Március 10-én a K30 Art Caféban az ELTE PPK kari lapja, a PersPeKtíva és az ELTE Online közös eseményének keretében a zine-ek világába nyerhettünk betekintést. Ezek a kiadványok kis példányszámban megjelenő, szubkultúrákat is felkaroló újságok, illetve magazinok, melyek mögött kreatív, elhivatott szerzők és grafikusok állnak, akik készek felületet biztosítani feltörekvő alkotótársaiknak is. Az est során megismerhettük a műfaj néhány magyarországi képviselőjét: a Zabella Zine megálmodóival, Kisvarga Anikával és Domján Julcsival; a Fordulat társadalomelméleti folyóirat egyik szerkesztőjével, Nagy Kristóffal; valamint az ISBN books+gallery vezetőjével, Istvánkó Beával a PersPeKtíva főszerkesztője, Gál Panni beszélgetett.
Este 6 körül érkeztünk meg a K30-ba, ahol a PersPeKtíva csapata már lelkesen várta a vendégeket. Gál Panni biztatására foglaltunk magunknak helyet, majd egy-egy fröccs társaságában még váltottunk néhány szót a jelenlévőkkel, fél 7-kor pedig kezdetét is vette a kerekasztal-beszélgetés, amely során többek között olyan kérdések kerültek elő, mint hogy lehet-e egy folyóirat zine, vagy hogy miként szolgálja ez a műfaj a közösségépítést.
Elsőként a Zabella-lányok meséltek a tevékenységeikről. Anika és Julcsi eredetileg saját ötleteiknek és írásaiknak szerettek volna platformot teremteni: ebből az igényből született meg a Zabella Zine, melynek elnevezését Izabella utcai közös albérletük ihlette. A projekt célja kezdettől fogva az volt, hogy felületet adjanak a hozzájuk hasonló, szárnyaikat bontogató íróknak, költőknek, illetve illusztrátoroknak. Lapszámaik mára már online és nyomtatott formában is megtalálhatók – többek között az ISBN könyvesboltban. Istvánkó Bea művészettörténészként, valamint kurátorként dolgozott, amikor kapcsolatba került a fanzine-ekkel. A fanatic és a magazine szavak összetételéből keletkezett elnevezés akkoriban egy olyan szubkulturális műfajra utalt, amely olcsó fénymásolási technikákat alkalmazott, és elsősorban az alternatív zene vagy éppen a tudományos-fantasztikus irodalom médiumaként funkcionált. Bár az internet térhódításával sokan kezdték inkább a blog-formátumot választani, zine-ek továbbra is léteznek, sőt, a vizuális technikák előtérbe kerülésével az egyik legkreatívabb és legszabadabb alkotási móddá váltak.
Bea a Labor Galéria és a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársaként sok fiatal tehetséggel ápolt kapcsolatot; nekik is köszönhető, hogy 2017 decemberében megnyithatta saját galériáját és szakkönyvesboltját, ahol a kortárs művészeti kiadványok, katalógusok, artist- és photobookok mellett magyar és külföldi zine-ek tömkelege is várja a vásárlókat. Az ISBN könyv+galéria jelenleg csaknem 500 partnerrel dolgozik együtt, köztük körülbelül 50-60 zine-essel – például a Zabella-lányokkal.
![](http://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2023/03/Osszkep-1024x683.jpg)
A továbbiakban Panni a folyóiratok és zine-ek hasonlóságairól és különbségeiről kérdezte Nagy Kristófot, aki az ELTE PPK tanársegédjeként már a hallgatók körében is ellenőrizheti a Fordulat szövegeinek fogyaszthatóságát. Szerinte az egyetemi csoportok mindig jó „tesztkörként” funkcionálnak, éppen ezért sosem szerkesztői tudattal ajánlja a lapot – valóban az érdekli, hogy hogyan reagálnak a befogadók ezekre az alapvetően tudományos igényű írásokra. Az egyes számokhoz olvasóköröket is szerveznek, melyek célja a közös tanulás, az izgalmas beszélgetések elindítása. A folyóirat és zine kapcsolatáról Kristóf elmondta, hogy bár eleinte ők is kisebb példányszámban gondolkodtak, ma már igyekeznek terjeszkedni, hálózatot építeni.
