Hosszú idő után szerepel ismét ELTE-s hallgató az ELTE-BEAC NBI-es alakulatában, mégpedig a korosztályos válogatott Milkovics Réka személyében. Réka az ELTE-n való továbbtanulás miatt választotta Budapestet, majd az események úgy alakultak, hogy a felnőtt élvonalban és a BEAC gárdájában vághatott neki a 2022/23-as idénynek.
Győri illetőségűként kézenfekvő lehetőség lett volna a városban egyetemre menni és ott kosárlabdázni, ennek ellenére Pestre és a BEAC-ra esett a választás. Minek köszönhető, hogy végül így alakultak a dolgok?
A budapesti továbbtanulás lényegében az utolsó utáni pillanatban lett biztos, mert eleinte Győrbe húzott a szívem, de végül úgy döntöttem, hogy Budapesten nagyobb eséllyel tudok érvényesülni. Több pesti alakulat is szoba jöhetett volna, azonban a BEAC-nál úgy éreztem, hogy minden lehetőség adott arra, hogy elérjem a szezonra kitűzött céljaim, és az egyetem is nagy pozitívumként szólt mellette.
Nehezen tudtam dönteni arról, hogy milyen irányba tanuljak tovább. Eleinte az ELTE PPK pszichológia szakja tetszett, de később szóba került a gazdaság-menedzsment és a kereskedelem-marketing is, amik közül az utóbbi lett a nyerő.
Miért érezted testhezállónak ezt a szakot?
A humán-reál tengelyen én mindenképpen a humán vonalat erősítem és nagyon szeretem a kreativitást igénylő feladatokat, illetve kihívásokat is, ami – lássuk be – igencsak fontos a marketing és kereskedelem területén.
Ha már említetted a kreativitást, azért az a pályán se utolsó szempont. Jól gondolom?
Abszolút. Mint a labdasportágak zöme, úgy a kosárlabda is magasfokú kreativitást igényel, gondoljunk csak az egyes figurákra és a támadások befejezésére. Mind az egyetemen, mind a pályán nap mint nap érnek olyan ingerek és szituációk, amik gyors és ötletgazdag megoldást igényelnek. Minél leleményesebb, minél találékonyabb az ember, annál nagyobb az esélye, hogy a kiélezett helyzetekben is jó megoldásokat talál.
Mennyire volt tudatos döntés, hogy a kosárlabda élvonala mellett az ELTE-n való továbbtanulást is megcélzod? Kéz a kézben jár a kettő?
Ha nem kosárlabdáznék, akkor is járnék egyetemre, ez biztos, korábban is mindig fontos volt számomra a tanulás. Így szerencsére nem kellett választanom a kettő közül, mindkét fronton a lehető legnagyobb szinten mutathatom meg a tudásomat.
Egészen kicsi korom óta sportolok és régebben sem okozott gondot a kettős terhelés, ebben sokat köszönhetek édesanyámnak és édesapámnak.
Megfogalmazódott már benned esetleg, hogy mivel foglalkoznál a sportolói pályafutásod után?
Természetesen vannak elképzeléseim, hiszen nem véletlen, hogy pont a kereskedelem és marketingre esett a választásom, de mivel nemrég kezdtem az egyetemet, nem igazán látom még át, hogy milyen lehetőségek várnak rám évek múlva. Egy biztos, hogy szeretnék átfogó gazdasági tudást szerezni, amit ötvözni tudok a kreativitásommal, és ha ezt hasznosítani tudom, akkor leszek majd igazán elégedett.
A győri hétköznapok után biztosan nagy váltás volt felköltözni Budapestre és belevágni a nagybetűs felnőtt létbe. Sikerült felvenni a nagyvárosi ritmust? Hogyan fogadtak a csapatnál?
Nagy váltás volt, az biztos, hiszen születésem óta Győrben éltem és korábban csak ott kosárlabdáztam. Azt gondoltam, sokkal nehezebben fogok alkalmazkodni, de így visszatekintve úgy érzem, sikerült gyorsan belerázódni a dolgokba, élvezem a függetlenséget és hogy a magam ura vagyok.
Szerencsére a BEAC csapata nagyon fiatalos, sokan egyetemisták, ezért már a kezdetektől fogva könnyű dolgom volt a beilleszkedés során. Úgy érzem, jól megtaláltam a helyem, a stáb felől is jó visszajelzéseket kapok, és nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen közösségnek lehetek a tagja.
Mindenképpen vízválasztónak bizonyul ez az év, ez a szezon, hiszen új csapat, új környezet vesz körül. Mik a személyes céljaid az előttünk álló szemesztert és szezont illetően?
Az egyetemet illetően szeretném, ha a kosárlabda mellett tudnék jó eredményeket elérni és minden akadályt, ami az év során vár rám, zökkenőmentesen venni.
A pályán pedig igyekszem minél meghatározóbb szerephez jutni és minden lehetőséget megragadni arra, hogy fejlődjek.
A klubcsapatod mellett az utánpótlás válogatottaknak is tagja vagy. Idén még U18-ban, de jövőre már az U20-asok között kell bizonyítanod. Mik a terveid ezen a téren? Mit jelent számodra a címeres mez?
Idén egy kicsit nehezebb dolgom lesz, ugyanis az U20-as korosztályban nem csak a 2004-es, de a 2003-as születésű játékosok is versenyezhetnek. Ennek ellenére, fiatalabbként, mindenképp szeretnék ebben az évben is az Európa-bajnokságra utazó keret tagja lenni.
A válogatott mindig nagyon izgalmas kihívás, mert olyan játékosokkal kell viszonylag rövid időn belül összeszokni, akikkel az év során leginkább csak ellenfélként találkozom. Éppen ezért is teljesen más élmény ezeken a mérkőzéseken játszani. Bízom benne, hogy nyáron sikerül a nemzetközi porondon bizonyítani.
Forrás: MKOSZ
Mit üzennél a következő évfolyamoknak, illetve leendő gólyáknak? Miért válasszák az ELTE-t és a BEAC kosárlabdacsapatait?
Az eddigiek alapján a közösség az, ami a leginkább kiemelkedik a számomra. Az oktatók szimpatikusak, készségesen segítenek, ha elakadunk, és esetemben – a sport miatt – kellően rugalmasak, így hiányzás esetén sem okoz gondot a tanulnivalók bepótlása. Ami pedig a sportot, azon belül a kosárlabdát illeti, lehetőségek végtelen tárháza áll a sportágat űzők előtt: piros és zöld csoport, továbbá egyetemi alakulata is van az ELTE-nek, így tényleg mindenki meg tudja találni a számításait, és nem kell a sport vagy a tanulás közül választania.
Forrás: ELTE-BEAC