Csenge Lugosi Március 19-én tartották az ELTE Sikerek legújabb kerekasztal-beszélgetését „Reng a földünk” címmel. Az ELTE Alumni Központ rendezvényén ELTE Diplomás kutatók beszélgettek a klímaváltozásról, földrengésekről, vulkánkitörésekről. Az ingyenes programon online és személyesen is részt lehetett venni, illetve a végén kérdések feltevésére is volt alkalom.
A köszöntők után következő beszélgetésben Bartholy Judit meteorológus és klimatológus, Fábri György tudománykommunikátor, valamint Harangi Szabolcs geokémikus és vulkanológus vettek részt
Fábri György, kiemelve a program címét, elsőként arra kérdezett rá, hogy vajon kutatói szemszögből mennyire tekinthető a kék bolygó a „mi földünk”-nek.
Bartholy Judit erre így válaszolt: „A természet lenyűgöző, egy csoda.
Ha úgy érezzük, hogy mi kaptuk meg a Földet, akkor felelősek vagyunk érte. A
felmerülő problémák azt jelzik, hogy nem vagyunk jó gazdák.”
Harangi Szabolcs a Föld egyediségét hangsúlyozta, és ebből adódóan annak felbecsülhetetlen értékét. Úgy véli, a gondok egy része abból adódik, hogy bár magunkénak valljuk, még mindig nem ismerjük eléggé, csak próbáljuk formálni a magunk kedve szerint.
Fábri György György felvetette, hogy az ember csak évtizedekben, a saját életében átfoghatónak tűnő léptékben tud gondolkodni, holott ez a Föld történetében, a természeti folyamatokban szemvillanásnyi idő. Harangi Szabolcs helyeselt:
„Nem csak az létezik, amit mi megtapasztalunk, a jövőre is gondolnunk kell. A
vulkánkitöréseknél sokszor felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért élnek ott
emberek? Most például Izlandon van kitörés, ami az elmúlt 800 évben nem történt
meg. Addig békésen éltek az ottaniak. De egyszer csak megtörtént a katasztrófa.”
Bartholy hozzátette:
„A klimatológiában az időbeli változásoknál egyetlen fontos új elem van – az emberiség. Azzal, hogy ennyien vagyunk, és ilyen tevékenységeket folytatunk, beleavatkozunk a légkör természetes folyamataiba, ez már nem kérdés. Jelenleg azt kell megállapítani, hogy mennyire intenzív és milyen ütemű ez a beavatkozás, illetve hogy vissza tudjuk-e fogni magunkat. A következmények beláthatatlanok.”
Harangi azt is megjegyezte, hogy az ember képes akár földrengéseket is előidézni, vagy egy vulkánkitörés hatását is drasztikusabbá tenni a globális felmelegedés felgyorsításával. Elmagyarázta, hogy egy nagyobb vulkánkitörésnek, ami valamikor mindenképpen bekövetkezik, alapvetőek hűtő hatása van, mert a sztratoszférába kilőtt részecskék nem engedik keresztül a napsugarakat. Ám ha a Földön felmelegedés van, az alulról jövő infrasugarakat sem fogják átereszteni. Ezáltal a bolygó felmelegszik, így a nagy földi légkörzés is megváltozik – ahogy a természetes folyamatok is. Ezeket pedig pontosan ismerni kell ahhoz, hogy felmérjük a lehetséges következményeket, és reagálni tudjunk rájuk.
Harangi Szabolcs véleménye szerint a tudományra soha nem volt akkora szükség, mint most, a 21. században. Elmesélte, hogy sokan megkérdezik tőle, biztonságosan utazhatnak-e idén Olaszországba. Ez nagy felelősség. Úgy gondolja, hogy a tudósoknak kell tisztába tenni a média által terjesztett híreket. A tényszerű tájékoztatás, a klímakommunikáció szerepe óriási. Ha az emberek ismerik a problémát, az általuk választott döntéshozókat megoldásra kényszeríthetik. Ha nincsenek tisztában ezzel, akkor csak erősítik a döntéshozók tétovázását.
Bartholy Judit kifejtette, hogy a globális felmelegedés gondolata már az 1800-as évek elején felmerült. Svante August Arrhenius svéd fizikus és kémikus már az üvegházhatás mechanizmusának alapjait is megfogalmazta az 1800-as évek végén. Tudta, hogy alapvetően ez a hatás hasznos, hiszen enélkül a 14 Celsius-fokos átlaghőmérséklet 33 fokkal hidegebb (azaz mínusz 19 Celsius-fok) lenne a Földön. Azonban úgy becsülte, hogy az emberi tevékenységek miatt a légkörbe kerülő gázok olyan melegedést idéznek elő, ami valójában 6 fokkal emelheti az átlaghőmérsékletet.
A mai modern számítógépes becslések is erre az eredményre jutnak, ám nem akartunk ezzel szembesülni, a világ tele volt gazdasági ellentétekkel. A Párizsi Megállapodás csak 2015-ben jött létre: ekkor az országok részletes tervet dolgoztak ki az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, de ennek a megvalósulása ismét egy másik kérdés.
Fábri ezen a ponton megkérdezte: noha a katasztrófafilmek pontatlanok, de felhívják-e a figyelmet a problémákra?
A kutatók szerint például a Holnapután, és a Ne nézz fel! című filmek racionális helyzeteket vetnek fel, és ezáltal kikapcsolódás közben elgondolkodtatnak.
Kép: https://www.tvinsider.com
Fábri ezután arról érdeklődött, mennyire elégedettek az ELTE-s hallgatók hozzáállásával. A professzorok erre azt mondták, hogy meglátásuk szerint a hallgatók érdeklődők, nyitottak, ezzel inspirálják őket szeretett munkájuk folytatására, ők pedig motiváltak arra, hogy tényszerűen gondolkodó embereket és elkötelezett jövendőbeli kutatókat neveljenek ki. Megjegyezték, hogy az ő szemléletüket is ELTE-s professzorok formálták, amikor fiatalok voltak.
