Updated on Tudomány

Amiket elvesztettünk az evolúció során – II. rész: izomzat

Az emberi evolúció során számos tulajdonságunk átalakult, elsősorban a folyamatosan változó környezeti viszonyok miatt, melyekhez alkalmazkodnunk kellett. Minden egyed fejlődésének célja a minél tovább tartó fennmaradás, így az ember elődei is csak az akkori viszonyokhoz képest voltak megfelelő felépítésűek. A bekövetkező változások többek között az erősebb izomzat elvesztésével jártak. Ez azonban tekinthető járulékos veszteségnek is, mivel így lehetőség adódott az agy fejlődésére. Ebben a cikkben az emberi izomzat evolúciós változásait vizsgáljuk.

De vajon miért következett be ez a szükségszerű változás?

Ha visszatekintünk az emberi evolúció múltjára, számos olyan ősünkkel találkozhatunk, melyek jelentősen erősebbnek bizonyultak volna nálunk. Erősebb fizikumukra azonban életmódjuk miatt szükségük is volt, mivel az első emberszabásúak többnyire a fákon éltek, így jól jöhetett a fára mászás képessége, ehhez pedig elengedhetetlen az erős felsőtesti izomzat. Őseink nagy részének ezzel együtt erősebb állkapocsizmokra is szüksége volt az akkoriban fő táplálékul szolgáló nyers hús fogyasztásához. A húshoz jutásnak természetesen a vadászat volt az elsődleges módja, ehhez pedig kifejlődött a palmaris longus nevű izom, amely az alkarban található. Ez az izom kulcsszerepet játszott a lándzsával történő vadászatban. Jelenleg is gyakran megfigyelhető az emberekben, ám mára semmilyen funkcionális jelentősége nincs, tulajdonképpen feleslegessé vált. Te is könnyen tesztelheted ezen izom meglétét a kezed ökölbe szorításával. Ha rendelkezel a palmaris longus izommal, meg fog jelenni egy kidomborodó izom az alkarod és a csuklód találkozásában.

Az izomzat fenntartása viszont rengeteg energiát igényel, így az evolúció során inkább az agyunk fejlődése került előtérbe. Agyunk az egyik legenergiaigényesebb szervünk, 20-25%-át használja fel testünk energiafogyasztásának. Így már talán nem is tűnik akkora veszteségnek, hogy fel kellett áldoznunk az erős izomzatot. A tapasztalat és a tudás bővülése egyre fejlettebb eszközhasználatot eredményezett, így őseink jócskán meg tudták növelni erejüket fizikai erőfölény nélkül is. Ebből adódóan a vadászatnál például a hatalmas erőt felváltották a fegyverek, amelyek még a nagyvadak elejtésére is alkalmasnak bizonyultak. Fontos azonban megemlíteni, hogy ez nem egyéni szinten érvényesült, mivel elődeink főként csapatban vadásztak. További változást jelentett az életformában a földművelés megjelenése, ami a fizikai igénybevétel további csökkenését eredményezte. A táplálék  megfőzése, feldolgozása után pedig már nem volt szükségszerű a nyers élelem fogyasztása, ami hamar a rágóizmok visszafejlődéséhez vezetett.

Felmerülhet a kérdés, hogy miben hasonlít vagy éppen különbözik izmaink felépítése a ma élő legközelebbi „rokonainkéhoz”, a majmokéhoz. A csimpánzok izomereje az emberének akár kétszerese is lehet, ami elsősorban izomrostjaik eltérő szerkezetéből és idegrendszeri működésükből következik. Míg az emberek izomzata kitartásra és precíz mozgásra specializálódott, a csimpánzok robbanékonyabb és gyorsabb rostokkal rendelkeznek, így rövid idő alatt nagyobb erőt tudnak kifejteni. Erejüket tovább fokozza vastagabb inazatuk és eltérő csont-izom kapcsolataik. Evolúciósan az ember számára az állóképesség, az eszközhasználat és a nagyobb agy előnyt jelentett, így az izomerő helyett az energiahatékonyság és az alkalmazkodóképesség vált meghatározóvá.

Természetesen napjainkban nem a fizikai erőfölény határozza meg civilizációnkat és helyünket az élővilágban, ám érdemes tudni, miből és miért alakultunk úgy, ahogy A kitartás, illetve az agy fejlődése számunkra sokkal hasznosabbnak bizonyult, és jócskán növelte alkalmazkodóképességünket.

Felhasznált források:

  • Lieberman, D. E. (2011). The Evolution of the Human Head. Harvard University Press.
  • McHenry, H. M. (1994). Behavioral implications of early hominid body size. Journal of Human Evolution.
  • Zihlman, A. L. (1984). Pongid muscles and hominid evolution. American Journal of Physical Anthropology.
  • Pääbo, S. (2014). Neanderthal Man: In Search of Lost Genomes.

Képek:

Author

Ajánlott cikkek