Vers, dalban elbeszélve – Horváth Florencia & Karádi Gergő: Valójában senki

Milyen elveszteni valamit és milyen a hiány, ami utána következik? Milyen az, ha szó szerint ég és föld választ el minket attól, akire szükségünk van? Hová fordulhat az ember, hogyan találja meg a helyét és hogyan definiálja újra önmagát, ha ez a hiány alapállapottá vált? Ezek a fő témái a Horváth Florencia versein alapuló Valójában senki című produkciónak. A művek alapján Karádi Gergő írt dalokat, és a szerzővel közösen, havonta adják elő a performatív elemekre, bejátszókra egyaránt építő estet a Három Hollóban. Az előadást követően mindig van egy vendég, aki a darabot meghatározó valamelyik művészeti terület fontos alkotója. A meghívott legutóbb Sallai László dalszerző volt, a moderátori széket Deák Dóra foglalta el.

Nemcsak hallgatni, kutatni is érdemes: Óbudai Világzenei Hét 2025

Június 23. és 29. között ismét megrendezik a Kobuci Kert szervezésében az Óbudai Világzenei Hetet, amely nemcsak zenei élményeket, hanem kultúratudományi, médiatudományi és antropológiai szempontból is izgalmas vizsgálati terepet kínál. A hetedik alkalommal megrendezett eseménysorozat idén is különleges találkozásokat ígér: többek között jön az afrikai-finn Helsinki-Cotonou Ensemble és a grúz Trio Mandili. A Kobuciban ünnepli majd születésnapját a 30 éves Kerekes Band és a hazai jazz-élet világszínvonalú alakja, a 70 éves Dresch Mihály.

Bányatóba dobott álmok: Kritika a Füge Stég előadásáról

Hogyan tartja fenn magát a nyomor egy közösségben generációkon keresztül? Hogy lehet az, hogy ha tagjai azonosították is a problémát, mégsem tudnak rájönni, hogyan is lehetne változtatni a helyzeten? Hiszen mindenki pontosan látja, hogy alapjaiban kellene valamit máshogy csinálni… A Jurányi előadásában ezen kérdések mentén mutatja be a Stég című darab egy család történetét.

A Hunyadi-prófécia: Kritika A trón című történelmi musicalről

Az Úr születésétől számított 2025. esztendő március havában emberek ezrei ültek a televízióképernyő elé, hogy szemtanúi legyenek a magyar sorozatgyártás valaha volt egyik legnagyobb produkciójának. A tízrészes Hunyadi – A Holló felemelkedése Bán Mór regényciklusa alapján a legendás törökverő vitéz korába kalauzolta vissza a nézőket, amelynek farvizén hallatlanul nagy érdeklődés bontakozott ki a magyar középkor e kései szakasza iránt. Podcast-beszélgetések történészekkel, író-olvasó találkozók és színészi interjúk szegélyezték a Hunyadi-láz terjedésének útját, amelyet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház sajátos módon kívánt erősíteni: 2025 márciusában majdnem a sorozattal párhuzamosan műsorra tűzte A trón című történelmi musicaljét.

Őszintén egy pár életéről

Nagy Ervin és Borbély Alexandra közös estje, az Egy életünk című produkció személyes hangvételű, intim élményt nyújt a közönség számára. Az előadás nem egy klasszikus értelemben vett színházi darab, hanem valami több, valami bensőségesebb, sokkal inkább portré. A két ismert és elismert színész őszintén vall önmagukról, kapcsolatukról és közös életükről, egyaránt megmutatva mindezek pozitív és negatív oldalát is.

Szex a hentespulton – Boldogtalanok az Örkényben

Füst Milán drámáját, a Boldogtalanokat – a magyar naturalista dráma egyik gyöngyszemét – nem kerülte el a mostoha sors. A költő egy újsághír alapján már 1905-ben elkezdett dolgozni rajta, de csaknem tíz évvel később, 1914-ben tudott elkészülni vele. A bemutatóra viszont még ezután is várnia kellett. A korabeli magyar színházak ugyanis – nyilván a nagyobb anyagi rizikók miatt – még kevésbé voltak nyitottak az újításokra, mint az olvasóközönség.

Tendenciák a divatkutatásban

Mindig is tudtam, hogy Pécs különleges helyet foglal el a magyar városok sorában. A Mecsek vadregényes lankáitól alig karnyújtásnyira ókeresztény katakombák és királyi temetést is látott templomtornyok vallanak kétezer év múltjáról; itt még eleven kulturális emlék a százötven éves török Hódoltság, ami mellett békében megfér a polgárkori városrész patinája és pompája. E település macskaköveit taposta egykoron Janus Pannonius püspök, valamint innen indult világhódító útjára a Zsolnay-kerámia – és a sor még hosszasan folytatható. A város zenéje országos viszonylatban több mint meghatározó, s úgy látszik ehhez zárkózott fel a divatvilág egy májusi hétvége alkalmával, amikor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jóvoltából megrendezésre került a Tendenciák a divatkutatásban II. konferencia.