Török Sára Az Advent, a Mikulás, a karácsony és a hóesés adta lehetőségek kihasználása a tél kötelező velejárói. A legtöbb magyar ember feldíszíti a lakását és gyertyákat gyújt vasárnap, a gyerekek kipucolják a csizmájukat, a családok körülállják a gömbökkel felékesített karácsonyfát, és ha fehérbe öltözik a táj, rengetegen vívják meg hóháborúikat, vagy alkotnak művészi szobrokat az utak mellett. De a szokások mögötti történeteket, a hagyományok eredetét kevesen ismerik. Honnan ered a karácsony? Kicsoda a Mikulás? Hogyan került az adventi kalendárium a kultúránkba? És miért épít mindenki hóembert, amint fehérbe borul a táj? Ezekre a kérdésekre adunk választ ebben a cikkünkben.
A karácsony az egyik legrégebbi ünnep az emberiség történelmében. De honnan indult ki a hagyománya, és miként jutott el a mai formájáig? Eredetileg a téli napforduló köré szerveződő események zajlottak december 21-22-én, amikor az év leghosszabb éjszakája van. Ez a nyári napfordulóval együttesen adta meg az időszámítás keretét. Ilyenkor a fényt ünnepelték, nyáron a sötétség eljövetele ellen gyújtott tüzekkel, télen pedig az élet megújulásába vetett hitet szimbolizáló máglyákkal.
A fény eljövetelét a Római Birodalomban a Mithrász-kultuszhoz kapcsolták, azaz a Napistenhez. Emellett a zsidó vallásban a Hanuka, ami szintén a fény ünnepe, Kislev hónap 24. napjának estéjétől Tevet 2. estéjéig tart, ami a holdcikluson alapuló naptáruk miatti ingadozásokat is figyelembe véve általában a téli napfordulóhoz nagyon közel esik. Az erősödő keresztény vallásban pedig úgy tartották, hogy Krisztus győzedelmeskedett a sötétség felett, így az ő alakja kapcsolódott hozzá szorosan az ünnephez.
A nagy vallásalapítók, próféták születésnapja, valamint gyakran a halála is, egybeesik valamilyen természeti fordulóponttal. Ha pedig a pontos dátum nem ismert, ahogy Jézus esetében sem, akkor vallási szempontok és fennmaradt tények alapján határozzák meg. Így Krisztus születését a 325-ös első nikaiai zsinat december 25-ére helyezte. Ez közel van a téli napfordulóhoz, illetve a Mithrász-kultuszban a „legyőzhetetlen Nap” születését is ezen a napon ünnepelték.
Mithrász – forrás: wikipedia.org
A Mikulás eltérő neveken, eltérő szokásokkal övezve van jelen más-más országok hagyományaiban. Nálunk Mikulásnak, Télapónak hívják, angol nyelvterületeken a Santa Claus az elterjedt forma. Magyarországon december 6-án jön a gyerekekhez, míg Angliában vagy az USA államaiban Karácsonykor viszi az ajándékokat.
A keresztény hagyományba a Mikulás is pogány szokásokból került át. Konkrétabban az északi, skandináv népek, illetve a vikingek irányából, akik a téli napforduló idején megajándékozták egymást, és Odin nevű istenük ajándékokkal teli szekéren száguldozott az éjszakában. Az átvétel indokaként a gyerekek védőszentjét, Szent Miklóst kapcsolta az ajándékozáshoz a kereszténység, aki 343. december 6-án hunyt el. A Mikulás elnevezés a Miklós név cseh változata (Mikuláš), a Télapó pedig sok elmélet szerint az 1950-es évek kommunista vallásellenességének eredménye. Azonban ez nem igaz, már az 1850-es évektől jelen van a tél apó, télapó fogalom az irodalomban, mely fokozatosan nyerte el mai, továbbra sem végleges jelentését.
Szent Miklós legendája egy 13. századi latin gyűjteményben, a Legenda aurea-ban maradt fenn. Eszerint Miklós püspök egy szegény családon segített, ahol az apa nem tudta férjhez adni a lányait, mert nem volt hozományuk. Miklós ekkor két egymást követő éjjelen arannyal teli erszényt tett az ablakukba, harmadik nap azonban zárva voltak a zsaluk, így a tetőre mászva a kéményen át dobta be az ajándékát. Az egyik lány éppen a harisnyáját akasztotta fel száradni, és abba pottyant bele a zsákocska – innen ered a kihelyezett zokni, később csizma hagyománya.
