Sütiket használunk a hatékony navigációhoz és bizonyos funkciók elvégzéséhez. Az alábbiakban az egyes hozzájárulási kategóriák alatt részletes információkat talál az összes sütiről.
A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek az oldal alapvető funkcióinak lehetővé tételéhez....
Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.
Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.
Az ELTE hallgatói magazinja
Ödön von Horváth regénye talán épp erről a fent idézett hosszú készülődés-ről tesz tanúságot, s bár az Istentelen ifjúság-nak legfőbb szervezőelve, úgy vélem, a tekintet fenoménje, legalább olyan fontosnak tartom a találkozásokat, párbeszédeket is, a mű többi mozgatórugóját, a szó szoros értelmében vett mozgásban tartóját. Mindenesetre, amint azt a szerző maga jelentette ki, Horváth műveinek középpontjában a tudat leleplezése áll. Székely Tímea írása.
„A Nem mindenféle értelemben határsértő regény: az énelbeszélés, az egyén és a politika, a családi mitológia, a testiség, a valóság és a fikció, illetve az elbeszélhetőség határait kutatja. (…)” – mondta Valuska László, majd átadta Kemény Lilinek a 2024 legjobb első prózakötetesének járó Margó-díjat.
Kemény Lili regénye igencsak nagy port kavart, sorra jelennek meg a kritikák, nagyinterjúk a szerzővel. Kihívás péntek este 10 után a megemlítése nélkül lezavarni egy kedélyes baráti beszélgetést; tehát a regény él és működik.
Pontosabban az utolsó két regényét, Az utast és a Stella Marist, amik a Jelenkor kiadó jóvoltából itthon egy kötetben jelentek meg.
Biztosan mindenki elgondolkodott már azon, milyen lesz a világ húsz, harminc, vagy akár ötven év múlva? Mit tartogat a technikai fejlődés? Milyen irányba változik egy ország gazdasági helyzete? Lesznek-e valaha olyan vezetők, akik a legjobbat hozzák ki egy társadalomból? Lesznek-e háborúk? Vagy béke lesz, és megszűnnek a társadalmi problémák, egyenlőtlenségek? Sokan akarnak hinni abban, hogy a jövő csak szebb lehet a jelennél. Tóth Krisztina fantáziája ellenben egy olyan futurisztikus világot fest elénk, amelyben a hatalom csak ártani igyekszik az embereknek, és romlottsága belülről is fertőzi a mindennapokat…
Elolvastam a 2022-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott francia írónő, Annie Ernaux önéletrajzi elemekkel átszőtt regényét, a Lánytörténetet.