Megjelenítve: 1 -10 / 28 eredményből

Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 8.: Görög–magyar nyelvrokonság?

Minden nyelvvel kapcsolatban nyelvrokonsági elméletek tömegei keringenek a világban, és ez alól a magyar sem kivétel. A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából sorozat eddigi részeiben ismertettük a nagyobb népszerűségnek „örvendő” áltudományos rokonítási elképzeléseket, most azonban egy kevésbé ismert, ám annál különösebb elmélet bemutatása – és cáfolása – következik.

Szemelvények a magyar nyelv kutatásából 6.: Török–magyar nyelvrokonság

Az alternatív nyelvrokonítási kísérletek közül kiemelkedő jelentőséget kapott a török–magyar nyelvrokonság elmélete. Vajon mi alapján állították fel ezt az elméletet, és miért támogatták annyian a finnugor rokonítással szemben? Mi alapján bizonyultak hibásnak Vámbéry rokonsági elméletei? A Szemelvények a magyar nyelv kutatásából legújabb részéből mindez kiderül.

Hóval, faggyal érkező hagyományaink

Az Advent, a Mikulás, a karácsony és a hóesés adta lehetőségek kihasználása a december kötelező velejárói. A legtöbb magyar ember feldíszíti a lakását és gyertyákat gyújt vasárnap, a gyerekek kipucolják a csizmájukat, a családok körülállják a gömbökkel felékesített karácsonyfát, és ha fehérbe öltözik a táj, rengetegen vívják meg hóháborúikat, vagy alkotnak művészi szobrokat az utak mellett. De a szokások mögötti történeteket, a hagyományok eredetét kevesen ismerik. Honnan ered a karácsony? Kicsoda a Mikulás? Hogyan került az adventi kalendárium a kultúránkba? És miért épít mindenki hóembert, amint fehérbe borul a táj? Ezekre a kérdésekre adunk választ ebben a cikkünkben.