Török Sára A felvilágosodás idején kiemelt szerephez jutott az európai országokban a nemzeti identitás, a múltidézés, a méltó emlékezés és feldolgozás kérdése. A XIX. századtól kezdve sorra alakultak az e célból létrehozott intézmények, ahol a történelemé, a kultúráé és a művészeté volt a főszerep. A magyar és a cseh nép múzeumai több szempontból is eltérőek: az épületek, a tárlatok tematikái, a szakosodás után önállósodó institúciók, a kiállított tárgyak által létrehozott fókuszok terén is különböznek. Cikksorozatunk harmadik moduljában a csehországi épületek és intézmények kialakulásának történetét tekintjük át, a Nemzeti Múzeumot és a Várnegyedet is beleértve.
Hazafias csehek a nemzetük nyomában
Prága közepén, a Vencel-tér végében áll a cseh nép legrégebbi és legnagyobb múzeuma, a Národní Muzeum. A cseh Nemzeti Múzeumot 1818-ban alapították, akkor még Hazafias Múzeum néven – ennek előzménye a Cseh Tudományos Társaság 1789-es létrehozása volt. A ma látható múzeum építése csak 1885-ben kezdődött, így azelőtt az első cseh tárlatok – a magyarhoz hasonlóan – máshol kerültek kiállításra.
A magángyűjtők adományaiból létrehozott múzeum nem véletlenül kapta a Hazafias Múzeum nevet. A tárgyak tulajdonosai ugyanis nem másért,
mint a nemzethez való hűségük elismeréséért ajándékozták értékes műkincseiket a növekvő intézménynek.
A tárlatok 1821-től a Šternbergi Palotában voltak megtekinthetők, majd 1846-ban átköltöztek a Nosticei Palotába. 1891-ben végül onnan is átkerültek a Vencel-tér felső végén álló épületbe, és mindmáig ott találhatóak.
Lángoló hazaszeretet
A hatalmas, neoreneszánsz stílusú épületet Josef Schuk tervezte, az építkezés pedig 1885-ben kezdődött el. Miután 1892 elején a főbejárat előtti impozáns szökőkút is elkészült, a múzeum beköltözhetett a tágas termekbe. A külső és belső díszítések még egészen 1903-ig alakultak – a teret uraló épület ekkor érte el végleges állapotát.
Mikor 1919-ben megalakult az Első Csehszlovák Köztársaság, az 1854 óta Cseh Királyság Múzeuma néven ismert intézményt átnevezték Nemzeti Múzeummá. Ekkor vált az előtte álló, Vencel fejedelmet ábrázoló lovasszoborral együtt a csehek egyik nemzeti jelképévé. Pontosan emiatt az épülethez több nagy jelentőségű esemény is köthető, például az 1968-as prágai tavaszt kísérő történések.
Ebben az időszakban súlyos károk érték a homlokzatot a szovjet hadsereg sortüzei miatt, és a demokratizálási kísérlet leverését követő megrázó tragédiák egy része is a múzeum előtt történt. Egy földbe süllyesztett fekete kereszt például a Vencel-tér tér felső végében
két fiatalembernek állít emléket, akik tiltakozásképpen az elnyomás ellen felgyújtották magukat.
Elsőként Jan Palach tette ezt, 1969. január 16-án a múzeum előtt összegyűlt tömeg közepén, és sokan követték a példáját az országban: többek között Jan Zajíc is, aki február 15-én szintén a Vencel-téren lelte halálát.
Átfogó tárlatok
Az épület a továbbiakban is szenvedett sérüléseket, például az 1970-es években, az alatta húzódó metróvonal építésekor. A romosodó múzeum 1949-ben került állami tulajdonba, végül 2011 és 2018 között sikerült restaurálni.
Az intézmény történelmi, természettudományi, kulturális, művészeti és könyvtári részeket is magába foglal. A magyar architektúrával ellentétben Csehországban ezek a tárlatok nem önállósodtak. Vannak ugyan külön galériák, kisebb tematikus múzeumok, és megtalálhatjuk a Josefovban az Állami Zsidó Múzeum által berendezett zsinagógákat, vagy a várban a történelmi tárlatokat, mégis a Vencel-teret uraló objektumban
egyben van a nemzet történelmének, tudományának és kultúrájának legnagyobb részét felölelő kiállítássorozat.
Élet és halál a Prágai Várnegyedben
A Lőportoronytól a Károly-hídon át a várkapuig húzódik a Királyok Útja, amelyen a cseh királyok hosszú évszázadokon át vonultak végig, keresztül Prágán, miután megkoronázták őket. A Kisoldal tetején álló, és a Moldva fölé magasodó Hradzsin szerves része a cseh főváros látképének, főleg az impozáns Szent Vitus székesegyházzal a közepén.
A várban kapott helyet a Prágai Nemzeti Galéria, ahol a XVII-XVIII. századi cseh barokk művészek, illetve a II. Rudolf udvarában élő manierista festők alkotásai tekinthetők meg. Ezzel szemben áll a leglátványosabb épület, a Szent Vitus székesegyház. Ennek nemcsak a belső tere, hanem a déli tornya is látogatható, ahova 287 lépcsőn lehet felkapaszkodni.
A toronyból letekintve az egész város a lábunk előtt hever, ellátni a TV-toronyig, a Táncoló Ház névre hallgató irodatornyokig, a Letna-parkig, és a szemfülesek magán a katedrálison is felfedezhetnek egy érdekességet: a csupa-torony tetőn néhány kakas üldögél. Bár 2021 óta az épület kincstárába nem lehet bemenni, a tér túlfelén álló, jelentősen kisebb, de belülről szintén gyönyörű Szent György Bazilika megtekinthető.
A Mihulka-toronyban a késő gótikus erődrendszert mutatják be, valamint
középkori művészeti és iparművészeti kiállítás is be van rendezve,
ahol többek között ruházkodási szokások és csillagjós eszközök is megtekinthetők.
A Rosenberg-palotában A megfogható korona címen a cseh fizetőeszköz történetét láthatjuk egy interaktív kiállítás keretében. A régi királyi palotában vártörténeti tárlat található, illetve a cseh koronaékszerek másolatait is bemutatják. Az impozáns termekben érdemes a falakat, mennyezetet, a díszítéseket is figyelni, tökéletesen reprezentálja az építészeti stílusok, korszakok keveredését.
Magunktól is bolyonghatunk a hatalmas területen, vagy esetleg teljesíthetjük a IV. Károly nyomában a prágai várban névre hallgató tematikus túrát, amely 29 helyszínen vezeti végig a látogatókat, cseh és angol nyelvű itiner alapján. Ezek után, illetve a kifele vezető úton egy beléptetőkapun keresztül juthatunk be az Arany utcácskába, ahol egy szűk sikátor egyik oldalán apró, berendezett házakat láthatunk, amelyek különböző korok szokásait és művészetét mutatják be.
Az épületek előtt végigsétálva elérkezünk a Dalibor-toronyhoz, ahol a vártúra lezárásaként megtekinthetünk egy berendezett börtönt és kínzókamrát, illetve több eszközt, amelyek működését csontvázak és bábuk segítségével ábrázolták. A pincerész könnyedén elkerülhető – a lemenetel csak erősebb idegzetűeknek ajánlott!
Források:
Wikipedia
Prágai Národní Muzeum
Prágai Hrad honlapja
Kiemelt kép: LinkedIn
