Szabó Jázmin „Múlt héten ez még száz forinttal olcsóbb volt! Eszméletlen ez a drágulás! Mikor lesz ennek vége?” – Az alábbi mondatok szerintem már sok ember, ha nem mindenki száját elhagyták az elmúlt egy évben. Az infláció, pénzromlás azonban csak egy kis szelete ennek a világot sakkban tartó folyamatnak. Ebben a cikkben egy, az egész világot megrázó esemény, a 2008-as gazdasági válság okait tárjuk fel.
Szomorú tény, de igaz: válságok mindig voltak, vannak, és lesznek is. Amióta ez emberek az ókorban létrehozták a pénzt, mint az árukért adott csereeszközt, a gazdaság néha a tartós egyensúlytalanság állapotába kerül. A nyugodt és turbulens időszakok felváltva követik egymást, így a jelentős történelmi események után a pénzügyi piacnak érthető módon reagálnia kell, gondoljunk például az 1946-os európai inflációs hullámra, melynek Magyarország volt az egyik legnagyobb vesztese, a pengő olyan mértékben inflálódott, hogy új fizetőeszközt kellett helyette bevezetni, így született meg a ma is használt forint.
Kép forrása: múlt-kor
A válságoknak négy különböző fajtája ismert.
Bankválságról akkor beszélünk, amikor a bankok rájönnek, meggondolatlan döntéseket hoztak, és túl sok olyan embernek adtak hitelt, aki nem tudta azt fizetni. Ez a folyamat sokszor bankcsődökhöz is, ezáltal az ország összeomlásához vezet.
Adósságválság ezzel szemben két szektorban alakulhat ki, magánszemélyeknél és az államnál egyaránt. Hátterében az elviselhetetlen mértékű és felhalmozódó terhek állnak. Jó példa erre, hogy a nyolcvanas évek hiteleit mennyi ideig fizette és fizeti a mai napig Magyarország.
Árfolyamválság, ahogy a neve is sugallja, a fizetőeszköz elértéktelenedését jelenti más valutákhoz képest. Általában egy nagy horderejű esemény szükséges ahhoz, hogy a külföldi befektetők elforduljanak egy országtól, és annak bezáruljon a piaca, ahogy az nemrég Oroszországgal történt. A rubel 2023 két hónapjának költségvetési hiánya súrolja a tavalyi egész éves mértéket.
Végül, de nem utolsó sorban, a mai világban is egy inflációs válság szemtanúi vagyunk. Az infláció kritikus értéke az éves 20% vagy afeletti romlás, hiperinflációnak pedig a 100% feletti értékű pénzromlást hívjuk. Érdekesség, hogy az IMF (Nemzetközi Valutaalap) Venezuelában 174%-os inflációt jelzett előre 2023-ra.
Ezek a típusok azonban nem önállóan működnek, láncreakció-szerűen rántja a mélybe az egyik szektor a másikat.
Az elmúlt 30 évben több válságnak is szemtanúi lehettünk, amik általában fejődő országokból indultak ki, és ezen országok növekedésének sajnálatos velejárója volt, a fejlett tőkés világra nem, vagy csak igazán csekély hatást gyakorolt. Egy kivétel van a közelmúlt történelmében, a 2008-as válság, mely Amerikából, a Wall Streetről indult világrengető útjára.
„This time is different!” – „Most más idők járnak!”
Sokak szerint ez a mondat volt a legnagyobb hazugság, amit a pénzügyi piac szereplői mondhattak a kétezres évek elején az Egyesült Államokban. Az okaik, amiért azt hitték, hogy őket elkerülheti a piaci csőd, világosak, csupán egy dolgot felejtettek el a Wall Street pénzügyi befektetői. Válságok mindig vannak, voltak, és lesznek.
Az USA piaca fejlett, a világ egyik legfejlettebbje, míg a hetvenes években csak a periféria országait és a Szovjetunió felbomlása után Oroszországot húzta a mélybe válság. A 2000-es években sokan azt hitték, megtalálták a biztos, stabil gazdaságpolitikai utat országuk számára, hiszen ők már láttak mindenféle negatív példát, okosan, más hibájából tanulták meg a leckét.
Az USA bankválságához vezető egyik fő oka a felelőtlen hitelnyújtás. Abban az időben szó szerint bárki kaphatott pénzt a banktól, olyan emberek is, akiknek nem volt munkája, jövedelme. Utólag ezeket a felelőtlenül kiadott, sokszor behajthatatlan hiteleket nevezték ninja hitelnek.
2007-ben kezdtek el csökkenni a lakásárak Észak-Amerikában, azzal párhuzamosan, hogy egyre többen jelentettek fizetésképtelenséget a bank felé. Hogy ezt a kieső hatalmas pénzmennyiséget pótolják, elkezdtek kamatot emelni.
Kép forrása: CNN
Megkezdődött a többszörös értékpapírosítás is.
Ez azt jelenti, hogy amikor valaki vett egy értékpapírt (a legnépszerűbbek a kötvény és a részvény), annak a hátterében nem stabilan a bank állt fedezettel, hanem egy másik értékpapír, majd amögött még egy, így nem lehetett nyomon követni a tényleges veszély mértékét.
A kereskedés kontrollálatlanná vált. 2008-ban kiderült, hogy ez a fajta kereskedés begyűrűzött Nyugat-Európába is, így kontinenseken átívelő világválságnak lehettünk szemtanúi. Nyugat-Európa pedig magával rántotta a Közép-és-Kelet európai régiót, hiszen ezt a szektort a nyugati országok szokták hitellel ellátni.
Jogos a kérdés, hogy az amerikai közgazdászok miért nem tettek semmit annak érdekében, hogy ezt a helyzetet megelőzzék?
Az igazság az, hogy a lakossági hitelcsődnek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, mivel kicsi részét képezte a hitelezési rendszernek, a vállalati szektor pedig (látszólag) remekül működött. A másik ok pedig a már említett „most minden más” szindróma, nem ijesztették meg a szakembereket a látható jelek, bíztak a stabil gazdaságpolitikájukban és az intézményrendszerekben.
A 2008-as helyzet felvet egy másik fontos kérdést: meg lehet valahogy előzni a válságokat?
Vannak olyan intézkedések, amiket ha betartanak, valamennyire stabilizálni lehet az ország helyzetét. Ilyenek az alacsony mértékű külső eladósodottság, a hazai árfolyam stabilan tartása, szabályozott pénzügyi felügyelet (mindig legyen visszakövethető egy értékpapír eredete).
Nem szabad külső tőkét sem bevonni addig, amíg az ország erre nincs felkészülve, hiszen a külföldi befektetők mindig gyorsabban elmennek, ha bizonytalanságot éreznek, nem maradnak lojálisak egy idegen országhoz.
Fontos továbbá az export, a hazai termékek hozzáadott értékkel való megtoldása, kutatási fejlesztési szektor támogatása. Szerencsére ebben Magyarország jó helyen szerepel, március elején debütált az egyik drogéria üzletláncban egy, a világon egyedülálló aeroszolos dezodor utántöltő automata, melyet magyar fiatalok fejlesztettek ki. Az ehhez hasonló, hiánypótló találmányok is segítenek egy országot stabil pályára állítani a pénzügyi világ korántsem biztonságos rendszerében.
Kiemelt kép forrása: portfolio.hu
