Mezei Sándor V6-os kialakítású, benzines, négyszáz lóerős motorok, nemzetközi versenypályák, a világ legjobb pilótái. Első hangzásra ezek egy remek autóverseny hozzávalói, azonban ezeket a versenyeket nem aszfalton, hanem vízen rendezik meg. Ez a motorcsónaksport, amely sosem tudott az ismertség nagyszínpadára lépni.
A sportág kialakulása
Ahogyan a közlekedés más területein, a hajózásban is forradalmi találmánynak bizonyult a gőzgép. A tengeri és a folyami, a legtöbb esetben nemzetközi kereskedelemben az óriás vitorlások helyét fokozatosan vették át a gőzhajók. A kisebb árumennyiség mozgatására alkalmas evezős csónakok ekkor még evezőlapátokkal voltak felszerelve. A csónakok főleg kisebb folyóvizeken és kisebb tavakon segítették a vízpartok mellett élőket, munkát adva halászoknak, révészeknek, kereskedőknek. Az első gőzmeghajtású csónak 1787-ben tűnt fel a vizeken. Száz évvel később a belső égésű motorok megjelenése újabb mérföldkő volt a vízi közlekedésben. A csónakokat és a hajókat is az autózásból ismert, átalakított motorokkal szerelték fel. Kétféle modell létezett ekkoriban: az oldalmotoros és a ma is használatos farmotoros típus. A polgárosodás során, a XX. század kezdetén egyre népszerűbbek lettek a nyaralók és vízparti házak, ezen ingatlanok mellé pedig motorcsónakok és jachtok dukáltak. Ahogyan a szárazföldön az autóknál, úgy a vízen a motorcsónakok esetében is hamarosan a sebesség végső határát kezdték keresni a vállalkozó szelleműek. Az első versenyekre is hamar sor került, a Harmsworth Trophy Races-t 1903-ban rendezték meg Queenstownban, Írország partjainál. A Nemzetközi Motorcsónak Szövetség (UIM) 1922-ben alakult meg Belgiumban. Az UIM központja jelenleg Monacóban található, és hat szakágat különböztet meg. A navigációs szakágban, hasonlóan a rallyhoz, kétfős csapat áll rajthoz. Az Offshore az átalakított jachtok versenye. Különleges szakág a jetski és a távirányítású motorcsónak-bajnokság, de 2021 óta megrendezik a motoros szörf világkupát is. A királykategóriát, akárcsak aszfalton, a vízen is a Formula-versenyek jelentik. A legmagasabb osztály a F1H2O. Ezekben a csónakokban a világ talán legbátrabb emberi foglalnak helyet. A szakzsargonban csak papucsnak hívott gépek a 250 km/órás sebességet is elérik. Haladás során alig érintkeznek a vízzel, a katamaránok szinte repülnek a felszínen, így az ütközések és a balesetek sem ritkák. A kisebb teljesítményű és alacsonyabb kategóriák az F2, F500, F350, F250 elnevezések alatt futnak. A gyorsasági szakág körversenyeiről Magyarországnak több jelentős címe is van.
Forrás: uim.sport
Magyar viszonyok
Habár Magyarország álló- és folyóvizekben is gazdag, ezeket a természeti adottságokat mégsem használták ki az idők folyamán; a sok próbálkozás ellenére sem sikerült kiaknázni a természeti és gazdasági lehetőségeket, ami erre az alapvetően sikeres technikai sportágra is rányomta a bélyegét.
A magyar motorcsónak-versenyek az első világháborút követően, 1920 őszén vették kezdetüket. Ekkor még mindössze négy motorcsónak állt starthoz; 1921 tavaszán a Dunán már 16, míg a balatoni őszi versenyen ugyancsak 16 motoros hajó küzdött az elsőségért. Egy évvel később, 1922-ben már 25 hajó állt a tavaszi verseny rajtjához. 1931-ben a Budapesti Motoros Yacht Club már havonta egy-egy versenyt rendezett, 1932 és 1937 között pedig a szomszédos Ausztria és Csehszlovákia bevonásával Bécs, Pozsony és Budapest közötti távolsági versenyek, a Szentendre-sziget körül túraversenyek, a Margitsziget pesti Duna-ágában pedig gyorsasági versenyek kerültek megrendezésre. A motorcsónaksport élénksége azonban nem jelentett széles körű, tömeges jellegű sportot, hiszen a sportág meglehetősen költséges volt.
Ennek ellenére a tavak és a folyók partjai benépesültek az új vízi járművel, kialakultak a központok a Ráckevei-Dunán, a Római-parton; az állóvizeken is több helyen. Egyesületek alakultak, és 1930-ban létrejött a Magyar Motoros Vízi Sport Szövetség is.
A második világháborút követő politikai berendezkedés gátat szabott a polgári kezdeményezésű motorcsónak sportág fejlődésének. Eleinte az összes versenyző a Magyar Motorcsónak Club (MMC) köré szerveződött, egészen 1948-ig. Ezután a csónakversenyzők a sok szakosztályos egyesületekhez kerültek. Összesen tíz klub versenyzett egymás ellen; versenyzők álltak rajthoz a Vasas, a Budapesti Kinizsi (FTC) és a Budapesti Honvéd színeiben is, de nevezésüket adták le az Izzó, valamint a Traktor SE sportolói is. A magas költségvetésű technikai sportot kevesen űzték; ennek oka abban keresendő, hogy a sportegyesületek nem tudták finanszírozni a működési, fenntartási és utazási költségeket.
Plakátok a magyar helyszínekről: Budapest, Siófok és Szeged
Forrás: hajozas.hu
Ennek ellenére az állami támogatások révén életben maradt magyar motorcsónaksport jelentős eredményeket ért el. A 60-as években a magyar hajógyártás világszínvonalú volt, így a politikai ideológiának is jól jött a versenyzők szerezte nemzetközi hírnév. Vasvári Miklós 1966-ban Európa-bajnok lett, azóta pedig szinte nem telt el úgy év, hogy Magyarország ne adott volna érmes helyezettet valamely kategóriában a nemzetközi versenyeken. A világbajnokság és az Eb mezőnye is gyakori vendég volt, főként a Duna valamely ipari vagy gyári kikötőjében. Baján, Dunaújvárosban és Budapesten is papucsok száguldottak, Ercsiben, Szegeden és Kecskeméten is tartottak versenyeket. Legutóbb tavaly Dunaújvárosba látogatott el a GT15, GT30 és F-500 kategóriák Európa-bajnoksága. A hétvége alatt három kategóriában összesen hét magyar pilóta állt rajthoz, de érkeztek cseh, olasz, német, svéd és lengyel versenyzők is.
A rendszerváltás a motorcsónaksportot sem érintette előnyösen. A sportszponzoráció és a média, valamint a közönség érdeklődésének hiánya jelentősen visszavetette a sportág ismertségét. A versenyzők jelenleg főként önfinanszírozással és mecénások támogatásával állnak rajthoz. Hiába a kiváló eredménnyel rendelkező sportolók, a kérdés továbbra is fennáll: ki tud törni egy nagy potenciállal bíró sport az ismeretlenség árnyékából, vagy ez az átok örökké fog tartani?
Források: uim.sport, motorcsonakszovetseg.hu, britannica.com
Borítókép: hajozas.hu
