„Egyenlő eséllyel a felsőoktatásba” – Hallgatói szervezetek az ELTE-n 2.

Interjúsorozatunkban igyekszünk minél átfogóbb képet mutatni az ELTE hallgatói szervezeteiről, megkönnyítve ezzel a közösségi tevékenység iránt érdeklődő hallgatók dolgát. Ezúttal az ELTE ÁJK-n működő Felvételi Előkészítő Bizottság két tagjával, Horváth Eszterrel és Varga Boglárkával beszélgettünk.

Meséljetek kicsit magatokról! Hogyan kerültetek az ELTE ÁJK-ra?

Bogi: Nekem ez a harmadik és egyben utolsó évem politikatudományok alapszakon. Ha jól emlékszem, kilencedik környékén dőlt el bennem, hogy politológiát szeretnék tanulni, és azt is egészen hamar elhatároztam, hogy az ELTE-n. Már akkoriban rengeteg hírt fogyasztottam, és érdekelt a mögöttes tartalom is. Nálam valahogy nem múlt el a “miért-korszak”: minden társadalmi-politikai jelenséget, problémát a lehető legmélyebben szeretnék megismerni, és úgy gondolom, hogy a politikatudományok szakon megkapom azt a képzettséget és elemzői látásmódot, ami ehhez szükséges.

Eszti: Én most vagyok negyedéves jogon. Nagyon hosszú ideig nem voltam biztos benne, hogy hol fogok majd továbbtanulni: csak tizenkettedik elején döntöttem el véglegesen, hogy ide szeretnék jönni. Leginkább az állt az elhatározásom hátterében, hogy szívesen foglalkozom emberekkel, szeretnék a lehető legtöbbet segíteni másokon, és úgy gondolom, hogy a jogászi hivatás egy jó lehetőség erre.

Milyen céllal jött létre a FEB?

Bogi: A szervezetet 1968-ban az akkori hallgatók azzal a céllal hozták létre, hogy végzős gimnazistáknak segítsenek az egyetemre való felvételijükben. Szerintem az akkori jelmondat – „egyenlő eséllyel a felsőoktatásba” – jól átadja a FEB szellemiségét, ami azóta is tovább él. Az elmúlt 54 év alatt nyilván sok minden változott, de alkalmazkodunk a megújuló követelményekhez, és a cél ugyanaz, mint régen volt, hogy magabiztos tudást nyújtsunk az érettségizőknek, kiemelten a hátrányos helyzetű diákoknak.

Eszti: Az alapítás óta valóban nagyon sokat változtak a körülmények. Ezzel együtt viszont az alapcél ugyanaz: segítsünk a végzős középiskolásoknak az egyetemi felvételiben. A legfontosabb tevékenységünk így maga az oktatás, de ezen kívül például minden évben előadásokat tartunk budapesti gimnáziumokban a felvételi eljárás rendszeréről, a pontszámításról stb., hogy a végzősök minél magabiztosabban kezdhessenek neki az egyetemi jelentkezés kihívásainak.

Mi motivált benneteket, amikor jelentkeztetek a szervezetbe?

Bogi: Az Orientációs Napokon találkoztam először a szervezettel, és egyből felcsillant a szemem. Mindig is az irodalom volt a kedvenc tantárgyam, de a gimnáziumi éveim alatt váltott ez át teljes rajongássá. Főleg verset elemezni szerettem, mert jó érzés volt azt érezni, hogy ki tudom bontani a költői képekbe csomagolt tartalmat, és felfedezhetem azokat a kérdéseket, amiket egy mű magában rejt. Az irodalom szabadságot ad, ezt viszont egy tantermi környezetben néha nehéz észrevenni, mert ott nagyon limitált, hogy mire van idő, és a tanároknak muszáj megfelelniük az előírt követelményeknek. A diák ezért azt érzékelheti, hogy “itt van a sokadik költő, akinek meg kell tanulnom az életrajzát, mert holnap dolgozatot írunk belőle”, ez pedig elveszi az egésznek a varázsát. Leginkább tehát az motivált, hogy ezt a szabadságérzetet becsempészve segíthessem a tanítványaimat abban, hogy minél jobban sikerüljön az érettségijük, kiegészítve azt a tudást, amit megszereznek a gimnáziumban.

