Az ELTE hallgatói magazinja
Április 10-én nyílt Gál András festőművész kiállítása a Bródy Sándor utcában található TOBE Gallery-ben. Az Inventarium című tárlat elgondolkodtató látleletet ad az elmúlt harminc évről mind a művész életművének tükrében, mind a klasszikus festészet jelenbéli lehetőségeit tekintve.
Közzétette fellépői sorát a legbarátságosabb könnyűzenei fesztivál hírében álló Fishing on Orfű. Nagy meglepetések helyett a sokszínűség, a folyamatos fiatalodás, az erősebb tematizálás, a különleges programok, valamint az izgalmas jubileumok jellemzőek a fesztivál 2025-ös programjára. Napijegyek mostantól kaphatók, a bérletek 85%-a már elkelt.
A Nyugat-Balkán: népek bölcsője, kultúrák tárháza és – puskaporos hordó. Ennek a furcsa elegynek köszönhetően született meg itt a kilencvenes években, a jugoszláv háború idején egy olyan zenei niche, amely talán az egész világon egyedülálló: poppal, diszkóval és rockzenével vegyített délszláv népi dallamok, amelyek isteni igazságra és nemzeti mitológiára hivatkozva bátorítják a hadsereget a csatára, miközben melegebb éghajlatra küldik az ellenséget. A cikksorozat első részében a szerb–horvát konfliktus zenei világa kerül terítékre.
Április 26–27-én egy kétnapos, „rendhagyó happening”-gel várják az irodalom, és mindenekelőtt az élet szerelmeseit a Kis halál, nagy halál felolvasóestek szervezői. Mert, bár a címben kétszer is szerepel a halál szó, a program nagyon is az életről szól. Az érzékiségről, az intimitásról, a vágyakról, és azok beteljesüléséről: az élvezetről. És mindazokról a szerzőkről, akiknek egykor részük volt az élet élvezetében, ma pedig műveikben élnek tovább.
A magyar költészet napja alkalmából szerkesztőségünk idén is kedvenc verseivel készült az ELTE Online olvasóinak.
Az utóbbi években csak elvétve bemutatott irodalmi témájú magyar filmek kapcsán elszokhattunk a kellemes csalódástól. Nagy szerzőinket sorra háttérbe szorították vagy félreértették, ne adj’ Isten véleményes, szubjektív irányú olvasatok korlátolt határai közé terelték. Előbbire a Frici és Aranka című film a példa, amelyben Karinthy Frigyesből saját filmjében majdhogynem mellékszereplő vált, utóbbi esetben pedig a Most vagy soha! lényegítette Petőfit és társait akciófigurákká a forradalom terepasztalán. Rózsa Gábor (Mentés másképp, Legénybúcsú EXTRA) harmadik filmje viszont igyekszik szorosan követni a költőikonról született feljegyzéseket, hitelesen ábrázolva a lélektani folyamatokat, illetve teret adni a szubjektív, mégsem aránytévesztő szemszögnek.
Az idei év áprilisában sajátos divatlaborrá változik át az újbudai Adaptér. A kreatív technológiai tudásbázisként működő helyiség és közösség azonban korántsem csak divatbemutatókkal vagy szimpla műhelyfoglalkozásokkal készül a látogatónak, hanem a fenntarthatóság és a harmonikus jövő figyelembevételével igyekeznek szemléletet formálni, valamint eszmét cserélni a változások előtt álló és megújulásra törekvő divat- és textilipar témakörében. Esik majd szó a mesterséges intelligencia és a divat bimbózó kapcsolatáról, lehetőség nyílik babagardrób készítésére az újrahasznosítás jegyében, de lesz még színtanácsadás és fiatal és feltörekvő hazai tervezőkkel szervezett találkozók is. Mi ezúttal a programsorozat nyitóesemény, az összművészeti találkozónak is beillő Waste-Data – A fenntartható divathónap kiállításán jártunk.
Hogyan változott a férfieszmény a nyugati kultúrkörben az ókortól a modern korig? Mi okozza a válságot a 21. században? Lányi András meghívta az ELTE TáTK-ra Tevesz Lászlót, aki március 27-én a férfiak útkereséséről és a férfieszmény válságáról beszélt. Tudósítás egy humánökológiai disputáról.
Hogyan lehet feldolgozni egy gyerek elvesztését? Milyen megküzdési mechanizmusokat lehetne alkalmazni a fájdalom enyhítésére? Használ bármit is valamilyen új tevékenység űzése? Esetleg egy pszichológus? Cordelia O’Neill Bármi lehetséges, ha elég erősen gondolsz rá című darabja a Loupe feldolgozásában ezeket a kérdéseket járja körbe.
A középkori Európáról könnyen asszociálhatunk a boszorkányperekre és a boszorkányégetésekre. De van-e a sötét borzalmak és a nők ma is fennálló strukturális elnyomása között összefüggés? És hogyan kapcsolódik ide a kapitalizmus? December elején a Gólyában mutatták be Silvia Federici A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című könyvének magyar fordítását a Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadásában, mely választ hivatott adni minderre.