Egy új korszak kezdete: részönkormányzattá válik a szombathelyi hallgatói képviselet az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata (ELTE HÖK) 2025. június 18-i Küldöttgyűlésén történelmi döntést hozott: a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) Helyi Képviseletét részönkormányzattá nyilvánította. A döntés értelmében a BDPK 2025 szeptemberétől az ELTE HÖK 11. részönkormányzataként működik tovább, ezzel lezárva egy többéves integrációs folyamatot, amely a szombathelyi kampusz 2017-es csatlakozásával kezdődött.

A döntés nemcsak szervezeti változást, hanem az ELTE HÖK Alapszabályának széleskörű módosítását is magával hozta, új távlatokat nyitva a szombathelyi hallgatók előtt az egyetemi érdekképviseletben.

Intézményes átalakulás és alapszabály-módosítás

A Küldöttgyűlés Domboróczky Balázs, az EHÖK elnökének előterjesztése és a TTK módosító javaslatai alapján elfogadta az Alapszabály módosítását, amely a BDPK részönkormányzattá válásának kereteit szabályozza. A javaslat fő célja, hogy a BDPK – a többi karhoz hasonlóan – teljes körű, szenátusi képviseleti joggal és részvételi lehetőséggel bírjon a HÖK különböző döntéshozó szerveiben.

Az Alapszabály-módosítás konkrét paragrafusok mentén részletezi az új működési elveket:

• 5. § (13) kimondja, hogy a kari részönkormányzatok elnökei megválasztásukkal egyidejűleg felhatalmazhatók szenátusi delegáltakká is. Ez a lépés a vezetői tisztségek és a Szenátusi képviselet harmonizálását szolgálja.
• 13. § (5) pontosítja a Szenátusba delegálható hallgatói képviselők rendjét. A kötelező karonkénti delegálás után a fennmaradó mandátumokról a Küldöttgyűlés dönthet. Mivel a hallgatói létszám maximuma a Szenátusban 11 fő, a szabályozás világossá teszi, hogy nem minden részönkormányzati elnök kerülhet automatikusan a Szenátusba, ha a részönkormányzatok száma meghaladja a rendelkezésre álló helyek számát.
• 21. § (5) módosítása értelmében az Önkormányzat elnöke és a részönkormányzatok elnökei csak a Küldöttgyűlés döntése alapján válnak szenátusi tagokká, nem automatikusan, ezzel is alkalmazkodva az egyetemi SZMSZ által előírt keretekhez.
• 26. § (7) szerint az EHÖK elnökének megválasztásával egyidejűleg történik a szenátusi delegálása is, ezáltal egységesül a vezetői és képviseleti rendszer.

Bizottsági képviseletek átalakulása

Az új alapszabályi rendelkezések kiterjednek az ELTE HÖK szakbizottságaira is:

• A Tanulmányi Bizottság (58. §) tagjainak körét kibővítették: a jövőben nemcsak a kari, hanem a központi részönkormányzatok – így a BDPK is – delegálhatnak egy-egy tagot, teljes szavazati joggal.
• A Szociális- és Ösztöndíjbizottság (59. §) működésébe is bekerül a BDPK, illetve a KolHÖK aktív részvételét is lehetővé teszi a módosítás. Ez elősegíti, hogy a pályázatokkal, támogatásokkal és szociális ügyekkel kapcsolatos döntésekben szélesebb hallgatói rétegek képviselete érvényesülhessen.
• A Tanárképzési Bizottság (66. §) tagságát szintén bővítették: a BTK, az IK, a PPK és a TTK mellett a BDPK, valamint a TÓK is delegálhat képviselőt. Ez fontos lépés annak érdekében, hogy minden tanárképzést végző egység közvetlenül részt vehessen a bizottság munkájában.
• A Szombathelyi Ügyekért Felelős Bizottság (67. §) jogkörei továbbra is fennmaradnak, azzal a különbséggel, hogy immár egyenrangúan, részönkormányzati struktúrába illesztve képviselhetik a szombathelyi hallgatók érdekeit.

Állásfoglalás és jövőbeni feladatok

A Küldöttgyűlés külön állásfoglalást is elfogadott a BDPK részönkormányzattá válásával kapcsolatban, melyben rögzítették, hogy a szervezeti átalakulás a hallgatói érdekképviselet megerősítését szolgálja. Ezzel összhangban az EHÖK elnöke felhatalmazást kapott az ELTE Szervezeti és Működési Rendjének (SZMSZ) módosítására irányuló tárgyalások lefolytatására. Emellett az Elnökség feladata az alapszabályi módosítások szövegszerű kidolgozása 2025. július 31-ig.

Történelmi jelentőségű esemény

A döntés kapcsán a Küldöttgyűlésen elhangzott felszólalásokban jelenlegi és korábbi tisztségviselők – köztük Lenkai Nóra, az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektori biztosa és a BDPK hivatalvezetője, Dr. Lenner Tibor, a BDPK igazgatója, Makrai Csaba, az ELTE BDPK helyi képviseletének koordinátora és Domboróczky Balázs EHÖK-elnök, – egyaránt méltatták az eddigi közös munkát és a szombathelyi hallgatók elkötelezettségét. Az eseményt ünnepélyes hangulatban, a díszküldöttgyűlést pezsgős koccintással zárva koronázták meg.

A BDPK részönkormányzattá válása nemcsak a szombathelyi hallgatók számára jelent nagy előrelépést, hanem az ELTE HÖK egész struktúrájára kihat. A változások révén bővül a demokratikus részvétel lehetősége, és biztosítottá válik, hogy minden hallgatói egység képviselete arányosan, szervezetten és jogszerűen valósuljon meg. A 2025. júniusi Küldöttgyűlés így mérföldkővé vált az egyetemi önkormányzatiság történetében.

Kiemelt kép forrása: ELTE EHÖK.