Eszti: Végzősként én magam is a FEB tanítványa voltam, és már akkor éreztem, hogy ez egy olyan közösség, amihez nagyon szívesen tartoznék. Gimnáziumban is a töri volt az egyik kedvenc tárgyam, így önmagában örültem a lehetőségnek, hogy az egyetem mellett is foglalkozhatok vele. Nagyon fontosnak tartom egyébként a történelem oktatását, mert rengeteg olyan összefüggés rejlik benne, ami nélkül nehéz navigálni a mindennapi életben. Én az érettségire való felkészítés mellett próbálok erre is koncentrálni és átadni az anyag jelentőségét az egyetemi felvételin túlmenően is.

Hogy néz ki a szervezet felépítése? Mesélnétek a frakciókról?

Bogi: A szervezet két frakcióra bomlik: egy történelem és egy magyar frakcióra. A frakció munkáját a frakcióvezető fogja össze, ő koordinálja a szakmai működést a frakción belül. A magyar frakciót jelenleg én vezetem. Általában ez a kisebb létszámú, talán abból az okból, hogy az ÁJK-n több az olyan hallgató, aki történelemből érettségizett emelt szinten. Jelenleg négyen vagyunk a frakciónkban, ráadásul csak lányok, úgyhogy idén nőuralom van. Már nyáron elkezdtünk készülni az új tanévre, új törzsanyagokat dolgoztunk ki, illetve összeszedtünk és elkészítettünk minden fontos segédanyagot, amit majd felhasználhatunk a tanfolyam alatt. Év elején mindig leosztjuk, hogy ki melyik nap szeretne tanítani, külön a szombatokat, mert azokat váltásban tartjuk. Decemberben, amikor kijönnek az emelt érettségi tételek, frakciónként összeülünk, és megbeszéljük, hogy ki melyiket dolgozza ki, majd ezeket ki is adjuk az úgynevezett „nagykönyvben”.

Eszti: Jelenleg én a történelem frakció szakmai tevékenységét koordinálom. Az idei év fő célja az új kerettantervre, illetve az új érettségi követelményrendszerre való felkészülés, már nyár közepe óta dolgozzuk ki a megfelelő anyagokat. A tanításon kívül az első félév nagy kihívása a már említett „nagykönyv” elkészítése. A FEB szakmai oldala mellett egyébként természetesen van a szervezeti oldalunk is, ide tartozik például az elnök vezetői munkája és az oktatási elnökhelyettes tanítványszerző, tanfolyamszervező tevékenysége.

Magyar frakció

Mit kell tudni a szervezet szakmai és közösségi oldaláról?

Bogi: A szakmai pillér középpontja a tanítás. Minden aktív FEB-es oktat heti egyszer három órában, de az egész szakmai munkánk messze nem merül ki heti 180 percben, hiszen már csak azt is megelőzi az órára való felkészülés. Ezen kívül vannak további feladataink, amit el kell látnunk, például az események szervezése, a tételek kidolgozása stb. Rengeteg mindent teszünk bele, olykor magunkat is próbára téve; egy olyan intenzív képzés alatt például, mint amilyet a tavaszi táborban nyújtunk, elengedhetetlen az agilitás. A közösségi oldal szintén nagyon fontos, hiszen egy olyan csapatot alkotunk, amelynek a tagjai közeli viszonyban állnak egymással. A FEB egy sajátos hagyományokkal és rendkívüli összetartó erővel rendelkező diákszervezet, ahova az egykori tagok is mindig szívesen járnak vissza.