Ennek apropóján Panni arra volt kíváncsi, hogy – az alacsony darabszámból és elérésből kiindulva – vajon a Nyugatot nevezhetnénk-e ma zine-nek. Bea kihangsúlyozta, hogy a zine-ek esetében a limitáltság egyfajta személyességet is jelent. Míg a Nyugathoz hasonló folyóiratok és periodikák mögött egy több tagból álló, professzionális szerkesztői kollektíva áll, a zine-alkotáshoz hozzátartozik az is, hogy a készítők gyakran interakcióba lépnek a vevőikkel, illetve ők maguk is fogyasztói ennek az unikális műfajnak: vásárokra járnak, ismerkednek, beszélgetnek. Szintén a zine sajátossága a szabadság, itt ugyanis nincsenek formai követelmények, és nincsenek tabuk sem, így azok a témák is felületet kaphatnak, amik a mainstream médiából kiszorulnak.
![](http://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2023/03/Julcsi-693x1024.jpg)
![](http://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2023/03/Anna-683x1024.jpg)
![](http://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2023/03/Kristof-683x1024.jpg)
Ami a terjeszkedést illeti, Bea elmondta, hogy Nyugat-Európában vannak úgynevezett disztribútorok, akik független kiadók kínálatából válogatva segítik az árusítást, a magyarországi intézményrendszerből viszont ez a lépcsőfok egyelőre hiányzik. A Zabella-lányok szerint ez nem feltétlenül hátrány, hiszen a zine-alkotás olyan „szerelemprojekt”, amely alulról szerveződik, és organikusan fejlődik. Anika kihangsúlyozta, hogy ők sosem ültek le üzleti tervet gyártani, és sosem volt céljuk a széles körű eladás: élvezik, hogy olyan helyeken lehetnek jelen, amelyeket valóban értékesnek tartanak. Ilyen például az Ukmukfukk Zinefeszt és az ehhez hasonló események, workshopok.
A beszélgetés végéhez közeledve Panni természetesen a gyakorlati részletekre is kíváncsi volt, így arról is hallhattunk, hogy hogyan áll össze egy alkotói csapat, és milyen kihívásokkal kell együtt szembenézniük. Anika és Julcsi elmondták, hogy mivel a Zabellával a szabadidejükben foglalkoznak, előfordul, hogy csúsznak a határidőkkel, de ezeket a helyzeteket mindig rugalmasan kezelik, hiszen semmiféle nyomás nem nehezedik rájuk. Eddig 10 lapszámuk jelent meg, mindegyik más-más illusztrátor közreműködésével, a legfőbb cél ugyanis továbbra is az, hogy minél több feltörekvő tehetségnek lehetőséget nyújthassanak a kibontakozásra. Éppen ezért általában az Instragram felületén (@zabella_zine) is keresik a jelentkezőket az újabb zine összeállításához. Kristóf ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ugyan a Fordulatnál már kialakult egy törzsgárda, ők is mindig örülnek az új szerzőknek. Tematikus lapszámaikban sokakat érintő kérdéseket járnak körül, több tudományterület nézőpontjából megközelítve ezeket.
![](http://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2023/03/Bea-1024x682.jpg)
Az értékesítés folyamatát illetően Bea kiemelte, hogy mivel Magyarországon a könyvesboltok jellemzően nem foglalkoznak fanzine-ekkel, éreznie kell ennek a felelősségét, és figyelnie kell arra, hogy ne csupán a saját ízlésének megfelelő kiadványokat válogasson össze, hanem szélesebb merítést nyújtson, kihasználva annak előnyeit, hogy ő függetlenül működhet: nem köti semmiféle szabályozás. A külföldi lapok esetében pedig nyilvánvalóan az üzleti oldal is előtérbe kerül, hiszen ezeket nem bizományba kapja – neki is meg kell vásárolnia az eladásra szánt példányokat.
Zárásként Panni arra kérte a jelenlévőket, hogy említsenek néhány hazai vagy nemzetközi megjelenési felületet, eseményt, ahol találkozhatunk a zine műfajával. A már említett Ukmukfukk Fesztiválon kívül kiemelték még többek között a Londonban, illetve Párizsban megrendezésre kerülő Offprint elnevezésű rendezvényt, ahol főként fanzine-eket és művészkönyveket láthatnak az érdeklődők. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a zine-alkotás köré szerveződő programok a közösségépítésről is szólnak, és ez most sem volt másképp: az estét kötetlen beszélgetéssel folytattuk, közben pedig természetesen a kiadványok megvásárlására is volt lehetőség.
![](http://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2023/03/Anika-1-1024x683.jpg)
![](http://elteonlinenew.elte.hu/wp-content/uploads/2023/03/Panni-1024x683.jpg)
Fotók: Kóródi Petra