Püski Bianka Ki ne olvasott volna detektívekről, magánnyomozókról? Gondoljunk csak Sherlockra vagy Poirot-ra, csakhogy a legismertebb szereplőket említsem a műfajban. Korábban detektívként hivatkoztunk rájuk, korunk nyelvhasználatának megfelelője viszont kétségkívül a magánnyomozó lett. Szinte biztos vagyok benne, hogy sokatok vágyott arra, hogy magánnyomozó legyen vagy elgondolkodott azon, milyen jó lenne, ha néhány kérdésére a választ egy magánnyomozó fedné fel. És valószínűleg az is megfordult a fejedben, hogy mi van akkor, ha esetleg téged figyeltet valaki. Joga van ehhez? Milyen alapon? Pontosan mi az, amihez van joga? Ebben a cikkben a magánnyomozás jogi hátterét fogom körbejárni, különös tekintettel a személyiségi jogok vonatkozásaira, valamint egy napjainkban is működő, X-Rock Magánnyomozó Iroda névre hallgató iroda mindennapi ügyeiről is beszámolok, hogy ízelítőt kapjatok abból, mivel foglalkozik egy hús-vér privátnyomozó, aki nem az irodalom lapjain jelenik meg.
Ma Magyarországon bárki felkérhet magánnyomozót, azonban fontos tisztázni, hogy meddig terjed a magánnyomozók hatásköre, mi az, amivel még nem sértik meg a nyomozás alanyának a személyiségi és magánélethez való jogait. A magánnyomozóknak a képzés elvégzését validáló igazolvánnyal kell rendelkezniük, ami önmagában nem jogosítja fel őket privátnyomozói tevékenység végzésére, arról bejelentést is kell tenniük a rendőrség felé, ahol nyilvántartásba veszik őket. Azt már a cikk elején fontos leszögezni, hogy a magánnyomozással kapcsolatos hatályos normaszöveg (2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól) következetlen és egymásnak ellentmondó elemeket is tartalmaz, ami kételyeket vethet fel a megbízókban is, érdemes ezeket a kételyeket és a felmerülő tévhiteket eloszlatni a magánnyomozókkal kapcsolatban.
Elsőként fontos leszögezni, hogy a filmekben látott tollakba rejtett kamerák, már-már high-technek tűnő lehallgató eszközök használata a valóságban szigorúan tilos, csak néhány jogi kiskapu kijátszásával alkalmazhatók, például ha egy irodában az ott dolgozók kérésére a megbízott magándetektív elhelyez egy lehallgatásra alkalmas eszközt, s azzal leleplez egy bűncselekményt, felhasználható a rögzített hanganyag, azonban arról, hogy ez elfogadható-e bizonyítékként, minden esetben a bíróságnak kell döntenie, a magándetektívnek ilyenféle jogköre nincsen. Hiszen jogi értelemben nem is nevezhetjük nyomozásnak a tevékenységet, amit végez, mert a magánnyomozó személyében egy magánszemély jár el és nem egy hatóság, azaz polgári jogi megbízás révén kérheti fel a megbízó a magándetektívet, aki pedig pénzbeli juttatásért cserébe végzi el a megbízást. Fontos továbbá, hogy a magánnyomozás kizárólag a megbízó jogérvényesítése, jogos érdekeinek védelme, esetleg kötelezettségeinek teljesítése érdekében lehetséges, tehát szimpla féltékenység vagy negatív érdekek vezérelte indokok nem képezhetik a megbízás tárgyát. Akkor mégis mivel foglalkozik napjainkban egy detektív?
A klasszikus ügyek, amelyekhez magánnyomozót bérelnek fel, például eltűnt személyek felkutatása, eltűnésük körülményeinek feltárása, hűtlenség felfedése háztartási viszony esetén, általános környezettanulmány, konkurens cégek kontextusában szabálytalanságok lebuktatása, vállalatbiztonság kiszolgálása személyzeti háttérvizsgálattal, hírszerzés keretein belül értékelések, elemzések készítése. Sajnos napjainkban egyre inkább csökken a magándetektívek száma, aminek az sem kedvez, hogy OKJ-s képzésen lehetetett a magánnyomozáshoz szükséges bizonyítványt megszerezni, mely képzésformát lényegében megszüntették, átalakították. Továbbá a törvény, amely szabályozza a magándetektíveket, egy lapon említi a szakmát a vagyonőrökkel, pedig abban egyetérthetünk, hogy a két szakma élesen elválik egymástól, teljesen más keretrendszerben kellene őket értelmezni. Továbbá a rendvédelmi szervek gyakran nem működnek együtt a detektívekkel vagy pont bárminemű korrupcióra szorulnának a magándetektívek egy-egy ügy megoldásához.
