kultúra

Megjelenítve: 1 -10 / 125 eredményből
Updated on Kultúra

Fürdőélet, dolce vita, Dolcissima

A budai Fonódó. Suhanó Duna-part, csendbe burkolódzó Hűvösvölgy, az egyenesen is kanyargó Váralja, vagy a buborékba fúló Budafok. Megannyi sárga csík tekereg inda módjára a főváros B betűs oldalán, s mi nap mint nap láthatjuk ablakaikból az ismert csodákat: a Várat, a Gellért-hegy hatalmas szikláját, a Városmajor patinás villáit. De mi a helyzet a rejtett varázzsal? Egy-egy balkonnal, a fátyolként összeboruló ágak játékával, a kávé- és péksütemény-illatú kis közökkel? A megélt pillanat varázsával? Mert minden egyes megálló megannyi történetet rejt, emberi sorsokat, a Múlt és a Jelen összefonódását.

            Az ehhez hasonló nagybetűs pillanatok megélésében segédkeznek a kávézók. Otthonos zugok, elmélyülésre vagy épp a zsivajban való elveszésre alkalmas helyek, amelyek nagyszerű kiindulópontjai az érzéki és vállalkozó szellem intellektuális kalandozásainak. Hajdanában Budapest Közép-Európa egyik kávéfővárosa volt. A békebeli idők azóta korrá nemesedtek, ám az ízek és a történetek megmaradtak. Sőt mi több, gazdagodtak. Ezt a gazdagságot segít feltárni és megélni a 19-es járat, amely úgy is ismeretes, mint a Cukorvillamos.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Bent maga ura, aki rab volt odakint – Kritika Kemény Lili Nem című regényéről

„A Nem mindenféle értelemben határsértő regény: az énelbeszélés, az egyén és a politika, a családi mitológia, a testiség, a valóság és a fikció, illetve az elbeszélhetőség határait kutatja. (…)” – mondta Valuska László, majd átadta Kemény Lilinek a 2024 legjobb első prózakötetesének járó Margó-díjat.

Kemény Lili regénye igencsak nagy port kavart, sorra jelennek meg a kritikák, nagyinterjúk a szerzővel. Kihívás péntek este 10 után a megemlítése nélkül lezavarni egy kedélyes baráti beszélgetést; tehát a regény él és működik.

Olvason tovább
Kultúra

A Horthy-kor írófejedelme: Herczeg Ferenc

A „Herczeg Ferenc a kánonban és a középiskolában” konferenciát október 17–18-án rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az előadások célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az írót és fontosabb műveit, így például a 2020-ban kötelező olvasmányok közé avanzsált Az élet kapuja és Bizánc című munkáit. Ki volt Herczeg Ferenc, és miért érdemes beszélni róla?

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Az iskola a magyar valóság kapudrogja – Fekete pont kritika

„Rend a lelke mindennek” – köpi oda a közhelyet a portás gyermekkorú főhősünknek, ezzel indokolva, miért küldte őt vissza az épületen kívülre, hogy ezúttal a bejáraton jöjjön be, ne a kijáraton. Utóbbi persze igazából semmiben nem különbözik előbbitől, a közjáték miatt pedig a tanuló el is késik, így felmerül a kérdés, milyen lelket ad egy ilyen rend „mindennek”. A korábban rövid- és dokumentumfilmeket jegyző Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a magyar iskolák ehhez hasonló jelenségeket eredményező rendszerét és beidegződéseit veszi enyhén torz górcső alá, de kíméletlen-kényelmetlen kritikája sok minden másra is vonatkozik.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Életírások, kapcsolódások – József Attila nyomában egy ferencvárosi pincében

József Attila olyan központi, referenciális alak a magyar irodalmi kánonban, hogy mindenki talál értelmezési utat az életmű egyes szakaszaihoz. A Gát utcától nem messze, a Mester galériában olyan szépirodalmi művekről esik szó, melyek valamilyen módon összekapcsolhatók a költővel. A József Attila Körkapcsolás című olvasókör mindenki számára nyitott, nem szükséges a részvételhez egyetlen elkezdett bölcsészkari félév sem. Kéthetente, keddenként zajlanak a beszélgetések, este fél héttől, a helyszín a Mester Galéria és Közösségi Tér (1095 Bp., Mester utca 5.). Rövid művekből áll a tematika, a decemberi alkalmakon például tanulmányokról lesz szó.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Szintetikus színvarázs

