Május 11. és 14. között zajlott az idei Budapest100 építészeti-kulturális fesztivál, a közösségek és a város ünnepe. A kezdeményezés fő célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a városlakókat, a szomszédokat. Mivel a főváros idén ünnepli 150. születésnapját, a szervezők a hétvégén egy múlttól a jövőig ívelő városi időutazásra invitálták az érdeklődőket.
Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésének 150. évfordulója alkalmából 150 éves házak nyitották meg kapuikat május 11. és 14. között: a Budapest100 csapata vezetett épületbejárásokat szervezett a látogatók számára a fővárosban. A város múltja iránt érdeklődők 50 épületbe nyerhettek bepillantást, ezek többsége lakóház, de olyan intézmények is szerepeltek köztük, mint az ELTE BTK, a Rumbach zsinagóga, a Szimpla Kert vagy a Fiumei úti sírkert Batthyány-mauzóleuma. A vezetett séták mellett a szervezők különböző workshopokkal, koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel és kiállításokkal is készültek.
Az első napon „jövőképalkotó” workshopokon is részt lehetett venni, amelyeken különböző korcsoportokban, több téma mentén tárták fel a városhasználat lehetőségeit, együtt gondolkodva azon, milyen lenne egy ideális Budapest. A Budapest100 csapata a hétvége előtt közösségi alkotópályázatot is hirdetett, amelyre budapesti képeket, hangokat és történeteket vártak. A workshopok eredményéből és a beérkezett pályamunkákból született műveket május 11-én 19 órakor mutatták be a Szimpla Kertben, ezzel ünnepelve a 150 éves fővárost. A szervezők az alkotásokat szeretnék a későbbiekben egy kiadványban is publikálni.
Május 12-én tizenöt vezetett, tematikus sétára invitálták mindazokat, akik kíváncsiak voltak rá, hogyan alakult Budapest a városegyesítés óta eltelt 150 évben az építészet felől szemlélve. A sétákat a Budapest100 önkéntesei, lelkes kutatók, lokálpatrióták, helytörténészek, építészek, a város rajongói tartották, többek között Sebestyén Ágnes Anna művészettörténész, N. Kósa Judit újságíró vagy Székely Márton építész. A túrák mindegyike egy-egy évtizedhez kapcsolódott, változatos útvonalakon keresztül mutatva be fővárosunk születését, épülését és a háborút követő újjáéledését egészen a jelenkori tendenciákig.
A hétvége programjában szerepet kapott az ELTE BTK campusa is. Nádai Zsófia régész és Stadler Nóra hallgató több kultúrtörténeti sétát tartottak a Trefort-kertben. Bartus Dávid régész, György Péter esztéta, Kádár Péter építész és Szemerey Samu építész pedig kerekasztal-beszélgetést folytatott a kert jelenéről és jövőjéről, Veress Dániel kultúrtörténész moderálásával. Egy másik beszélgetés a campus- és kollégiumépítészet témáját járta körül Csomay Zsófia, Szabó Levente és Szabó Tamás építészek, valamint Kőrösi Boglárka építészetteoretikus részvételével. Az ELTE PPK-n kiállítás nyílt Erzsébetvárosról egy építészeti-környezetpszichológiai témájú kurzus hallgatóinak munkáiból, továbbá épületsétákon keresztül bemutatásra és megfigyelésre kerültek a környezetpszichológiai kapcsolatok is.
Kulturális programokban sem volt hiány: számos érdekes kiállítást lehetett szemügyre venni a hétvége folyamán. A Bródy Sándor utcában A sokszínű, ezerarcú Józsefváros címmel lehetett megtekinteni a Józsefvárosi Újság fotókiállítását, a Horánszky utcában pedig a 150 kép a 150 éves Budapestről című kiállítás várta az érdeklődőket. A hétvégén Kele Juci képzőművész nyitott műterme is várta a közönséget festményekkel és installációkkal.
A nyitott házak hétvégéjén az épületekbe beköltözött a zene. Szombaton a Gönczy Pál utca 3. szám alatt hallgathatták az arra járók a Szabolcsi Bence Zeneiskola növendékeinek kamarakoncertjét, az Andrássy út 49-ben pedig Kasza Margit Emese, Marelle Kivinukk, Ananda Fukuda, Németh Ábel és Deli Eszter léptek fel egy csellóversennyel, amit vonósnégyes kísért. A József Nádor tér 9-ben az Írka-fÍRka zenekar, az Üllői út 20. udvarán pedig a NUBLAO zenélt, Geltz Péter színész pedig megzenésített verseket adott elő a Baross utcában.
Az irodalmi és színházi eseményeket kedvelők sem maradtak program nélkül. Május 13-án és 14-én a Baross utcában felolvasást tartottak Kisoroszi Elter Rozi verseiből, valamint Táncsics Eszter és Csorba Géza naplójából a Pesti Magyar Színház két színésze, Kosznovszky Márton és Péteri Lilla közreműködésével. Szombat délután Buborék – drámajáték Budapestről címen játékos foglalkozáson vehettek részt felnőttek a közös gondolkodás, az ismerkedés és az aktuális városi valóság keresése jegyében. A Gönczy Pál utca 3. szám alatt szombaton 10 órától a Fiatal Drámaírók Háza várta az érdeklődőket szerencsekerékkel, drámakirakóssal, irodalmi infóponttal és könyvsimogatóval, délután pedig színészeik előadásában három, korábban nagy sikerrel bemutatott rövid darabot láthatott a közönség. Íróik a lakók által mesélt legendákból és élményekből merítve hoztak létre színpadi jeleneteket, melyeket vasárnap délutáni munkabemutatójukon ismerhettek meg az érdeklődők.
Képek: Budapest100