Mi jut először eszünkbe, ha a műanyag-szennyezettség kifejezéssel találkozunk? Az elrettentő felvételek, ahogy az óceán állatvilágát felemészti a sok vízi hulladék? Az elszegényedett országok lakossága, …
„Jólfésült reformisták” autonómia-fóruma a közösségvállalásért
Lehetőséget az érdekérvényesítésre és az információk transzparens áramoltatására minden egyetemi polgárnak, megfogható tartalommal tölteni meg a demokratikusság, aktivizmus és vita fogalmakat – többek között ennek …
„Az életem egyik legfontosabb összetevője a futball” – interjúk a Stófián-kupáról
Március 5-én tartották részen az ELTE által is szervezett Kárpát-medencei Egyetem Kupájának (továbbiakban KEK) nyitómérkőzését, a Stófián-kupát, ahol a BEAC csapata csapott össze a Felvidéki …
Workshopok a következő 20 évre – indul az ELTE Online jubileumi programsorozata!
Az ELTE Online alapításának 20. évfordulója alkalmából jubileumi programsorozatot indítunk „Workshopok a következő 20 évre” címmel. Az esemény célja, hogy a szerkesztőségünk tagjainak, a jövő …
„Újra törekedni Andrássy köpönyegében Munkácsy ecsetjével”: Egy rendhagyó gimnáziumi projekt Békéscsabán – interjú Szabó László igazgatóval
Beszélgetés után csendben néztem az udvart, a tornapálya salakját és a fehér-sárga falakat. Négy esztendő tengernyi emléke ötlött fel bennem, és jóllehet volt tanáraim ugyanolyan szeretettel fogadtak, mintha csak tegnap ballagtam volna ki a főbejáraton, az érettségi bizonyítványommal a kezemben, de szívem mélyén mégis éreztem, ez az iskola már nem ugyanaz, mint 2018-ban. És ez mennyire jó így! Immáron hét éve ugyanis, hogy Békéscsabán kezdetét vette a vidéki Magyarország egyik legizgalmasabb középiskolai projektje, amely egyszerre sűríti magába a névadó, Andrássy Gyula, valamint Munkácsy Mihály szellemiségét – és napjaink szédületes, ugyanakkor nagyon is innovatív fejlődését. Van itt minden, amit egy átlagos gimnáziumtól nem várna az ember: közgazdasági mentorprogram és történelmi-polgári szalon, bazárjellegű nyílt nap és fúzió a helyi kulturális negyeddel. Ennek tükrében beszélgettünk az újonnan megtalált feladatokról, a nagy szellemi elődökről és a 21. század felelősen érző és viselkedő pedagógusszerepéről Szabó László főigazgatóval, történelemtanárral, az Andrássy-koncepció megálmodójával.
„Az edző kiabálva ugrott fel a kispadról- … a közönség is üdvrivalgott” – interjú a kézilabdáról
A labdajátékokat hatalmas népszerűség veszi körül, a legnézettebbek közé tartozik a labdarúgás, a vízilabda és a kézilabda. Mindegyikhez kifejezetten sok felkészülés és időbefektetés kell ahhoz, …
Hívőként az egyetemen – Interjúsorozat
Manapság rengeteget olvashatunk arról, hogy az egyetemisták milyen bulikban, milyen szakmai programokon vehetnek részt, de kevés szó esik arról, hogy a lelki életüket miként élik …
A voyeur-szerep kettős rabul ejtése Ödön von Horváth Istentelen ifjúság című művében
Ödön von Horváth regénye talán épp erről a fent idézett hosszú készülődés-ről tesz tanúságot, s bár az Istentelen ifjúság-nak legfőbb szervezőelve, úgy vélem, a tekintet fenoménje, legalább olyan fontosnak tartom a találkozásokat, párbeszédeket is, a mű többi mozgatórugóját, a szó szoros értelmében vett mozgásban tartóját. Mindenesetre, amint azt a szerző maga jelentette ki, Horváth műveinek középpontjában a tudat leleplezése áll. Székely Tímea írása.
Támogatói kampányt indított az ELTE Alumni
Az ELTE Alumni Központ támogatói kampányt szervez, melynek során a hallgatók támogatásával 2025. március 20-ig egyetemi címeres vászontáskához vagy kitűzőhöz juthatunk. Egyetemi címeres vászontáska és …
Jött volna az ördög, ha nem hívják?: Nosferatu – kritika
Nem kis múltja van Robert Eggers kísérleteinek arra, hogy elkészítse F. W. Murnau klasszikusának remake-jét, hiszen már 2015 óta várható volt a párszor meghiúsulni látszó projekt. A 100. évfordulót pedig sikerült két évvel lekésni, de ez tulajdonképpen senkit nem zavar: A boszorkány, A világítótorony és Az északi után a filmvilág megtanulta, hogy a New England-i rendező minden alkotása különleges eseményt jelent. Eddigi filmjei tanúskodtak a történelmi hitelesség és részletgazdagság terén mutatkozó érzékenységéről, illetve érdeklődéséről a folklór és a mitológiai világ fantasztikumba ágyazása iránt. Viszont talán kevésbé kerül reflektorfénybe, hogyan illeszkedik Eggers filmográfiájába ez a rendezés, mikor valaki ekkora mesterművet és egy olyan, közel érinthetetlen ikont próbál újraértelmezni, mint a ’20-as évek német expresszionizmusának motivált geometriai formákkal dolgozó csúcsműve. Ez a forgatókönyv sokkal többet jelent, mint jogdíj nélküli drakulázást, ezért is kerülnek most már a harmadik verzió középpontjába az élet-halál létkérdése mellé a vágyak tudatos és tudattalan megélésének veszélyei. Akár tagadja a néző, akár őszinte beismeréssel ül be a moziba, valójában mindenki vágya, hogy a legújabb feldolgozás felérjen Murnau és Herzog víziójához.