A társadalom aktuális kérdései csakugyan foglalkoztatják Lanthimost, és a Szegény párák esetében is egy klasszikus irodalmi alap – egy Frankenstein-ihletésű Alastair Gray-regény – groteszk, mágikus átdolgozása az alaphelyzet. Ebből kezdi kibontani a testünkkel való kapcsolatunk tematikáját, konkrétabban pedig egy XX. századi feminista mozgalom életútjával párhuzamba állítható, szellemesen vicces Barbie-történetet, annak abszurditásával és egy erőteljes művészi elképzeléshez méltó tartalmassággal. Emiatt is nehéz megfejteni: kinek készült, és mit közöl a Szegény párák?
kultúra
Lapát, lenyak, de meg nem úsz – Interjú Felszegi Dalmával és Barsi Anna Lizával, a Six musical két zenészével
„A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul” – Victor Hugo idézete jól megvilágítja a musicalek lényegét. Énekeljük meg akár bánatosak vagyunk, akár vidámak. Dalban mondjuk el érzéseinket. A tenori vagy koloratúri magasságokat éneklő művészeken túl azonban ott van a zenekar is, melynek tagjai előadásról-előadásra hősiesen kísérik őket. A Six musical egyik előadás vezetőjével, Felszegi Dalmával és Barsi Anna Lizával, a darab egyik gitárosával beszélgettünk.
Gyilkos nyulak a középkorban
Bosszúszomjasak, kegyetlenek és vérengzők… igen, a középkori nyulakról van szó. Különböző középkori kéziratok és kódexek oldalszegélyein és illusztrációin gyakorta találkozhatunk olyan ábrázolásokkal, amelyeken ártatlanul tréfálkozó nyulakat láthatunk, mégis, valamely érthetetlen okból e szeretetreméltó lények képesek egyik lapról a másikra hidegvérű gyilkosokká változni. Ezek a sötét humorral átitatott képek a mai kor emberében megütközést kelthetnek, és épp ezért örvendenek nagy népszerűségnek a közösségi média felületein, vagy éppen olyan méltán híres filmek emelték be őket a köztudatba, mint a brit Monty Python társulat Gyalog galoppja. Ebben a kerekasztal lovagjai nem mással, mint Caerbannog gyilkos nyulával kénytelenek szembenézni, melynél „aljasabb, kegyetlenebb és rosszindulatúbb rágcsálót még nem hordott hátán a föld.”
Késelés Villával: Fedél Nélkül
A Késelés Villával irodalmi-kulturális beszélgetéssorozat különleges decemberi epizódján a Fedél Nélkül 30. születésnapját ünnepelhettük meg a Nyitott Műhelyben. A Fedél Nélkül az ország egyetlen olyan utcalapja, mely egyben otthontalan emberek műhelyeként is funkcionál. Az esten nem csak e lap múltjáról és jövőjéről, hanem a hajléktalansághoz kapcsolódó szerzőkről és az elsőként lakhatás szemléletéről is beszélgettek a meghívottak.
Átgázolni önmagunkon – Michael Mann: Ferrari kritika
Michael Mann Ferrarijában hamarabb sül el pisztoly, mint hogy felmordulna az első versenyautó. Ezután pisztollyal már csak versenyautót indítanak el, nem lesz a fegyver mögötti bűnt, a bűnöző létet árnyaló tartalom, a megszokott értelemben talán bűn sem, nem úgy, mint az Az erőszak utcái és a Szemtől szemben esetében. Ez a lövés mégis önreflexíven emeli be a rendező korábbi munkáit és teszi fel a kérdést: lehet-e filmet csinálni a (tipikusan) maszkulin énről úgy, hogy az egyetlen „férfias” pisztolyjelenetet az első pár percben megkapjuk a férjére rálövő feleségtől? Onnantól fogva recept szerint csak önéletrajzi keretekbe ágyazott, egyszerű sportfilm következhet, helyette viszont jön egy összetett, lassú film a gyorsaságról. Lehet-e bűn a legális szenvedély, ha emberéletekbe kerül, lehet-e szép egy autós film és lélektani tér a versenypálya?
Ruhavásárlás a Rodeo Drive-on és hat dühös exfeleség – Premierkavalkád a Madách Színházban
Igazi Broadway-hangulat kavargott a Madách Színházban 2023 szeptemberében és októberében. Először Vivian és Edward Louis története elevenedett meg a színpadon egy csodálatos zenei és vizuális környezetben. Októberben pedig VIII. Henrik exfeleségei léptek színpadra, hogy modern zenei köntösbe bújtatva meséljék el nehéz sorsukat.
Akik a színfalak mögül építik a minőségi élményt – 2023-ban is átadták a Szirtes Attila-díjakat
Amikor Tommaso Francini a 16-17. század környékén feltalálta a forgószínpadot a nagyérdemű nem díjazta alkotását. Mára szinte minden színházban alkalmaznak mindenféle mozgó objektumot. Előadás közben olyannyira a hatása alatt vagyunk, hogy nem is észleljük a mögötte rejlő munkát. Nézzünk egy pillanatra a látvány „mögé”. A tavalyi év végén, december 5-én harmadik alkalommal adták át a Szirtes Attila-díjakat a Jurányi Házban. Az elismerést, amely a független színházi szakma háttérembereit hivatott díjazni.
A valóság peremén – Kritika a Scene Műhely Gázláng című előadásáról
Valószínűleg nem sokan tudják, de a film eredetileg Patrick Hamilton az azonos című drámájából készült 1944-ben. Hamilton alkotta meg magát a gaslighting (magyarul „gázlángolás”) fogalmat, ami később a filmnek köszönhetően terjedt el világszerte. Ugyan nálunk kevésbé használt és ismert szóról beszélhetünk, napjainkban már különböző tudományágak (például a pszichológia) is használják szakszóként.
Kávéház a Grundon
Miről is beszélünk pontosan, mikor az „érték” szót használjuk? Anyagi, szellemi és lélektani magaslatokban is meg tudunk határozni releváns dolgokat a fogalommal kapcsolatban úgy, hogy azok teljes mértékben ellentétesek legyenek egymással, mégis mind igazak maradjanak. A Gazdag ember kabátja című dráma ősbemutatója a Grundon talán pont ebben a kérdésben segít tisztázni a gondolatokat.
Én vagyok az apád – Családi dráma háborús köntösben
„Bár végtelen tiszteletet érzek ezek iránt a bátor feketék iránt, sokkal jobbnak tartom, ha tíz feketét ölnek meg, mint ha egyetlen franciát, mert úgy vélem, már elég francia halt meg, és a lehető legkevesebbet szabad csak feláldozni közülük” – idézi Niall Ferguson Georges Clemenceau francia miniszterelnököt, aki ezekkel a szavakkal állt ki az afrikai sorozás újraindítása mellett.