Eszti: A szakmai oldallal valóban együtt jár az órára való felkészülés ideje, de az órákon írt tesztek, esszék javítása, a tanítványaink órán kívüli kérdéseinek megválaszolása is. Ide sorolnám még a törzs-, illetve segédanyagaink kidolgozását és a sokféle programot is, amelyet a FEB színeiben szervezünk, így például felvételi tájékoztató előadásainkat is. Ez sokszínű, ugyanakkor gyakran fárasztó munkát jelent, ezért is olyan fontos a közösség: támogatjuk egymást, ahogy csak tudjuk, mind a FEB-bel kapcsolatos szakmai tevékenységekben, mind pedig egyszerűen emberi szinten.

Milyen képzéseket és programokat kínáltok az érettségizőknek?

Bogi: Háromféle tanfolyamtípust kínálunk. Az egész éves nappali tanfolyam októbertől április végéig tart, minden héten keddtől szombatig tartunk órákat történelemből és magyarból emelt szinten. Ez elég rugalmas, mert minden nap ugyanaz az anyag megy le általában, ezért ha valakinek esetleg közbejön valami, akkor a szokásos tanfolyami nap helyett az adott héten átmehet egy másik órára. A szombatok idén online formában kerülnek megrendezésre, így a vidékiek is könnyen be tudnak ezekre az órákra kapcsolódni. Indítunk féléves nappali tanfolyamot is, a harmadik tanfolyamtípus pedig a videótanfolyam, aminek keretében segédanyagokat, oktatóvideókat, valamint podcasteket küldünk a tanítványoknak. Január-február környékén szoktunk rendezni próbaérettségit, ahol írásban és szóban is kipróbálhatják magukat a diákok. Tavasszal tábort rendezünk, ami a FEB legintenzívebb és legátfogóbb oktatási formája. Itt lényegében hat nap alatt átvesszük a közép- és emelt szintű szóbeli tételeket, valamint az írásbelire is gyakorlunk. A tanítványok minden reggel tesztet írnak az előző nap anyagából, amit délután vissza is kapnak kijavítva. Sor kerül még magyar vagy történelem „nagyelőadásra” is, amin mindenki részt vesz, míg délután a szemináriumokon már kisebb csoportokban dolgozunk, esténként pedig konzultációs lehetőséget nyújtunk.

Hány tagja van jelenleg a szervezetnek? Milyen arányban vannak a különböző szakokról?

Bogi: Jelenleg 12 aktív tagunk van, 10 jogász és 2 politológus. Én örülnék neki, ha ez megváltozna jövőre. Egyrészt azért, mert jó lenne, ha minél több új tagot tudnánk beválasztani, másrészt a szívemen viselem, hogy ez a nagyszerű lehetőség eljusson a politológus hallgatókhoz is.

Milyen módszereket alkalmaztok a tanításkor?

Eszti: A két frakció sok szempontból máshogy tanít, hiszen a tárgyaink is eltérőek. Töriből leginkább a frontális oktatás jellemző, hiszen az emelt érettségin hatalmas tudásanyagot kérnek vissza. Ezzel együtt fontos, hogy érdekes, interaktív óráink is legyenek: kérdezünk, beszélgetünk, elmagyarázzuk a történelem összefüggéseit és a későbbi korokkal való összeköttetéseit. A tanfolyam során az írásbeli érettségi típusfeladait is gyakoroljuk, ezek közül a legfontosabb az esszéírás gyakorlása, így az első pár óránktól kezdve egészen a tanév végéig foglalkozunk ezzel a műfajjal.

