Mága Zsanett Július 8-án a Halász Gedeon Eseményközpontban gyűltek össze a felsőoktatás szakemberei, képviselői és döntéshozói, hogy tapasztalataikkal és ismereteikkel alaposan górcső alá vegyék a hallgatói tapasztalatokat. A szakmai párbeszédbe olyan területek képviselői is bekapcsolódtak, mint a sport, a kultúra, a média, a mentálhigiéné vagy a közösségszervezés. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) által szervezett eseményen a résztvevők arra keresték a választ, mit tehetnek közösen azért, hogy a hallgatói élmény a lehető legjobb lehessen.
A helyszínválasztás nem véletlenül esett Kápolnásnyékre: az ELTE – mint az EFOTT egyik házigazdája – gondoskodott a jelenlévők motiválásáról, hiszen a konferencia végén a résztvevők közösen indulhattak a fesztivál helyszínére megünnepelni az EFOTT 50. születésnapját. A nap végi „közös indulás” egyfajta hidat képzett a szakmai program és a hallgatói közösségi élmények között, melyet az is bizonyított, hogy az EFOTT több mint húsz különböző egyetemi kitelepüléssel várta a fesztiválozókat. A fesztivál kezdete előtt bőven akadt ünnepelnivaló magán a konferencián is, hiszen a program mindjárt egy ünnepélyes pillanattal, az Év Oktatója Díjak átadásával vette kezdetét. A tét idén sem volt kicsi: az Emberi példakép, a Szakmai példakép és a Tanári példakép kategóriákban lehetett voksolni, illetve egy közönségdíj is megszavazásra került. A kategória nyerteseit az alábbi linken lehet megtekinteni.
A kávészünet után Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke köszöntötte újra a vendégeket, és ismertette a konferencia mottóját: „Hallgatónak lenni (újra) kiváltság.” Prezentációjában bemutatta a tökéletes hallgatói lét receptjének háromszögét, amelynek csúcsain az oktatás, a közösség és az életminőség foglal helyet, belül pedig azok az értékek, amiket a HÖOK ezek elérése érdekében nyújt. Ilyenek a mentorprogramok, amik elmondása szerint a HÖOK nagy büszkeségei, a kultkredit bevezetése, a hallgatói szolgáltatásfelmérések, Az egyetem ilyen roadshowk és az Országos Hallgatói Egészségtervező Program (OHEP). Ebből indult ki a nap első kerekasztal-beszélgetése is, a Hallgató a középpontban: a HÖOK szakmai szerepe és feladatai, amelynek résztvevői Eszterhai Marcell, Duráczky Bálint (a HÖOK szakmai divízióvezetője) és Taraczközi Anna (a DOSZ nemzetközi ügyekért felelős elnökségi tagja) voltak. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a hallgatói élményt más nézőpontból kell szemlélni – olyanból, ami nem ér véget a diploma átvételével, hanem egy nyitott, nemzetközi környezetben gondolkodik a hallgatók feladatairól és lehetőségeiről. Bálint ehhez fűzte hozzá a kulcsszót: a legfontosabb tényező az integráció. Ezután szó esett a munkaerőpiac torzításairól és a nehéz döntésekről, amelyek a hallgatókat érintik, amikor választás elé kerülnek a felsőoktatási tanulmányaik folytatása és a munkahelyük megtartása között.
A második panelben az adatoké volt a főszerep. Stéger Csilla (a PwC Hungary igazgatója) prezentációjában bemutatta a mesterséges intelligencia és a felsőoktatás közötti összefüggés pontos statisztikáit. Volt egy elgondolkodtató, kicsit önironikus pillanat is: az egyik dia arra hívta fel a figyelmet, mi történik, ha a folyamat mindkét végén az AI keze van. Az oktató mesterséges intelligenciával generál feladatot, a hallgató mesterséges intelligenciával válaszol rá, a végén pedig egy AI-ügynök értékeli ki az egészet. Stéger Csilla szerint ez a kör leginkább azt mutatja meg, miért nem elég az AI-t csak ráereszteni a meglévő rendszerre: az oktató szerepe egyre inkább a tanulást irányító mentorrá, facilitátorrá alakul, és ez a tananyagok tartalmi-módszertani újragondolását is megköveteli. A prezentáció után Abonyi János (a Pannon Egyetem rektora), Hajnerné Horváth Barbara (a HHB Consulting Kft. adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogásza) és Ritter Dávid (az ELTE informatikai igazgatója) mélyedt el abban a kérdéskörben, hogy forráshiányos-e a magyar felsőoktatás. Itt szóba került a GDPR, az adatvédelem, és az, hogyan lehetne a Neptun rendszerében rejlő adatokat okosan kutatni – például arra használni, hogy időben kiszűrjék, mely hallgatóknál nagyobb a lemorzsolódás kockázata.
