Az ELTE hallgatói magazinja
A „Herczeg Ferenc a kánonban és a középiskolában” konferenciát október 17–18-án rendezték meg az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az előadások célja, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az írót és fontosabb műveit, így például a 2020-ban kötelező olvasmányok közé avanzsált Az élet kapuja és Bizánc című munkáit. Ki volt Herczeg Ferenc, és miért érdemes beszélni róla?
Válság. Ezzel a figyelemfelhívó-figyelmeztető címmel rendezték meg a XIII. Esztétika – Mi végre? (EMV) konferenciát az ELTE hallgatói. A hallgatók által szervezett, ám a hallgatói körön kívül is széles érdeklődést kiváltó konferencia arra a tapintható válságjelenségre reagált, amely a mai esztétika- és tudományművelést jellemzi. Az egyetemi oktatók kirívóan alacsony fizetése, a megélhetési gondok miatt pályaelhagyó hallgatók, illetve az állandó forráshiánnyal küzdő tanszékek – ez csupán néhány olyan mérhető eleme annak a válságnak, amelyre válaszként született az idei EMV konferencia. Célja mégsem egy krízishelyzet kikiáltása volt, hanem annak megmutatása, hogy a most felnövő, tudományművelő generáció miként viszonyul a válság fogalmához, illetve hogy milyen kortárs vagy történeti jelenségekben keresi rá válaszait.
„Először megidézzük a személyt, majd megidézzük a művet, s végül hidat képezünk az életmű és az alkotó között” – e szavakkal vette kezdetét 2024. június 6-án délután az óbudai Kassák Múzeumban tartott Hommage á Han Anna (1943–2019) című pódiumbeszélgetés. Az Uitz Béla és az orosz ikon/avantgárd-kiállítás mellékeseményeként megrendezett programon a Han Anna-iskola növendékei emlékeztek meg egykori mesterükről, aki maga is ezer szállal kötődött a századfordulós orosz művészet, valamint az avantgárd témájához. A rendezvény alcíme – Vizualitás és irodalom az orosz szimbolizmus és avantgárd műfajában – hű maradt magához, ám az előadói műfaj terén észrevehető volt némi újragondolás. A lehető legjobb értelemben.
Több mint 550 közösségimédia-követővel és meglehetősen aktív szurkolótáborral rendelkezik a Srácok a Presszóból nevű kispályás focicsapat, amely mintha egyszerre lenne amatőr futballtársaság, sportújságírás-paródia és médiahack. …
Május 9–10-én, Trefort Ágoston, Eötvös József és Széchenyi István (portréinak) figyelő tekintete alatt gyűltek össze az érdeklődők az ELTE BTK kari tanácstermében, a „Csáth Géza életműve és hatása” címet viselő konferencián. Az előadásokból többek között megtudhattuk, milyen hatással volt zenei képzettsége, orvosi munkája és morfinizmusa az író novellisztikájára.
Április 23-án mutatták be a Hévíz folyóirat idei első, Partitúra című lapszámát a Nyitott Műhelyben. Az estet a folyóirat főszerkesztője, Fehér Renátó moderálta, beszélgetőpartnerei Mán-Várhegyi Réka, Martzy Réka és Szatmári Áron voltak.
Öt év kihagyás után ismét megrendezték a Budapesti Színházak Éjszakáját, ahol 43 teátrum tárta ki kapuit a kíváncsi tömeg előtt. Március 23-án független és állami művészeti intézmények sora összesen több mint 250 programmal töltötte meg a fényes szombati napot – és éjszakát.
A NÉKOSZ öröksége a modern szakkollégiumi mozgalomban címet viselő februári előadás keretein belül Opauszki Hanna (Társadalomelméleti Kollégium), illetve Varga János (Rajk Szakkollégium) foglalkozott a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) történetével. Emellett arról is beszéltek, hogy hogyan él tovább a szellemisége ennek a kiemelkedő pedagógiai kísérletnek. Az esemény az Auróra x szakkolik projekt keretében kerülhetett megrendezésre, melynek révén az Auróra Közösségi Tér és a szakkollégiumok elmélyíthetik együttműködésüket, s e csoportosulások teret kapnak arra, hogy bemutassák társadalmi felelősségvállalásuk útjait.
Meglátogattam a Karrier Központ által megszervezésre került előadást, mely során Rakonczay Gábor extrémsportoló mesélt eredményeiről, kalandjairól. Noha bevallása szerint jó gyermekkora volt, utálta a korlátokat. …
A Késelés Villával irodalmi-kulturális beszélgetéssorozat különleges decemberi epizódján a Fedél Nélkül 30. születésnapját ünnepelhettük meg a Nyitott Műhelyben. A Fedél Nélkül az ország egyetlen olyan utcalapja, mely egyben otthontalan emberek műhelyeként is funkcionál. Az esten nem csak e lap múltjáról és jövőjéről, hanem a hajléktalansághoz kapcsolódó szerzőkről és az elsőként lakhatás szemléletéről is beszélgettek a meghívottak.