Bogi: Magyaron alapvetően kerüljük a frontális oktatást, és azt szeretjük, ha aktív párbeszéd áll fenn. A tanfolyam alatt végigmegyünk a négy év anyagán, de közben már a gyakorlati feladattípusokat is beépítjük a tantervbe. Nagy hangsúlyt fektetünk az elemzés gyakorlására, átvesszük a tanítványokkal ennek az elméleti részét, majd a gyakorlatban is alkalmazzuk a tanultakat. Mielőtt elolvassuk az adott művet, mindig felteszünk egy kérdést, amin közben már lehet gondolkodni, és ami köré építjük az elemzést. Ez azért hasznos, mert általában az érettségi feladatleírásában is kiemelnek egy fő elemzési szempontot. Mivel a művekben nagyon sokszor olyan témákat boncolgatnak a szerzők, amik napjainkban is jelen vannak és végigkísérik az emberiség sorsát – például a szerelem, a család, a társadalmi egyenlőtlenségek –, így ilyenkor meg szoktunk kicsit állni, hogy beszélgessünk a mondanivalóról, és arról, hogy mit vihetünk tovább tanulságként.

Milyen visszajelzéseket kaptok az érettségizőktől?

Eszti: Pozitív visszajelzéseket kapunk, ami egy nagyon erős motiváló tényező a szervezet számára. Kiemelten a tanórák légkörét, családiasságát szokták kedvelni tanítványaink, hiszen ennek köszönhetően minden kérdésüket, problémájukat fel tudják vetni, ezzel is elősegítve az érettségire való felkészülést.

Bogi: Mindannyian nagyon örülünk a visszajelzéseknek, mert így tudjuk, hogy nem hiába csináljuk, amit csinálunk. Mivel alig vagyunk idősebbek a diákoknál, ezért nem félnek feltenni a bennük felmerülő kérdéseket a tananyaggal vagy éppen az egyetemi élettel kapcsolatban.

Hogyan alakította az egyetemi éveiteket a FEB-es tagság?

Bogi: Megtöltötte tartalommal. Az első évem az egyetemen szinte teljesen online volt, ezért nem is igazán éreztem a hangulatát. Bár csak online hospitáltam és „találkoztam” a FEB-esekkel, amikor visszajöttem, immáron FEB-esként, már nem éreztem magamat idegennek. Rengeteg ember jár a karra, és jó érzés, hogy van egy kis közösség, ahol „el tudok bújni”, és ahol támogatnak. Nekem a híres, pezsgő egyetemi életet, amiről korábban annyit hallottam, nagyrészt a FEB tölti ki, és ezt nem cserélném el semmire.

Eszti: Az egyetemi élményeim legmeghatározóbb eleme a FEB. Én 2020 nyarán kerültem be, és hatalmas segítség volt az online időszak alatt, hogy tartozhatok valahova, hogy van egy közösség, ami mindenben támogat és mellettem áll. A mindennapjaim szerves része a szervezet, más egyetemista és más ember lennék, ha nem lennék a FEB tagja.

Hogy néz ki egy hetetek a FEB tagjaként?

Eszti: Októberben kezdünk el tanítani, így onnantól kezdve a hét egy napját mindenképp ez határozza meg, illetve ott van még az órákra való készülés. Én idén kezdem a harmadik évem aktívan tanító FEB-esként, így az elmúlt években már kidolgoztam és összeraktam az óravázlataim, általában egy-két nappal az órák előtt szoktam elővenni és részletesen átnézni az anyagokat. Emellett minden hétfőn van gyűlésünk, ahol átbeszéljük a szervezet működésével, eseményeivel kapcsolatos legfontosabb teendőket. Havonta pár alkalommal szervezünk “beüléseket” is, ezek a hospitensprogram közösségi pillérének elengedhetetlen elemei: itt tudjuk jobban megismerni egymást.

Bogi: Én általában hétvégén szoktam összerakni a tanításra váró anyagot az órámra és hét közben már csak átolvasom. Aztán van az az egy fix nap, amikor tanítunk, ez az én esetemben idén a szerda lesz. Elég sokat vagyunk a FEB irodán is, néha csak órák között elütni az időt, de év elején szoktunk ügyelni is, mert ilyenkor szoktak jönni a tanítványok regisztrálni.

Történelem frakció

Hogyan zajlik a felvételi eljárásotok?