Ebéd után jött a téma, amiről mindenképp beszélni kell, és véleményem szerint minél gyakrabban: a mentális egészség és wellbeing a felsőoktatásban. Perényi Andrea és Gács Boróka (Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület) először a nemzetközi keretet adtak prezentációjuknak: a WHO 2022-es adatai szerint világszerte nő a mentális zavarokkal küzdők aránya. A fiatal felnőttkort pedig egyre inkább krízisidőszakként kezeli a szakma, a Covid és a digitális túlterheltség hatásait pedig még mindig érezhetőnek tartják. Egy nemzetközi kutatás szerint a hallgatók közel 40%-a küzd depressziós tünetekkel – ez a szám pedig egy hazai, 2023-as felmérésben is nagyon hasonlóan festett: a megkérdezett magyar hallgatók közel 45%-a mutatott közepes vagy középsúlyos, 16,3%-a pedig súlyos depressziós tüneteket. Az egyik legfontosabb – és leginkább elgondolkodtató adat az volt, hogy a kitöltők 15%-ánál két héten belül többször is megjelentek önsértéssel vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok is.
Az ezt követő, Juhász Péter (a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség főtitkára), Nagy Róbert (a HÖOK egészségért felelős elnökségi tagja), Perényi Andrea és Gács Boróka részvételével zajló kerekasztal-beszélgetés elején egy különösen figyelemfelkeltő ábra is előkerült: egy 18 éves fiatal hátralévő, kb. 90 éves várható élettartamra vetített idejét bontották hónapokra, amelyből 334 hónap szabadidőből több mint a fele a digitális eszközök használatával telik. A beszélgetés arra futott ki, hogy ezt a szabadidőt hogyan lehetne tudatosabban, egészségesebben eltölteni: a résztvevők szerint ugyanis a hallgatók nagy része a közösségi médiát használja eszközként a stressz leküzdésére, miközben a sport és a valódi, személyes kapcsolatok sokkal hatékonyabban képesek ellensúlyozni azt. A téma konklúziója egyértelmű volt: célzott anyagi, lakhatási és tanulmányi támogatásra van szükség, esélyegyenlőségre és legfőképpen szemléletmódváltásra. „Nemcsak sportot, nemcsak tananyagot, hanem globális szemléletformálást is kell kínálnunk a hallgatóknak ahhoz, hogy tényleg jól érezzék magukat az egyetemi éveik alatt.” – fűzte hozzá a beszélgetés végéhez Nagy Róbert.
A napot a Discordtól a kampuszig: a közösségi élmény új formái című szekció zárta ahol Hadházi Renáta (az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanársegédje), vagy ahogy a hallgatói ismerik, „Reni tanárnő”, a TikTokon is aktív pedagógus zárta a prezentációk sorát. Elmondása szerint a TikTok számára soha nem csak egy platform volt, hanem egyszerre egy új tanterem, egy új kapcsolódási lehetőség és egy új konzultációs tér a diákjaival. Ez a gondolat pedig folytatódott azzal, amiről Murai László (az EEnjoy projektvezetője), Takács Benedek (a Magyar Cserkészszövetség országos vezetőtisztje) és Vincze Éva (a HÖOK Stipendium Hungaricum Mentorhálózat programvezetője) beszéltek: hogyan épül újra a közösség fogalma a digitális és az offline térben. Elhangzott, hogy minden működő közösségnek három alappillére van: a biztonság, az összetartozás és a hasonlóság érzése – és hogy ma már nem elég csak a hagyományos, fizikai térben gondolkodni, hiszen a hallgatók életét összekötik a különböző platformok. Ahogy Hadházi Renáta is kiemelte, a probléma a közös nyelv hiánya, de ezt könnyen lehet orvosolni azzal, ha a hallgatók igényeit is figyelembe vesszük és kreatív projekteket dolgozunk ki, ahol a digitális és a hagyományos oktatási formák is összehangolódhatnak.
Számomra inspiráló volt végignézni azt a sok erőfeszítést és munkát, amelyet a felsőoktatásban dolgozók hajtanak végre azért, hogy mindig a hallgatók kerüljenek a középpontba. Igenis fontos, hogy valaki értékes közösséget és hallgatói életet építsen, és ne csak Neptun-kódként létezzen az egyetemen. A négy fő panel négyféle témát – az érdekképviseletet, az adatalapú döntéshozatalt, a mentális egészséget és a közösségépítést – mutatott be, de mind ugyanoda futott ki: a hallgatói élmény fejlesztése csak úgy működik, ha az intézmények, a kutatók és maguk a hallgatók is közösen gondolkodnak és cselekednek egy igazán élménydús és hasznos egyetemi lét érdekében.
Kiemelt kép forrása: Mága Zsanett fotója.