Szent Miklós – forrás: magyarkurir.hu
Az adventi kalendárium összefügg a karácsonyt megelőző várakozással, a négy hetes adventi időszakkal, amikor vasárnaponként gyertyát gyújtanak a keresztények. De honnan ered ez a gyerekeknek nagyon kedves hagyomány? Valójában a mai formátumot egy 20. században élt gyermektársuknak köszönhetik, illetve az ő édesanyjának, de kezdjük a történetet az elejéről.
A 19. században a német protestánsok krétával rajzoltak huszonnégy vonalat az ajtóra, hogy a gyerekek minden nap letörölhessenek egyet, és így könnyebben számoljanak vissza karácsonyig. Megjelentek az első képes kalendáriumok is. Egy 1851-es mesekönyvben leírja a szerző, hogy a szülők minden decemberi estén egy újabb képet ragasztottak a falra, amikből az utolsó karácsony előtt került fel. Thomas Mann A Budenbrook ház című családregényében leszakítós naptárról ír.
Azonban mindez nem volt elég egy Gerhard Lang nevű német kisfiúnak, így a történet alapján édesanyja zsebeket csinált egy dobozra, amelyek édességet rejtettek, és minden nap egyet nyithatott ki a gyermek. A fiú felnőve is emlékezett erre a kellemes várakozási időszakra, és müncheni nyomdájában 1908-ban legyártotta a ma is ismert kinyitható kalendáriumok első változatát, amit 1903 óta, fokozatosan kísérleteztek ki. Az első világháború után bővült a kínálat, a motívumkészlet, több méret, változat és árkategória is megjelent a piacon. És 1926-ban készült el az első olyan változat, amibe csokoládét raktak, de a mai napig változatos, hogy mit tartalmaznak a különféle naptárak.
Az első kalendárium Ernst Kepler illusztrációival – forrás: 24.hu
A legtöbb gyereknek (és felnőttnek) azonban a csokinál is nagyobb örömet okoz, ha végre leesik a hó, és kimehetnek ádáz háborúkat vívni, szánkózni vagy hóembert építeni. Ez utóbbi hagyományosan ismert formája három nagy gömb, ágkezek, szénszemek, répaorr, és opcionálisan egy régi fazék fejfedőnek. Azonban időnként valódi mesterművek is születnek, láthatunk az utak mellett elképesztően részletes szobrokat, élethű emberalakokat, hatalmas arcokat, állatokat. Ez már a hószobrászat iránya, azonban a „hagyományos” hóemberek között is vannak meghökkentő példányok. Egyes helyeken verseny alakul ki, hogy ki építi a legnagyobb művet, és így született az USA-beli Bethelben két rekord is: Angus 34,62 méter magas volt, majd ezt megdöntötte Olympia, aki 37,21 méteres magasságával a jelenlegi csúcstartó.
Olympia – forrás: shark1053.com
A legelső hóember még a középkorban készülhetett el, ugyanis egy 1380-as hóráskönyv illusztrációi között szerepel egy ilyen figura. Hogy ki és miért építette fel, az nem derült ki, de a téli hagyomány 1494-re már odáig jutott, hogy egy firenzei vezető kérésére maga Michelangelo is készített egy hószobrot. Mára pedig egy kedves szokássá vált, és a változatos formájú és méretű, egymásra rakott golyókból és ágakból, szénből álló figurák rögtön megjelennek a havas tájban, amint a fű eltűnik a fehér lepel alatt.
Források:
Karácsony: https://m.mult-kor.hu/20121224_karacsony_az_unnep_tortenete?fbrkMR=detect
Mikulás: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Mikul%C3%A1s
Adventi naptár: https://24.hu/elet-stilus/2021/12/18/adventi-naptarak-tortenete-karacsony-thomas-mann-gerhard-lang-nemetorszag/
Hóember: https://promotions.hu/orszagos/szines/2019/12/14/elso-hoember-ho-michalengelo
A kiemelt kép Porva mellett készült.