Eszti: A felvételi eljárásunk viszonylag hosszú, egy éves. Ennek az az oka, hogy a tanítás módszertanát időbe telik elsajátítani, szükség van a gyakorlásra, a fejlődési lehetőségre, amit csak egy hosszabb felvételi folyamat tud megadni. A felvételizőink, a hospitensek októberben kezdenek el tanítani velünk együtt, először rövid, 10-15 perces kiselőadásokkal, majd ahogy telik az év, egyre hosszabb és nehezebb anyagokat kapnak. Ők is egy-egy napot választanak a héten, és az aznap tanító FEB-es figyeli és értékeli őket. Ilyenkor igyekszünk tanácsokat adni, hogy minél hatékonyabban tudjanak fejlődni. A felvételi döntés májusban születik meg, eddigre már kialakul az, hogy ki tud a megfelelő szakmai színvonalon tanítani.

Milyen előnyökkel jár szerintetek a FEB? Miért szerettek a szervezet tagjai lenni?

Bogi: Mind szakmailag, mind közösségi szinten rengeteget tud adni, ha valaki tagja a szervezetnek. Egyrészt tanítva tanulunk: fejlesztjük a humán tudományos ismereteinket, ezáltal mélyebb tudásra teszünk szert egy olyan tárgyban, ami érdekel minket, és amit szeretünk. Másrészt a FEB hatalmas kapcsolati bázist ad, ami a hosszú évekre visszanyúló működését tekintve nem is meglepő. Mindemellett a szervezet egyfajta védőháló is, ami megtart és elkap. A FEB egy motiváló közösség, ahol otthon érzem magam, jól szórakozom, olyan munkát végezhetek, amivel segítek másoknak.

Eszti: Szerintem ez egy nagyon jó kikapcsolódási lehetőség is az egyetemi élet megpróbáltatásaiból. Emellett a heti tanítás fejleszti az előadói készségeket, ami az egyetem befejezése után is hasznos és fontos lehet. A FEB biztonságos közeget nyújt, ahol olyan dolgokkal foglalkozhatok, amivel egyébként a jogi egyetem mellett nem feltétlenül tudnék.

Kinek ajánlanátok a jelentkezést?

Bogi: A legkézenfekvőbb válasz, hogy annak, aki szereti a történelmet vagy a magyart, és érez magában egy kis pedagógiai hajlamot. Igazából bárkinek ajánlanám, aki szeretné kipróbálni magát egy ilyen helyzetben, illetve szeretné fejleszteni az előadói képességeit, ami valljuk be, elég jól jön már az egyetem alatt is – gondoljunk csak az órákon tartott kiselőadásokra vagy akár a szakdolgozat védésre. Szintén ajánlanám annak, aki szeretné megtapasztalni, hogy milyen csapatban dolgozni, közösen megvalósítani célokat, és hogy milyen az, amikor nem csak saját magáért, de másokért is felelős az ember. Végül, de nem utolsó sorban, annak, aki szeretne egy összetartó, családias közösség tagja lenni.

Van olyan célotok, amit szívesen megosztanátok?

Bogi: Annak ellenére, hogy az érettségit érintő változások csak 2024-től lépnek életbe, már most tudatosan készülünk arra, hogy az új követelményekhez igazodva szabjuk át kicsit a tanfolyamot. Idén még a megszokott rendben tanítunk, de közben már zajlanak a diskurzusok és háttérmunkálatok mindkét frakción belül. A törzsanyagok már az új NAT-hoz igazodva készülnek el, új segédanyagokat és gyakorlófeladatokat készítünk. Nagyon izgalmas folyamat ez, és különleges érzés belegondolni, hogy mi dolgozzuk ki azt a programot, amit aztán a következő frakciók követni fognak.

Eszti: Mindezek mellett célunk még az is, hogy minél több emberhez el tudjuk juttatni a tanfolyamunkat és minél több érettségizőnek tudjunk segíteni.

Képek: Glofák Szabolcs

Ajánlott cikkek