Nagy és Kemény. 2.0. E szavak hallatán gyűlt egybe a Keleti Károly utca művészetkedvelő közönsége a Képező Galéria hatalmas üvegablakai előtt 2024. szeptember 5-én csütörtök este, hogy megcsodálhassa a kortárs hazai képzőművészet két kiemelkedő alakjának fényben ragyogó alkotásait. A tárlat fő érdeme azonban az, hogy nem merült ki Kemény György (1936–) és Nagy Bernadette „Nade” (1953–) munkásságának közös nevezőre hozásában, hanem jóval túlmutatva az alkotói-művészeti, valamint a kurátor által megálmodott egység megvalósításán, egyfajta szellemi kirándulásra hívja nézőit a színek és árnyalatok világába. Ahogy Dr. Mészáros Flóra művészettörténész fogalmazta meg nyitóbeszédben, az alternatív cím – Találkozások – talán sokkal többet mond a látottakról, mint azt elsőre gondolnánk, így képzettársításainkra és a lélek színekre rezonáló rezdüléseire hivatkozva mi is körbejártuk a budai galéria szeptemberi kiállítását.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Scooter-mise, hajléktalanszolgálat, békegulyás – Barátsággal fordulni a perifériák felé: beszélgetés Károlyi Nikolettával és Szűcs Adéllal, a Sant’Egidio közösség két fiatal tagjával – II. rész

Korábbi cikkünkben egy olyan különleges közösségről olvashattatok, amely hitéletének szerves része a tevékeny társadalmi szerepvállalás; alappilléreik a „három p” – preghiera, poveri, pace (prayer, poor, peace) –, az ima mellett a szegényekkel való barátság és a háborúk sújtotta országok helyzetének enyhítése és a folyamatos munkálkodás a békéért. Az 1968-ban alapított Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség világszerte, így hazánkban is jelen van, itthon több központtal is rendelkezik, és a mai napig aktívan dolgozik az alapító, Andrea Riccardi által megkezdett – vagyis valójában az evangélium és Assisi Szent Ferenc nyomán folytatott – szellemiségben a perifériákon élők szolgálatán. A Sant’Egidio célkitűzései a jelenben is egyértelműek és aktuálisak, munkájuk a jelenlegi háborús helyzetek és válságok árnyékában kiemelten fontos, történetük árnyaltabb képet festhet a hit és a kereszténység a XXI. századi ember életében betöltött szerepéről, a vallási közösségek pozícióiról és lehetőségeiről, valamint a békének egy olyan perspektíváját is megmutathatja, amellyel a közbeszédben ritkábban találkozni. Ezúttal a közösség két fiatal tagját, Károlyi Nikolettát és Szűcs Adélt kérdeztük személyes tapasztalataikról, a Sant’Egidio alapelveiről, feladatairól, magyarországi és nemzetközi működéséről, időtlen céljairól.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

Scooter-mise, hajléktalanszolgálat, békegulyás – Barátsággal fordulni a perifériák felé: beszélgetés Károlyi Nikolettával és Szűcs Adéllal, a Sant’Egidio közösség két fiatal tagjával – I. rész

Korábbi cikkünkben egy olyan különleges közösségről olvashattatok, amely hitéletének szerves része a tevékeny társadalmi szerepvállalás; alappilléreik a „három p” – preghiera, poveri, pace (prayer, poor, peace) –, az ima mellett a szegényekkel való barátság és a háborúk sújtotta országok helyzetének enyhítése és a folyamatos munkálkodás a békéért. Az 1968-ban alapított Sant’Egidio (Szent Egyed) közösség világszerte, így hazánkban is jelen van, itthon több központtal is rendelkezik, és a mai napig aktívan dolgozik az alapító, Andrea Riccardi által megkezdett – vagyis valójában az evangélium és Assisi Szent Ferenc nyomán folytatott – szellemiségben a perifériákon élők szolgálatán. A Sant’Egidio célkitűzései a jelenben is egyértelműek és aktuálisak, munkájuk a jelenlegi háborús helyzetek és válságok árnyékában kiemelten fontos, történetük árnyaltabb képet festhet a hit és a kereszténység a XXI. századi ember életében betöltött szerepéről, a vallási közösségek pozícióiról és lehetőségeiről, valamint a békének egy olyan perspektíváját is megmutathatja, amellyel a közbeszédben ritkábban találkozni. Ezúttal a közösség két fiatal tagját, Károlyi Nikolettát és Szűcs Adélt kérdeztük személyes tapasztalataikról, a Sant’Egidio alapelveiről, feladatairól, magyarországi és nemzetközi működéséről, időtlen céljairól.

Olvason tovább
Updated on Kultúra

„Molnár Ferenc végtelenül ízléses módon szórakoztat” – interjú Balla Eszterrel a Játék a kastélyban darabról

2024. szeptember 14-én mutatták be Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját a Centrál Színházban, Puskás Tamás rendezésében. Az előadás elröpít minket egy olasz kastélyba, ahol részesei lehetünk egy szenvedélyes drámának, amely sziporkázó humorral oldja az élet nehéz kérdéseit. Zelena Bianka cikke.

Olvason tovább