Anna Déri Idén szeptember 13. és október 13. között került megrendezésre a 24. ARC óriásplakát-kiállítás az újbudai Bikás parkban. Az alkotások a korábbi évekhez hasonlóan a társadalmunkat leginkább foglalkoztató aktualitásokat dolgozták fel gondolatébresztő vagy éppen humoros formában.
Szeptember 13-án nyitották meg a 24. ARC közérzeti kiállítást, amely 2000 óta évente visszatérő hagyománnyá vált. Egy hónapon keresztül volt látogatható a kiállítás, több tucat művész alkotását sorakoztatták fel a Bikás parkban a kreativitás szabadságának jegyében. A tárlat bárki számára könnyen elérhető, idén is éjjel-nappal látogatható és ingyenesen megtekinthető volt, így remek kulturális kikapcsolódási lehetőséget nyújtott az érdeklődők számára.
A kiállítás plakátjait minden évben a pályázati kiírásra beérkezett alkotások közül választja ki a szakmai zsűri. Az idei évben a tárlat tematikája a „Család?” kérdés köré szerveződött. „A család az kaotikus, alakváltó, meghatározhatatlan és megfoghatatlan közeg, ami egyszerre a legnagyobb boldogság és a legnagyobb teher” – állt az ARC idei pályázati felhívásában. A felkínált témán kívül az alkotói szabadság jegyében a pályázók más ötletekkel is előállhattak. Az óriásplakátok évről évre reagálnak a magyar társadalom égető kérdéseire és problémáira.
A korábbi kiállításokat jellemző erős közéleti vonalat idén felváltották a transzgenerációs traumák és családi problémák. Karácsony Gergely főpolgármester a megnyitón így fogalmazott: „Az idei tárlat darázsfészekbe nyúlt ezzel a témával, a család nagyon előtérben van most a közbeszédben. Lehetnek vitáink arról, hogyan írjuk le, mi a fogalma vagy a definíciója, de a család az ember legszervesebb része. Nagyon fontos, hogy beszéljünk a családról, és nagyon fontos, hogy ne egyféleképpen beszéljünk róla: gondoljuk át, mit jelent.”
Az ARC-nak komoly kihívással kell szembenéznie, hiszen újra és újra meg kell állnia a helyét a gyorsan terjedő hírek és mémek világában, hogy ne váljon unalmassá, ne ugyanaz ismétlődjön minden évben. A plakátok minden alkalommal meghökkentő, humoros vagy éppen megrázó módon reflektálnak társadalmunk egy-egy évére. Az idei pályázók is fontos, sokunkat közvetlenül érintő témákat dolgoztak fel plakátjaikon. Egyesek elgondolkodtatni akarták a közönséget, míg mások inkább a humor eszközével éltek.
A pályázatra beérkezett közel ezer pályamű közül egy húszfős szakmai zsűri választotta ki azt a kilencven alkotást, amelyeket érdemesnek talált a kiállításra. A legjobbnak ítélt plakátok díjazásban részesültek. Az első helyezett Rivasz Gergő lett, aki az idei bicskei kegyelmi botrányt dolgozta fel megrázó Haszonélvezeti jog című pályamunkáján. Új arisztokrata családok című alkotásával ért el második helyezést Varga László, aki a vármegyerendszer visszavezetésére reagált. Plakátján olyan középkori mintára készült címereket sorakoztatott fel, amelyek egy-egy kortárs, közismert családhoz vagy közéleti szereplőhöz kötődnek. Safranek Zita Családi örökség című munkájával a harmadik helyet érte el. A képregény műfajában megalkotott plakátjának kiindulópontja az volt, amiről nem beszélünk. A grafikus némi humorral kívánta oldani azt az alapvető társadalmi problémát, amelyet a traumák családon belüli szőnyeg alá seprése okoz.
Borz-díjat nyert Gézamalac Magyar pétermesék című alkotásával, őt sokan politikai mémgyártóként ismerhetik. Plakátja azokra a Magyarországon több hónapja zajló különös eseményekre reflektál, ahol Magyar Péter többször is mint igazmondó juhász jelenik meg. A Hammer Agency különdíját Szunyog Sára kapta, aki Nagyi utazik című pályamunkáján egyszerre dolgozta fel a különböző generációk közötti távolságot és a családi összetartozás erejét a nagyi baracklekvárján keresztül. Újbuda különdíját Vermes Zita nyerte el. A pályázó Kutyás park címmel olyan plakátot alkotott, amelyen a Bikás park híres Monda szobrának bikáit kutyákra cserélte. A Budapest különdíjat pedig Venczel Zoltán vehette át Megváltoztak a dolgok című pályamunkájáért.
Képek: media1.hu
