. Most megmutatjuk melyek voltak 2025 legemlékezetesebb égi jelenségei.
A Szaturnusz és a Vénusz együttállása (január 18.)
A ritka jelenség január 17 és 19 között volt megfigyelhető, és január 18-án éjszaka állt a két bolygó a legközelebb egymáshoz. Mivel a Vénusz, vagyis az Esthajnalcsillag a legfényesebb égitest a Nap és a Hold után, így a jelenség szabad szemmel is jól látható volt. Aki távcsővel kémlelte az eget, az akár a Szaturnusz gyűrűit is láthatta.
Vénusz-Szaturnusz együttállás 2025. január 18-án este
Forrás: National Geographic
Részleges napfogyatkozás (március 29.)
2025-ben tanúi lehettünk egy részleges napfogyatkozásnak is, amelyre március 29-én délután került sor. Ez nem teljes napfogyatkozás volt, vagyis a napnak csupán egy részét takarta ki a Hold, azonban az erre a célra alkalmas speciális szűrővel ellátott szemüvegekkel láthattuk Magyarországról is a jelenséget. A következő részleges napfogyatkozásra 2027. augusztus 2-án kerül majd sor.
- Mi történik napfogyatkozáskor?
Napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljesen eltakarja a Napot, míg részleges napfogyatkozásnál a Napnak csak egy részét takarja el.
Részleges napfogyatkozás
Forrás: National Geographic
Lyridák meteorraj (április 14–30.)
A Lyridák az egyik legrégebben ismert, minden évben felbukkanó meteorrajok közé tartozik. Az első feljegyzést időszámításunk előtt 687-ben Kínában készítették róla. A Lyridák a Lyra (Lant) csillagkép felől érkezik, és nevét is innen kapta. A raj a Thatcher üstökösből származik, amelyet Alfred E. Thatcher fedezett fel 1861-ben. 2025-ben április 14–30 között került közel a Föld légköréhez. A maximuma április 22-én csúcsosodott ki, és ekkor óránként akár 18 meteort is láthattak a kitartó csillagnézők.
- Meteorok és üstökösök – Mi a különbség?
Annak ellenére, hogy gyakran tévesen úgy gondolják, a meteor és az üstökös nem ugyanaz a jelenség. A meteor egy olyan kő- vagy fémdarab (meteorid), ami belép a Föld légkörébe, felizzik és fényes csík formájában elég, vagy földet ér (meteorit). Ezt ismeri a néphagyomány hullócsillagként. Ezzel szemben az üstökös egy olyan égitest, ami jégből, porból és kőzetből áll. Az üstökösök a világűrben keringenek, és ha a Nap közelébe érnek, akkor a jég megolvad, amit csóvaként maga után húz.
2021. West Virginia állam (USA) Perseida meteor. (nasa.gov)
Forrás: Svábhegyi csillagvizsgáló
Teljes holdfogyatkozás és „Vérhold” (március 14. és szeptember 7.)
2025-ben tavasszal, március 14-én és ősszel, szeptember 7-én is láthattunk teljes holdfogyatkozást és vérholdat. Márciusban 23:50-től, szeptemberben pedig 19:30-tól tartott a teljes holdfogyatkozás, és körülbelül másfél óráig volt látható.
- Mi történik holdfogyatkozáskor?
Holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és a Föld árnyéka a Holdra vetül. Fontos megemlíteni, hogy ez csak teliholdkor történhet. Teljes holdfogyatkozásnál a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül, míg részleges holdfogyatkozás esetén a Holdnak csak egy részét takarja el.
- Mi az a vérhold?
A vérhold egy ritka jelenség, ami teljes holdfogyatkozáskor észlelhető. A Holdat árnyékoló Föld légkörén áthalad a Nap fénye, amely a Hold felszínére vetül vissza. Emiatt a Hold felszíne vörösnek vagy narancsszínűnek látszódik, és ezért szokták ezt a jelenséget vérholdnak nevezni.
Teljes holdfogyatkozás 2019-ben – fotózta: Landy-Gyebnár Mónika
Forrás: National Geographic
Geminidák (december 4-20.)
A Geminidák az Ikrek (Gemini) csillagkép felől érkező meteorraj, és nevét is innen kapta. Csak úgy, mint a Lyridák, a Geminidák is olyan meteorraj, amely ismétlődve minden évben szinte ugyanakkor kerül közel a Föld pályájához. Sőt annyira pontosan szokott érkezni, hogy sokszor „az év legmegbízhatóbb meteorrajaként” is szoktak rá hivatkozni. 2025-ben a Geminidák aktivitási időszaka december 4-e és 20-a között tartott, és december 13-ról 14-re virradó éjszaka érte el a csúcspontját. Tiszta, felhőmentes égbolt estén éjfél körül óránként akár 100-200 meteort is észlelhettünk. A Geminidák sebessége viszonylag lassabb és fényesebb, mint más metorrajoké, így kifejezetten jól lehetett látni a csillaghullást.
Geminidák metorraj – fotózta: Landy-Gyebnár Mónika
Forrás: National Geographic
A Geminidák a legtöbb rajjal ellentétben nem üstököshöz kötődik. A meteorok valójában a 3200 Phaethon nevű kisbolygótól származnak. Minden év decemberében a Föld eléri a 3200 Phaethon bolygó által hátrahagyott sűrű porsávot. Az itt lévő porszemek nagy sebességgel belépnek a Föld légkörébe, majd elégnek, és ennek eredményeképpen láthatjuk a fényes csóvákat.
Felhasznált cikkek
168.hu – 2025-ben ezek lesznek a legszebb csillagászati jelenségek az égbolton
24.hu – Ritkán látható bolygóegyüttállás lesz a hétvégén
24.hu – Ritka vérhold tűnik fel Magyarország egén
National Geographic – Égi jelenségek 2025. december első felében
National Geographic – Égi jelenségek 2025. január második felében
National Geographic – Égi jelenségek 2025. szeptember első felében
National Geographic – Részleges napfogyatkozás lesz március 29-én
Startlap – Decemberben érkezik az év leglátványosabb csillaghullása, a Geminidák
Svábhegyi csillagvizsgáló – Húsvét után metorraj: jönnek a Lyridák
Kiemelt kép: Femina.hu