A fent említett jogi aspektusok miatt pedig egyre inkább kiüresednek az eszköztáraik, pedig a társadalom számára is nagyon hasznosak a magándetektívek. Például a szerkesztőségünket felkereső X-Rock Magánnyomozó Iroda főprofiljába tartozik a sajnos egyre gyakoribb „unokázós csalók” leleplezése, ezzel az idősek károsítástól való védelme. De foglalkoznak például klasszikus követeléskezeléssel is, amellyel lehetővé teszik, hogy az egyes cégek kellemetlen tortúráktól mentesen behajthassák adósaiktól a nekik járó juttatásokat. „A közelmúltban nyomoztunk egy olyan ügyben, amikor az adós felvett nagy összegű kölcsönt cégként és magánszemélyként is, majd váratlan fordulatként nem fizetett. Feladatunk volt az életvitel, a vagyoni háttér felderítése, valamint a fizetési hajlandóság vizsgálata, amelyekben természetesen segítséget tudtunk nyújtani. Ügyfelünk kérésére ráadásul a felek közötti közvetítést is vállaltuk” – emelte ki az X-Rock Magánnyomozó Iroda ügyvezetője. Ezentúl védik a cégeket a versenytilalmi megállapodás megszegésétől, hiszen rengeteg kárt okozhat egy olyan volt dolgozó, aki a versenytilalmi megállapodást, esetleges bennfentes nyilatkozatot megsértve a konkurenciának átad olyan üzleti titkokat, amelyekre nem lett volna jogosult a szerződések alapján.
Ezentúl a magánnyomozók, így például az X-Rock Magánnyomozó Iroda is foglalkozik váláshoz kapcsolódó ügyekkel is, amelyek meglepő módon nem csak egy esetleges megcsalás leleplezésére irányulnak. „Egy magánnyomozó nemcsak kiderítheti a felek tényleges vagyoni helyzetét, de a nyomozás dokumentálásával a bíróság döntését is elő tudja segíteni” – mondta Doór Zalán magánnyomozó, az X-Rock Magánnyomozó Iroda ügyvezetője.
Bár a magánnyomozó a megbízási szerződés keretei között készíthet például képfelvételt, viszont, ha fel is kívánja használni, akkor nem feledkezhet el az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályairól, ugyanis ezek alapján a legtöbb esetben (ha törvény alapján nem lenne lehetséges a közzététel) szükség lenne az érintett beleegyezésére. Te el tudsz képzelni egy olyan helyzetet, hogy a magánnyomozó odamegy a megfigyelthez és engedélyt kér a jogsértő magatartás megörökítéséhez? Mivel a jogtudomány sem, így képkészítés esetén a megfigyelt alany személyhez fűződő joga felülírja a jogsértés bizonyításához fűződő érdekeket. A magánnyomozók repertoárjába tartozik az alanyok követése, különböző nyilvántartásokból adatok lekérése (ingatlan vagy cégnyilvántartások, polgárok személyi adatainak nyilvántartása, például lakcím nyilvántartás vagy különféle közúti nyilvántartások). Az alanyok követését a detektív mint természetes személy végzi, így az alanyt legálisan csak olyan helyeken követheti, figyelheti meg, ahol egyébként is tartózkodhat, nyilvános helyszínek, közösségi és közterületek, nem mehet be tehát mondjuk az alany magántulajdonát képző ingatlanba, nincs jogosítványa házkutatás végzésére. Az adatok begyűjtésének számít az említett nyilvántartások kikérésétől kezdve minden olyan adatgyűjtés, ami a szerződésben meghatározott cél teljesítése érdekében felmerülhet, tehát akár sajtószemle vagy potenciális információval rendelkező személyektől való érdeklődés. Fontos azonban, hogy személyes adatok tekintetében az adatvédelmi törvény deklarációi érvényesülnek, valamint a különféle hatósági nyilvántartások lekérése is beleütközhet a minősített adatokról szóló törvénybe, továbbá a megfigyelt alanynak is joga van ezen adatok lekérésének megtiltására.
Összességében tehát kijelenthető, hogy a magándetektív szakma nemcsak menő, hanem társadalmilag is hasznos, hiszen egyrészt a leterhelt, nyomozásra szakosodott hatóságokról leveheti a terheket, másrészt hozzájárulhatnak az egyének jogérvényesüléséhez, sőt olyan közérdekűnek számító leleplezésekkel is élhetnek, mint közpénzekkel való jogtalan gazdálkodás vagy kétes vagyonosodási ügyek. Sajnos a jogi szabályzás még kiforratlan, inkább nehezíti a magándetektívek munkáját, mint segíti, így a jogalkotóknak kétségkívül van dolguk azzal, hogy rendesen definiált, működőképes jogi keretet fektessenek le a szakma képviselői számára.
Kiemelt kép forrása: http://kepek.4ever.eu/emberek/ferfi-kalapban-179116
Felhasznált források:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500133.tv
https://arsboni.hu/magannyomozas-szemelyisegi-jogok-fuggvenyeben/
