Málics Viktória Lapunk egykori szerzője, Déri Anna volt a Könyvklub 9700 beszélgetéssorozatának meghívottja. A szerző Kartempó című kötetét mutatták be 2025. október 18-án a szombathelyi Víztoronyban. A beszélgetést az ELTE TÓK kulturális mediáció mesterszakos hallgatója, Stankovits Borbála moderálta. Az esemény célja az volt, hogy közelebb hozza a kortárs költészetet a közönséghez, és bemutassa, milyen sokszínű a fiatal szerzők új nemzedéke. Mint kiderült, a Víztorony különleges hangulata és a víz motívuma szimbolikusan is illeszkedett a kötet világához.
A kezdetek: olvasás, mint menekülés és felfedezés
Déri Anna irodalmi érdeklődése már gyerekkorában megmutatkozott. Édesanyja ösztönzésére kezdett olvasni, első meghatározó élménye József Attila Altatója volt. Később a Harry Potter-kötetek világa hozta közelebb hozzá a történetmesélést, majd Grecsó Krisztián Csak egy tánc című novellája nyitotta meg előtte a kortárs magyar irodalom ajtaját – ezt magyartanára mutatta meg neki.
Az írás kamaszkorában vált menedékké számára: fantasy-történetekkel írta tele spirálfüzeteit, írásait pedig minden nap felolvasta az iskolában barátnőjének, Nórinak. Később a budapesti egyetemi közeg segítette abban, hogy az írás ne csupán terápia, hanem tudatos hivatás legyen számára.
Tanulmányok és irodalmi tevékenység
Déri Anna 2002-ben született Körmenden, középiskolai tanulmányait Szombathelyen, a Nagy Lajos Gimnáziumban végezte. Míg az alapképzést az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar politikatudományi képzésén folytatta, addig mesterszakos diplomáját az ELTE Társadalomtudományi Karának nemzetközi tanulmányok szakán szerezte.
Versei több irodalmi folyóiratban is megjelentek – például az Apokrif, az Irodalmi Szemle, a Pannon Tükör és a Litera közölte munkáit. Már tizenhat évesen figyelmet keltett Apám című novellájával, amellyel megnyerte a Weöres Sándor Színház pályázatát, s amelyből később színpadi darab is született.
Az egyetemi évek alatt kapcsolódott be az irodalmi életbe: a Kulter.hu portálnál kezdett dolgozni kulturális újságíróként, emellett több irodalmi műhely tagja, köztük a FISZ líraműhelyé.
A pályázat: indulási lehetőség kezdő költőknek
A Kartempó megszületését egy pályázat tette lehetővé, amit Anna a Kulter.hu oldalán vett észre, miközben dolgozott. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat 2024 tavaszán hirdette meg a pályakezdő költők számára kiírt pályázatát, amelynek célja az volt, hogy olyan szerzőknek biztosítson bemutatkozási lehetőséget, akiknek még nem jelent meg önálló verseskötetük.
A felhívásra százhatvanhat pályázat érkezett, ezek közül tizenhat alkotót választott ki a szakmai zsűri. A kiválasztott fiatal szerzők mindegyike lehetőséget kapott arra, hogy első kötetét megjelentesse egy egységes arculatú, kis terjedelmű chapbook-kiadványban. A chapbook-formátum 16–24 oldalas, füzetméretű kötetet jelent – hagyományosan a gyorsan terjeszthető, olcsó kiadásokat nevezték így.
A támogatás keretében minden alkotónak ötszáz példányban jelent meg a kötete, ebből négyszázat saját felhasználásra kaptak meg. A szakmai háttér biztosítására a programhoz mentorokat is rendeltek: Áfra János, Babiczky Tibor, Borda Réka, Fenyvesi Orsolya, Kemény Zsófia, Kiss Judit Ágnes, Simon Márton és Závada Péter segítették a szerzők munkáját.
A zsűri szerint a pályázat jelentősége abban rejlett, hogy nemcsak megjelenési lehetőséget, hanem szerkesztői és mentori támogatást is kínált, ezzel pedig minőségi indulást biztosított a fiatal alkotóknak. Déri Anna esetében ez a program tette lehetővé, hogy a Kartempó négy hónap alatt kéziratból nyomdakész kötetté váljon. Az alkotói folyamatot végig Borda Réka mentorálása és egyéb műhelymunkák kísérték.
A Kartempó születése és tematikája
A kötet négy ciklusra tagolódik, amik az apák szerepét, a vallás, a halál és az apa-gyermek kapcsolat kérdéseit járják körül. Déri Anna a bemutatón elmondta: a versek megírása nem jelentett valódi gyógyulást, de segített neki abban, hogy szembenézzen a problémáival.
A címadó vers, a Kartempó a lírai én küzdelmét jeleníti meg: kievezni abból az örökségből, amit az apa hagyott hátra. A víz motívuma – különösen a Balaton képe – összekapcsolja a szövegeket, és az apa figurájához is szervesen kapcsolódik: „ott volt a legboldogabb” – mondta a szerző.
„Merjünk beszélni, vetkőzzük le a szégyent”
A fiatal költő első kötete személyes traumából született, de túlmutat az önéletrajzon: a szégyen, az apaság és a megbocsátás kérdéseit vizsgálja generációs és társadalmi szinten is.
Déri Anna üzenete világos: „Merjünk beszélni, vetkőzzük le a szégyent, amit mások miatt érzünk.”
A kötet megjelenése óta a szerző húsz új verset írt a Kartempó témavilágában. Emellett drámaíróként is aktív, a 2021-ben alakult Fiatal Drámaírók Háza műhelymunkáin szokott részt venni. A Más vidékre című darabjáról 2024 decemberében lehetett először hallani, azóta pedig több magyar városban (Győr, Veszprém, Pécs, Szeged) és Tel-Avivban is bemutatták. A szerző új kéziratai iránt már két kiadó is érdeklődik.
Déri Anna pályája jól példázza, hogyan válik egy fiatal szerző a kortárs irodalom tudatos szereplőjévé. Az irodalom számára egyszerre önkifejezés, közösségi szerepvállalás és a hallgatás elleni fellépés. A Kartempó nem csupán első kötetként fontos, hanem generációs üzenetként is: a traumák örökségéből is ki lehet evezni – ha van elég bátorságunk kimondani őket.
Kiemelt kép: Déri Anna és Stankovits Borbála. Roznár Iván fotója.
