Megjelenítve: 21 -30 / 109 eredményből

Csak annyi vagy, amennyit el tudsz költeni! – Az ügynök halála (színházajánló)

A Centrál Színház 2024. február 24-én mutatta be Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence főszereplésével Az ügynök halálát. Arthur Miller azonos című klasszikusa 1949 óta szippantja magába olvasóit és nézőit, gondolkodtatja el őket a mindennapok mókuskerekéről, és mond újat és újat minden generációnak.

Petőfi Blinders: Most vagy soha! – Kritika

A Lóth Balázs (Pesti balhé) által rendezett, Szente Vajk és Rákay Philip kreatív produceri munkájával készülő Most vagy soha! a magyar filmtörténet legdrágább alkotásaként került a köztudatba, de nem csak a 6 milliárd ráköltött forint, hanem a történelmünk műfaji filmbe ágyazásának sikertelensége miatt is kirívó mű. “Ahogy történt és ahogy történhetett volna.” – A film ezzel a felirattal indul, az előzetes promóció alapján pedig egyáltalán nem újdonság, hogy a március 15-ei események bemutatása ismét zsánerfilmes keretek között történik. A vérmentes forradalom akciónarratívával való összekapcsolása okán felmerülhet a kérdés: mennyire kérhető számon az alkotáson a történelmi hitelesség, és mennyire szerencsés döntés annak módszeres elkerülése?

„Holnapra megforgatjuk az egész világot” – A NÉKOSZ öröksége a mai szakkollégiumi mozgalomban

A NÉKOSZ öröksége a modern szakkollégiumi mozgalomban címet viselő februári előadás keretein belül Opauszki Hanna (Társadalomelméleti Kollégium), illetve Varga János (Rajk Szakkollégium) foglalkozott a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) történetével. Emellett arról is beszéltek, hogy hogyan él tovább a szellemisége ennek a kiemelkedő pedagógiai kísérletnek. Az esemény az Auróra x szakkolik projekt keretében kerülhetett megrendezésre, melynek révén az Auróra Közösségi Tér és a szakkollégiumok elmélyíthetik együttműködésüket, s e csoportosulások teret kapnak arra, hogy bemutassák társadalmi felelősségvállalásuk útjait.

A disszertáció visszanyal

Mi történik, ha egy bölcsészhallgató hirtelen szembetalálkozik a témájával – nem tanulmánykötetek lapjain, hanem hús-vér valóságként? Ér bármi bármit is – akár a világ összes könyvét tartalmazó könyvtár –, ha az örökkévalóság távlata nehezedik rá? És hosszútávon még maga az Ördög is megszerethető? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Prudencia Hart különös kivetkezése (eredeti címén: The Strange Undoing of Prudencia Hart), mely Závada Péter nagyszerű fordításában ezúttal magyarul is élvezhetővé vált a Stúdió K színpadán.

Együtt. Magányosan. Jobban.

Soha jobban. Szól gyakran a szófordulat a Hogy vagy? kérdésre, amit az ember beszélgetőpartnere általában nem hisz el. De valójában mit is jelent jól lenni és mihez képest lehetünk jól? Ezek körül a kérdések körül foroghattak Komáromy Bese gondolatai, amikor a FreeSZFE Egyesület égisze alatt megírta és megrendezte a Soha jobban című előadást.

Tökéletlen tökélyre törekvés: Szegény párák – kritika

A társadalom aktuális kérdései csakugyan foglalkoztatják Lanthimost, és a Szegény párák esetében is egy klasszikus irodalmi alap – egy Frankenstein-ihletésű Alastair Gray-regény – groteszk, mágikus átdolgozása az alaphelyzet. Ebből kezdi kibontani a testünkkel való kapcsolatunk tematikáját, konkrétabban pedig egy XX. századi feminista mozgalom életútjával párhuzamba állítható, szellemesen vicces Barbie-történetet, annak abszurditásával és egy erőteljes művészi elképzeléshez méltó tartalmassággal. Emiatt is nehéz megfejteni: kinek készült, és mit közöl a Szegény párák?

Lapát, lenyak, de meg nem úsz – Interjú Felszegi Dalmával és Barsi Anna Lizával, a Six musical két zenészével

„A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul” – Victor Hugo idézete jól megvilágítja a musicalek lényegét. Énekeljük meg akár bánatosak vagyunk, akár vidámak. Dalban mondjuk el érzéseinket. A tenori vagy koloratúri magasságokat éneklő művészeken túl azonban ott van a zenekar is, melynek tagjai előadásról-előadásra hősiesen kísérik őket. A Six musical egyik előadás vezetőjével, Felszegi Dalmával és Barsi Anna Lizával, a darab egyik gitárosával beszélgettünk.

Gyilkos nyulak a középkorban

Bosszúszomjasak, kegyetlenek és vérengzők… igen, a középkori nyulakról van szó. Különböző középkori kéziratok és kódexek oldalszegélyein és illusztrációin gyakorta találkozhatunk olyan ábrázolásokkal, amelyeken ártatlanul tréfálkozó nyulakat láthatunk, mégis, valamely érthetetlen okból e szeretetreméltó lények képesek egyik lapról a másikra hidegvérű gyilkosokká változni. Ezek a sötét humorral átitatott képek a mai kor emberében megütközést kelthetnek, és épp ezért örvendenek nagy népszerűségnek a közösségi média felületein, vagy éppen olyan méltán híres filmek emelték be őket a köztudatba, mint a brit Monty Python társulat Gyalog galoppja. Ebben a kerekasztal lovagjai nem mással, mint Caerbannog gyilkos nyulával kénytelenek szembenézni, melynél „aljasabb, kegyetlenebb és rosszindulatúbb rágcsálót még nem hordott hátán a föld.”